Öt ország bűnüldözői felszámoltak egy interkontinentális bűnszövetkezetet, amely Kubából csempészett migránsokat az Európai Unióba. Az Europol és az Interpol által koordinált nyomozás során 62 személyt tartóztattak le, akik közül 25 kubai állampolgár volt.
A migránscsempész-hálózat tagjai egy jól ismert üzenetküldő alkalmazást használtak arra, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő kubai ügyfeleknek hirdessék tiltott szolgáltatásaikat. Körülbelül 9 000 euró (3,4 millió forint) ellenében megszervezték az utazást, az átszállítást, és hamis okmányokat biztosítottak.
A bűnözők Kubából Szerbiába szállítottak személyeket, kihasználva, hogy Szerbiába akkoriban nem volt vízumkötelezettség.
A bevándorlókat ezután Görögországba csempészték, ahonnan Spanyolországba repültek. A gyanú szerint a bűnszövetkezet összesen mintegy 5000 kubai állampolgárt csempészett be sikeresen az EU-ba, és ezzel mintegy 45 millió eurós (17 milliárd forint) hasznot termelt.
A nyomozás során kiderült, hogy Spanyolország, Görögország és Szerbia számos városában bonyolult bűnügyi infrastruktúrát hoztak létre, amely rugalmasan alkalmazkodik a változó körülményekhez, és így képes fenntartani illegális tevékenységét. A 2023. júniusi akciónapon mindhárom ország rendőrei számos bűnügyi eszközt, köztük több száz hamisított dokumentumot és hamisító berendezést foglaltak le. Összesen 18 ingatlant, 33 járművet és 144 bankszámlát foglaltak le, valamint hatalmas összegű, különböző pénznemekben lévő készpénzt.
Szokatlanul hosszú és költséges volt a csempészútvonal
A nyomozás 2021 októberében indult, miután a szerb, görög, észak-macedón és finn hatóságok arról számoltak be, hogy egyre több kubai állampolgár próbál hamisított okmányokkal Európába jutni.
Az Europol, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége és a Frontex 2023 januárjában közös hírszerzési értesítést adott ki, amely ezt a tendenciát ábrázolta. Az értesítés „Az EU-ba csempészett kubai állampolgárok: változó útvonalak és modi operandi a megváltozott geopolitikai környezetben” címmel arról számolt be, hogy az ukrajnai orosz agressziós háború milyen hatással volt a migránscsempész-útvonalakra.
Kezdetben a kubai állampolgárok Kubából kereskedelmi úton repültek Oroszországba. Ott az embercsempészek felajánlották nekik, hogy vagy illegálisan átlépik a finn-orosz határt, hogy az EU területére lépjenek, vagy pedig Szerbiába repülnek, hogy a nyugat-balkáni térségen keresztül Közép- vagy Dél-Európába folytassák útjukat.
Az Oroszország Ukrajna elleni inváziója óta az útvonal megváltozott.
A kubai állampolgárokat a frankfurti repülőtéren keresztül reptették Szerbiába. Miután Szerbiába érkeztek, a bűnszövetkezet tagjai megkönnyítették számukra a szárazföldi úton történő illegális bejutást Észak-Macedóniába és Görögországba.
Az embercsempészek különböző útvonalakat használva a bevándorlók nagy csoportjait irányították, és órákig gyalogoltatták őket a sötétben, ellátmány nélkül. E nehéz körülmények mellett a bűnözők a legkiszolgáltatottabbak, köztük a kiskorúakat is kihasználják, és csalásoknak, rablásoknak és zsarolásnak vetik alá őket. Egyes esetekben a nőket szexuális kizsákmányolás céljából átadták más bűnözői csoportoknak – írja az Europol.
Görögországba érkezésük után a bevándorlók vagy menedékjogot kérnek, vagy a bűnözők által szervezett további szállításokat vesznek igénybe más uniós országokba, például Spanyolországba repülővel vagy Olaszországba tengeri úton. Az EU-n belüli utazás érdekében a bűnszövetkezet hamisított dokumentumokkal látta el a bevándorlókat, vagy az úgynevezett lookalike-módszert alkalmazta, amelynek során a valódi úti okmányokat ellopják, és a valódi útlevél tulajdonosára nagyon hasonlító bevándorlónak adják át.
Az Europol szerepe
Az Europol számos operatív találkozót szervezett, és elősegítette a partnerei közötti együttműködést, a koordinációt és a személycserét. Az akciónap során az Europol három elemzőjét és egy szakemberét Spanyolországba, Görögországba és Szerbiába küldték. Az elemzők és a szakértő helyszíni támogatást nyújtottak hírszerzési elemzésekkel és keresztellenőrzési jelentésekkel.