2020-ban az EU-ban 193 893-an haltak meg mentális és viselkedési zavarok következtében, ami az unióban bekövetkezett összes haláleset 3,7 százaléka – derül ki az Eurostat jelentéséből. A mentális és viselkedési zavarok közé tartozik

  • a demencia,
  • a skizofrénia,
  • valamint a pszichoaktív szer-használattal kapcsolatos rendellenességek, például az alkohol- vagy drogfüggőség.

Az EU mentális és viselkedési zavarok miatti standardizált halálozási aránya 39,1 halálozás/100 ezer ember volt 2020-ban (a 2011-es 28,6 halálesetről), a férfiaknál magasabb (40,1), mint a nőknél (36,8).

Ami az alkoholfogyasztással összefüggő rendellenességek miatti halálozást illeti, 2020-ban az EU szabványosított halálozási aránya 3,6 halálozás/100 ezer fő volt, szemben a 2011-es 3,2 halálozással.

Ez az arány kiemelkedően magas volt néhány uniós országban:

  • Szlovéniában (17,3 haláleset 100 ezer lakosra),
  • Lengyelországban (10,1),
  • Dániában (7,3),
  • Horvátországban (6,5),
  • Ausztriában és Lettországban (mindkettő 6,2).

A skála másik végén az arány Görögországban, Olaszországban, Máltán (100 ezer főre 0,4 haláleset), Spanyolországban és Cipruson (mindkettő 0,5) volt a legalacsonyabb.

A demencia kiemelkedik a mentális és viselkedési zavarokkal összefüggő halálozások függvényében.

2020-ban ezen elhalálozások közül a demencia 100 ezer lakosra vetítve 32,6 halálesetért volt felelős, ami jelentős emelkedés 2011-hez képest (100 ezer/23,3 haláleset).

Ezt az életkor befolyásolja, a 65 év felettiek körében a mentális és viselkedési zavarok miatti elhalálozások vezető oka a demencia. Az EU-tagországok közül a demenciából eredő standardizált halálozási arány

  • Máltán (80,1 halálozás 100 ezer lakosra),
  • Hollandiában (68,0),
  • Svédországban (57,5),
  • Dániában (53,3)
  • és Németországban (52,3) volt szignifikánsan magas.

Ezzel szemben Romániában (100 ezer lakosra 0,03 haláleset), Szlovéniában (0,5), Bulgáriában (1,0) és Lengyelországban (1,2) regisztrálták a legalacsonyabb demenciával kapcsolatos halálozási arányt.