Tényleg a hideg rázza Trumpot az ukránoktól, vagy csak egy zseniális taktika része?

Aki sértődékeny, ne álljon politikusnak - tartja a mondás, ám azért akadnak nehezen palástolható érzelmek, amelyek adott esetben egy háború kimenetelét is eldönthetik. Donald Trump ha nem is utálja kifejezetten Ukrajnát vagy Volodimir Zelenszkij elnököt, a számos ki- és beszólásból nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy bizony nagyon bökheti valami a csőrét az Egyesült Államok elnökének.  

Az egyik magyarázatot Marco Rubio, amerikai külügyminiszter szolgáltatta, akit a napokban Catherine Herridge újságíró faggatott arról, hogy a főnöke pontosan miért diktátorozza Ukrajna elnökét. Ezt az amerikai külügy sajtószolgálata tette közzé, ám sajnálatos módon azóta elérhetetlenné vált a hivatalos oldalon.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Rubio válasza szerint Trump nagyon fel volt háborodva Zelenszkij elnök hozzáállása miatt, mondván, hogy egyáltalán nem tűnik hálásnak az amerikai segítségért, na és persze mert nem volt hajlandó aláírni a megállapodást az ukrán ásványkincsek elosztásáról. 

Rubio szerint úgy tűnt, hogy Zelenszkij hajlik a megállapodásra, hozzátéve, hogy megfelelő jogi keretek között tud csak belemenni ilyenbe - két nappal később azt olvastam, hogy Zelenszkij elutasította a megállapodást. 

Médiaértesülések szerint a Trump-kormány azt akarta keresztülvinni, hogy a katonai és pénzügyi támogatásért cserébe Ukrajna az Egyesült Államoknak adja a föld alatt rejlő ritkaföldfém-ásványok kitermelési jogának a felét. Mindezt annyira komolyan gondolták, hogy Scott Bessent pénzügyminiszter fogta is a kabátját és egy veszélyes vonatúton Kijevbe robogott az aláírásra váró papírokkal. Csakhogy - legalábbis Trump ezt kifogásolta - Zelenszkij inkább aludt és ilyen formában nem is tudni fogadni Bessentet, aki kénytelen volt ásványkincsek nélkül, üres kézzel hazamenni.  

Ekkor kezdődött az üzengetés a feldühített Trump és Zelenszkij között, habár utóbbi érezte, hogy most nem érdemes olajat önteni a tűzre. Nagyjából csak annyit fűzött hozzá, hogy Donald Trump dezinformációs buborékban él.

Marco Rubio is ráerősítette arra, hogy Trump most leginkább hálát várna Zelenszkijtől, mondván mert ő kész a békén dolgozni, mert ő törődik Ukrajna sorsával. Ám arra is történt némi utalás, hogy az ukrán fél finoman szólva sincs abban a helyzetben, hogy diktáljon:

- mondta Rubio.

Valamit muszáj lesz adni az amerikaiaknak 

- Trump frusztrációját az okozta, hogy megsértették - ezzel magyarázta Mike Waltz, nemzetbiztonsági főtanácsadó az amerikai elnök keresetlen megjegyzéseit. 

- hangoztatta Waltz a fehér Házban.

Azóta viszont már megejtettek újabb nyilatkozatok, amelyek arra engednek következtetni, hogy

a korábbi ajtóberúgós stílushoz képest bizony puhulhatnak az amerikai igények,

és küszöbön lehet egy olyan megállapodás, ahol Kijev aggályait is figyelembe veszik. Ráadásul Zelenszkijt is meggyőzhették arról, hogy valamit muszáj lesz adni az amerikaiaknak. 

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a Financial Timesban azzal nyugtatott, hogy a természeti erőforrásokból, infrastruktúrából és egyéb, az ukrán kormány által ellenőrzött vagyonból származó bevételeket egy, az ország hosszú távú talpra állítását és fejlődését célzó alapba irányítják, amelyben az Egyesült Államok gazdasági és kormányzási jogokkal rendelkezik. Ez biztosítja a magánbefektetések vonzásához szükséges átláthatóságot, elszámoltathatóságot és vállalatirányítást – írja a Bessent, hozzátéve, hogy Trump elnök ajánlata összehangolja az amerikai nép érdekeit Ukrajna népéével. - Az ukrán nép hihetetlen bátorságról és rugalmasságról tett tanúbizonyságot. Megérdemlik, hogy élvezzék a szabadság előnyeit, amelyért oly hősiesen küzdöttek - fűzte hozzá. 

Azt is jelezte, hogy a megállapodás feltételei azt is biztosítanák, hogy azok az országok, amelyek nem járultak hozzá Ukrajna szuverenitásának védelméhez, ne részesülhessenek sem újjáépítéséből, sem ezekből a beruházásokból - tette hozzá. 

Harag vagy taktika?

Donald Trump és amerikai tisztségviselők hivatalos nyilatkozatai persze most azt a benyomást kelthetik, hogy Washington elfordult Ukrajnától, és most Moszkva partnerévé próbál válni. Nem hivatalos Fehér Házból származó információk szerint

az amerikai politika irányváltása nem messze olyan jelentős, mint amilyennek látszik, még az is lehet, hogy egy tudatos taktika.

Egyrészt Trumpnak fontos bebizonyítania a választói felé, hogy Washington valahogy bevasalja az Ukrajnának nyújtott segélyeket, közben pedig Oroszország reakcióit is figyelik, hogy komolyan gondolja-e a békekötést. 

Minden egy hívással kezdődött

Donald Trump feszült a viszonya Ukrajna elnökével persze egyáltalán nem most kezdődött. Hogy valakit „senki által meg nem választott diktátoroznak”, aki úgy játszott Bidennel, ahogy akart, ráadásul csak a pénz érdekli amúgy meg szörnyű munkát végez - ott bizony

másnak is kell állnia a háttérben - azon kívül, hogy lepattitotta az első visszautasíthatatlan „keresztapás” ajánlatot a ritkaföldfémek gyors einstandolásáról. 

- Gondoljunk csak bele: egy közepesen sikeres komikus, Volodimir Zelenszkij rávette az Amerikai Egyesült Államokat, hogy költsön 350 milliárd dollárt egy olyan háború elindítására, amelyet nem lehetett megnyerni, és amelynek soha nem kellett elkezdődnie, egy olyan háborúra, amelyet ő, az Egyesült Államok és Trump nélkül soha nem fog tudni befejezni.

- írta Donald Trump a Truth Social közösségi oldalán. 

A brit The Times emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna elnökének kapcsolata kicsit korábbra nyúlik vissza, egészen pontosan 2019-re, Trump első elnöki ciklusának derekára amikor felhívta az éppen csak megválasztott Volodimir Zelenszkijt és kért tőle valamit. Ez a momentum később beláthatatlanul súlyos problémákat okozott  - méghozzá Trump első elnöki közjogi felelősségre vonását, azaz impeachmentjét, amelyre még decemberében sor került.

Mindezek ráadásul nem sokkal a 2020-as elnökválasztás előtt zajlottak, amikor Donald Trump az újrázásra készült, legnagyobb riválisa pedig Joe Biden volt. Egy későbbi vizsgálat kimutatta, hogy az elnök politikai nyomást próbált gyakorolni az ukrán hatóságokra, hogy indítsanak vizsgálatot Joe Biden és fia, Hunter Biden ellen. 

Míg Biden 2009 és 2017 között Barack Obama alelnöke volt, fia 2014-ben tagja lett a ciprusi bejegyzésű de kijevi székhelyű Burisma Holding igazgatóságának. Ez néhány éve még a világ egyik legnagyobb földgázkitermelő vállalata volt és akkoriban Mikola Zlocsevszkij, Ukrajna egykori környezetvédelmi minisztere vezette.

Hunter Biden jelölése már csak azért is furcsa volt, mert egyáltalán nem rendelkezett hasonló tapasztalattal. Alig telt el pár hónap, jött Majdan, jöttek az ukrajnai tömegtüntetések és már nemcsak az ukránok, de számos külföldi kormány is azt követelte, hogy vizsgálják ki a múltbeli korrupciós ügyeket. Ekkor került látótérbe a Burisma és annak vezetője Zlocsevszkij is. Utóbbi egyike lett azoknak, akit pénzmosással és hatalommal való visszaéléssel vádoltak - ám mint kiderült, hiába: természetesen ártatlannak vallotta magát, és cége is megúszta mindenfajta retorzió nélkül. 

Trump persze igyekezett kihasználni a helyzetet, és nyilvánosan megvádolta Joe Bident és fiát az ukrajnai korrupcióban való részvétellel.

Az amerikai elnök mindenfajta bizonyíték nélkül azt állította, hogy politikai riválisa egymilliárd dollárt ajánlott fel az ukrán kormánynak a Burisma Holding ellen nyomozó főügyész menesztéséért cserébe. 

Az ominózus elnöki telefonálgatások nem értek célt Zelenszkijnél, mi több, végül Trumpot vádolták meg hatalommal való visszaéléssel. 

• Az amerikai elnök állítólag összesen nyolcszor kérte Zelenszkijt, hogy indítson nyomozást Joe Biden és fia, Hunter Biden ellen, valamint működjön együtt Rudy Giuliani ügyvéddel, aki akkor Trumpnak dolgozott,
• ennek nyomatékául visszatartott közel 400 millió dollárt, amelyet a Kongresszus ukrán segélyekre szánt,
• ezenkívül blokkolta Volodimir Zelenszkij elnök meghívását a Fehér Házba - ezzel is nyomást gyakorolva az ukrán kormányra.

A republikánus többségű szenátus végül 2020. február 5-én felmentette Donald Trumpot - ám az a tény, hogy a politikai ellenfél és a későbbi legyőző, azaz Joe Biden lefülelésében nem számíthatott Zelenszkijre bizonyára jelentős szálkát hagyhatott benne. 

– mondta Lev Parnas, egy ukrán-amerikai üzletember, aki egykor Trump ügyvédjének, Rudy Giulianinak a megoldóembereként szolgált Ukrajnában, majd később a volt elnök ellen fordult. 

- Ő és a körülötte lévők úgy gondolják, hogy Trump minden problémájának Ukrajna az okozója

- nyilatkozta még 2024 áprilisában a Politicónak adott interjújában.

Arról is beszélt, hogy a feladata az volt, hogy meggyőzze Ukrajnát, hogy működjön együtt Trump elnökkel, ezzel is bebiztosítva Amerika támogatását. - Ehhez szükségünk volt az egyik elnökre [Porosenko vagy Zelenszkij], hogy elindítsa a Biden elleni vizsgálatot – mondta. - Azt hittük, ha azt csinálják, amit Trump akar, akkor cserébe tartozni fog Ukrajnának. 

A Trumppal folytatott telefonbeszélgetés során állítólag Zelenszkij meg is ígérte, hogy megvizsgálja, mit lehet tenni, de Ukrajna végül nem indított vizsgálatot. - Tehát most Trump szenvedéllyel utálja Zelenszkijt és Zelenszkij ezt pontosan tudja.  - tette hozzá. 

A Politico friss értesülései szerint mindezektől függetlenül az ukrán elnöknek bőven van lehetősége, hogy gyorsan helyreállítsa a kapcsolatát az Egyesült Államokkal.