Ausztria, Finnország, Franciaország és Hollandia olyan jogszabályokat szorgalmaznak az unión belül, amelyek lehetővé teszik, hogy a kormányok díjakat vethessenek ki azokra a cégekre, amelyek marketingstratégiája a fast fashion fogyasztói magatartást támogatja.

Az érvelésüket egy vitaanyagban foglalták össze, amelyet a nemzeti küldöttek között terjesztettek a június 17-i csúcstalálkozó előtt, ahol a tervek szerint a környezetvédelmi miniszterek elfogadják álláspontjukat a textil és élelmiszerhulladék korlátozására irányuló javaslatokról a Hulladék keretirányelv módosításával.

Kapcsolódó

Miközben az egy főre jutó textilfogyasztás mennyisége Európában az elmúlt években drámaian megnőtt, egy ruhadarab átlagos felhasználása csökkent. Több tanulmány még azt is becsüli, hogy egyes fogyasztók hét-nyolc használat után kidobják olcsó ruháikat

– áll a közös nyilatkozatban.

A közlemény idézi azokat a becsléseket, amelyek szerint az eladott ruházati cikkek száma 2000 és 2015 között megduplázódott, és elérte az évi 100 milliárd darabot. Ez az erőforrások hatalmas elhasználódását tükrözi, valamint azt a helyzetet, hogy az iparág a globális vízszennyezés egyötödéért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékáért felelős, ami a jelenlegi tendenciák mellett 2050-re több mint negyedére fog emelkedni.

A tagországok felszólítják Európát, hogy ragadja meg a hulladékkeletkezés megelőzésére vonatkozó uniós jogszabályok folyamatban lévő reformjának és a múlt hónapban elfogadott ökodesign rendeletnek a lehetőségét, valamint konkrét intézkedéseket sürgetnek az uniós jogban a fast fashion kereskedelmi gyakorlata elleni küzdelemre – írja az Euronews. 

A szennyezést meg kell fizetni 

Miközben a környezetbarát tervezésről szóló jogszabályok a termékek tartósabbá és javíthatóbbá tételére összpontosítanak, Franciaország és partnerei rámutatnak, hogy a legújabb kutatások szerint a ruháknak csak körülbelül egyharmada kerül kidobásra a kopás és elhasználódás miatt.

A négy uniós tagállam célja, hogy a vállalatok fizessenek az általuk okozott szennyezésért, és a Hulladék keretirányelv utolsó pillanatban történő módosítását javasolja.

A javaslatuk szerint a tagállamok előírhatják a termelői felelősséggel foglalkozó szervezeteknek, hogy a termékek külső tartósságán alapuló EPR díjakat alkalmazzanak. 

A franciák nem veszik félvállról az ügyet 

Párizs jelenleg nemzeti jogszabályokat dolgoz ki az olyan vállalatok kereskedelmi gyakorlatának megfékezésére, mint a Shein és a Temu. Akét kínai tulajdonú ruházati kiskereskedőexponenciális növekedésük miatt nemrégiben az EU-ban havi 45 milliónál több felhasználóval rendelkező online platformokra vonatkozó szigorú digitális szolgáltatási szabályok hatálya alá kerültek.

A francia parlament alsóháza által márciusban szokatlan egyhangúsággal elfogadott törvénytervezet értelmében

a francia parlament minden egyes eladott gyorsáru után környezeti lábnyom-alapú, cikkenként legfeljebb 5 eurós, 2030-ra 10 euróra emelkedő adót vetne ki. 

A törvényjavaslat emellett betiltaná az ilyen termékek közvetlen és közvetett marketingjét, beleértve az influencerek alkalmazását is.

Az Európai Parlament máris kemény álláspontot képvisel a hulladékirányelv javasolt felülvizsgálatával kapcsolatban. Még ha a tanács ebben a hónapban közös nevezőre is jut, az uniós jogszabályról szóló végleges tárgyalások valószínűleg nem kezdődnek meg szeptember előtt.