Engedélyezte a londoni felsőbíróság, hogy Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója fellebbezést nyújthasson be az amerikai kiadatását lehetővé tévő legutóbbi bírósági végzés ellen.

A hétfőn kihirdetett végzés alapján Assange-nak több hónap áll rendelkezésére a fellebbezési kérelem összeállítására és benyújtására.

Elutasító végzés esetén Julian Assange-t a brit hatóságok akár ezen a héten átadhatták volna az Egyesült Államoknak.

Az 53 éves, ausztrál állampolgárságú Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a korábbi években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

Három évvel ezelőtt a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta Assange amerikai kiadatását, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének.

Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen, azzal az érvvel, hogy Assange-nak nincsenek olyan mentális problémái, amelyek megakadályoznák kiadatását.

A londoni felsőbíróság 2022 decemberében helyt adott az amerikai fellebbezésnek, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést.

Assange ügyvédei ugyanehhez a bírósághoz nyújtottak be keresetet azzal a kéréssel, hogy az eljáró bírói tanács engedélyezze a kiadatás tilalmát megsemmisítő bírósági döntés megfellebbezését és a végzés felülvizsgálatát célzó újabb eljárás megindítását.

Rövid hétfői végzésében a londoni felsőbíróság eljáró tanácsa helyt adott a kérésnek, kimondva, hogy Assange-nak jogalapja van az újabb fellebbezés benyújtásához.

Ennek előzményeként a londoni bírói testület március végén köztes állásfoglalást adott ki, amelyben kérte az amerikai igazságügyi hatóságokat, hogy terjesszenek be különböző jogi biztosítékokat, amelyek alapján megítélhető, hogy Julian Assange a 2003-ban kelt brit kiadatási törvény alapján átadható-e az Egyesült Államoknak.

A kért biztosítékok között szerepelt az is, hogy a WikiLeaks alapítóját Amerikában nem ítélik halálra.

A bíróság az áprilisi állásfoglalásban leszögezte: ha az igényelt jogi biztosítékokat nem kapja meg, akkor további elbírálás nélkül engedélyezni fogja a fellebbezést a kiadatást engedélyező korábbi döntés ellen.

Assange ügyvédi stábja azzal érvelt a hétfői döntés előtti meghallgatáson, hogy az Egyesült Államok az igényelt biztosítékokat nem adta meg. A londoni felsőbíróság a hétfői végzésben elfogadta ezt az álláspontot.

Az Egyesült Államok azzal az érvvel kéri a kiadatást, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.

Assange-t korábban a svéd hatóságok is körözték szexuális bűncselekmények gyanújával, de a körözést végül visszavonták.

Assange a svédországi kiadatás elől Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet töltött diplomáciai menedék védelme alatt.

Öt éve azonban az ecuadori nagykövet engedélyével a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette, és mivel az amerikai körözés változatlanul érvényben van, a WikiLeaks-alapítót azóta is vizsgálati fogságban tartják a londoni Belmarsh börtönben.