A görög  állattenyésztés ágazati tisztviselői jelenleg is igyekeznek eloszlatni a juh- és kecskepestis körül kialakult félelmeket. Állításuk szerint a több ezer leölt állat ellenére sincs veszélyben a mediterrán étrend alapköve, a feta sajt – írta a Guardian.

Megközelítőleg 9 ezer állatot kellett leölni a járvány miatt, de ez nem veszélyezteti a feta exportját. Hazánkban 14 millió kecske és juh van, amely jelentősen meghaladja a többi uniós állam állományát

– mondta Christos Tsopanos, a Görög Állattenyésztők Szövetségének (SEK) egyik vezető munkatársa. 

Kapcsolódó

Elmondása szerint idén 120 ezer tonna lágy, omlós  sajtot fognak piacra dobni. A hatóságok gyors intézkedései miatt pedig elég tejük maradt ehhez.

A juh- és kecskepestis vagy peste des petits ruminants (PPR) néven ismert vírus a fertőzött állatok 80-100 százalékát is képes elpusztítani. A halálos fertőzést felbukkanását július 11-én erősített meg Görögországban. 

Az uniós szabályozás szerint, ha bármely állományban PPR-esetet észlelnek, az egész állatállományt le kell ölni. Az érintett területeket, beleértve a gazdaságokat is, fertőtleníteni kell.

A görög vidékfejlesztési és élelmezésügyi minisztérium kiemelt figyelmet szentelt a járványintézkedéseknek, és országos korlátozásokat vezetett be a juhok és kecskék szállítására is. 200 ezer állatot teszteltek a fertőzés miatt, főként Thesszália középső részén, ahol a  járvány először felütötte fejét.

Görögország mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere, Konstantinos Tsiaras megtiltotta a kecskék és juhok kereskedelmi célú levágását is, a lépés azonban húshiányhoz is vezethet, amennyiben a járvány lefolyása elhúzódik.

A görög tisztviselők hangsúlyozták, hogy a  vírus nem terjed tovább emberre. Dimitris Moskos, a SEK alelnöke hozzátette, ez az első alkalom, hogy a fertőzés Görögországban is megjelenik, most nagy valószínűséggel a Romániából importált vágásra szánt állománnyal juthatott át a vírus.

A PPR-t először 1942-ben észlelték Elefántcsontparton, Nyugat-Afrika egyik legnépesebb országában, ahonnan később világszerte elterjedt. Az  ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint a betegség évente akár 2,1 milliárd dollár veszteséget is okozhat.

Már nem a gazda szeme, hanem az MI hizlalja a jószágot

A mesterséges intelligencia már az állattenyésztésben is kezd meghatározó szerepet betölteni, pedig erre az ágazatra azt mondták, itt váltható ki legkevésbé az emberi munkaerő. A szakjogász ugyanakkor arra figyelmeztet, az MI segítség, ám tapasztalatot, a gyakorlatot, a megérzést és az intuíciót nem tudja pótolni.
Bővebben--->