Izrael az ország déli részén az iszlamista Hamász terrorszervezet gázai, északon pedig a síita Hezbollah milícia libanoni katonai célpontjait lőtte vasárnap és hétfőre virradóan – közölte az izraeli hadsereg szóvivője.
Az izraeli háború természetesen az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozóján is kulcsfontosságú téma volt. Az uniós tagállamok vezetői a csütörtök éjszaka elfogadott közös nyilatkozatukban „humanitárius célokat szolgáló szünetet” kértek az Izraelt és a Hamász palesztin szervezetet szembeállító gázai övezeti konfliktusban, hogy a segélyszállítmányok mielőbb eljuthassanak a rászorulókhoz.
Hosszas huzavona után Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn benyújtotta a parlamentbe a Svédország NATO-tagságának ratifikálásáról szóló törvénytervezetet. Az államfő már júliusban közölte, hogy a ratifikálás a török parlamenttől függ.
Nem valószínű, hogy november vége előtt napirendre kerül ez a török parlamentben, addig ugyanis a költségvetésen dolgoznak. Svédország is csak a legoptimistább forgatókönyv szerint várja novemberre a ratifikációt. Látni kell, hogy ez az egész svéd NATO-csatlakozás egy politikai alkufolyamat része, amelybe nemcsak Svédországot, hanem az Egyesült Államokat is bevonták. Így egyáltalán nem biztos, hogy a török parlament ezt november végével ténylegesen megszavazza
– nyilatkozta az Economxnak Egeresi Zoltán Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) tudományos segédmunkatársa.
Maga a kormányfő is a munkabeszüntetésre voksolt
Október 24-én, kedden Izlandon sztrájkoltak a nők. A szervezők szerint a sztrájkkal, amelyet izlandi nyelven „Kvennafrí” néven ismernek, remélik, hogy felhívják a figyelmet az izlandi nők rendszerszerű bérdiszkriminációjára és a nemi alapú erőszakra.
Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnök pénteken azt mondta az Iceland Monitor izlandi híroldalnak, hogy nem fog dolgozni a sztrájk napján, és elvárja, hogy a kormány többi női tagja is tegye ugyanezt „szolidaritásként az izlandi nőkkel”.
Még nem értük el a nemek közötti teljes egyenlőségre vonatkozó céljainkat, és még mindig küzdünk a nemek közötti bérszakadék ellen, ami 2023-ban elfogadhatatlan. Továbbra is küzdünk a nemi alapú erőszak ellen, amely prioritást élvez számomra
– hangsúlyozta Jakobsdóttir.
Ugyanezen a napon hozták nyilvánosságra a 2023-as Nők, béke és biztonság nevű indexet, amely a nők helyzete alapján rangsorolja a világ összesen 177 országát. Ezen a listán Izland az ötödik, míg Magyarország a 25. helyen végzett.
Kormányalakítási kérdések
Hétfőre eldőlt: Sergio Massa gazdasági miniszter végzett az első helyen az argentin elnökválasztás első fordulójában, így ő küzd meg Javier Milei ultraliberális jelölttel a novemberi második fordulóban. A választások előtti közvélemény-kutatások Mileit tartották esélyesnek az első helyre, és Massát a második helyre tették.
Massa a szavazatok 37 százalékát, Milei pedig 30 százalékukat szerezte meg. A harmadik helyen végzett Patricia Bullrich, akitől leginkább várható lenne az ország gazdaságának rendbetétele, sőt, egyenesen az USA dollárt tenné meg hivatalos fizetőeszköznek, miután a peso teljes elértéktelenedése miatt most is egyre inkább azt használják a gazdasági szereplők.
A választási eredményre igencsak hevesen reagált a piac:
közel 13 százalékkal zuhant az argentin tőzsdeindex.
Szerdán kinevezte Zuzana Caputová szlovák államfő az új szlovák kormányfőt, Robert Ficót és kabinetjének tagjait a pozsonyi elnöki palotában. Fico kijelentette: az ország történetében még soha nem fordult elő, hogy egy kormánynak olyan állapotban kell átvennie az országot, mint most, amikor „a társadalom feldúlt állapotban van, az állam anyagi helyzete rendkívül rossz”.
A politikus ígéretet tett arra, hogy kormánya konstruktív politikát folytat majd, semmilyen kihívás elől nem tér ki, és egyértelmű nemzeti szlovák hangot hallat majd a külpolitikájában is.
Fico nem várt sokat annak bejelentésével sem, amelyet már a kampányidőszakban is megígért.
Kormányfőként a nulla mértékű katonai segítségnyújtást támogatom Ukrajna számára. A halálos fegyverekről beszélek, a munícióról
– jelentette ki csütörtökön, mielőtt elindul a brüsszeli csúcstalálkozóra.
Újabb orosz oligarcha hunyt el
Akut szívelégtelenségben, 66 éves korában váratlanul elhunyt Vlagyimir Nyekrasov, Oroszország második legnagyobb olajtermelő vállalatának, a Lukoilnak az elnöke.
Ez ugyan önmagában még feltétlen ad okot a gyanakvásra. Azonban elődje a cégnél egy moszkvai kórház hatodik emeleti ablakából zuhant le tavaly szeptemberben, miután cigarettázni indult az erkélyre.
Összegyűjtöttük azokat az orosz oligarchákat a teljesség igénye nélkül, akik tavaly január óta megmagyarázhatatlan, vagy legalábbis megdöbbentően furcsa körülmények között haltak meg.
Közben pedig Katar profitált abból, hogy Ukrajna megtámadása miatt egyre több európai ország köt hosszú távú LNG-szállítási megállapodást QatarEnergyvel. A katari állami olaj- és gázipari vállalat hétfőn bejelentette, 27 évre szóló szerződést kötött az olasz Eni energiavállalattal cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról Olaszországnak. Az olaszok ezzel francia és brit példát is követnek.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!