A brüsszeli Politico szerint Orbán Viktor, Andrej Babis és Robert Fico pártjai tárgyalásokat folytatnak egy európai parlamenti frakció létrehozásáról, sőt ötven-ötven százalék az esélye, hogy a lengyel Jog és Igazságosság is csatlakozna hozzájuk. A cél egy döntően közép- és kelet-európai képviselőkből álló, a politikai fősodorral szemben álló blokk létrehozása a visegrádi országok bázisán.

A Fidesz-KDNP európai helyzetével kapcsolatban két dolgot fontos kiemelni: 

Kapcsolódó

  • egyrészt a magyar kormánypártoknak 11 képviselői mandátumuk van, ami erős tárgyalási alapot biztosít; 
  • másrészt érdemes lenne frakciót találniuk, hogy a következő öt évet ne kelljen továbbra is a függetlenek között tölteniük.

A pártcsoport alakításához egyébként minimum hét tagállamból 23 EP-képviselőre van szükség az Európai Parlamentben, tehát ezt a limitet kell megugrania egy új politikai formációnak.

A kezdeményezők

Andrej Babis pártja, az ANO (Elégedetlen Polgárok Akciója) természetszerűen beleillene egy új formációba, hiszen nemrég távoztak a liberális Renew Europe soraiból, így jelenleg pártcsalád nélküliek. A párt már többször volt kormányerő Csehországban, adott miniszterelnököt, sőt megnyerte a mostani európai parlamenti választásokat is, így hét EP-képviselőt delegálhatnak a testületbe.

Robert Fico és a szlovákiai SMER-SD (Smer - Sociálna Demokracia) szociáldemokrata alapokon nyugszik, ezért is volt tagja az európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D). Azonban a legutóbbi kormányalakításuk után, amikor szövetséget kötöttek a radikális SNS párttal, kizárták őket az európai szocialisták soraiból, így jelenleg öt képviselővel keresik a helyüket.

Egyszerű matematikai számításokkal ki lehet kalkulálni, hogy a három pártnak (Fidesz+ANO+SMER) együtt már 23 képviselője lesz a következő öt évben az Európai Parlamentben. Azonban ez még nem elegendő, hiszen még minimum négy tagállami pártot kell találniuk a frakcióalakításhoz. Mivel még nem zárultak le a frakcióalkotási folyamatok, így arra is van lehetőség, hogy esetlegesen más pártcsaládoktól csábítsanak el új vagy régi tagokat.

Kik a további potenciális tagok?

Állítólag az ötletgazdák meghívják, illetve áthívják Janez Jansa, volt szlovén miniszterelnök Szlovén Demokrata Pártját (SDS) is, amely több mint 30 százalékot szerezve megnyerte az európai parlamenti választásokat déli szomszédunkban, így öt képviselőt küldhet a 720 fős testületbe. Az áthívás azért pontos megfogalmazás, mert a szlovén párt képviselői jelenleg a jobbközép Európai Néppártban ülnek. Ráadásul egyiküket a frakció alelnökének választották a múlt héten, ami nem könnyíti meg a szakítást egy új, bizonytalan szerveződés kedvéért.

Esetleges potenciális jelölt lehet a Fidesz legszorosabb külhoni szövetségese, az RMDSZ is, hiszen június 9-én több mint hat százalékot szereztek Romániában, így két mandátumhoz jutottak az uniós intézményben. További tagjelölt lehetne a litván LPC nevű centrista, nacionalista politikai formáció, amely átlépte a bejutási küszöböt és egy képviselőt küldhet Brüsszelbe. 

Az új frakcióhoz való csatlakozásnál még szóba kerülhet egy viszonylag új, 2021-ben alapított lett párt, az LPV (Latvia First). A lett pártnak jelenleg nincs pártcsaládja, politikájuk – ahogy a nevükből adódik – nacionalista, szuverenista jellemvonásokkal írható le, és a küszöböt átugorva egy képviselőt juttattak az EP-be.

Ha területi alapon, közép-kelet-európai viszonylatban szemlélődünk, akkor erős jelölt lehet az osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Ausztriában megnyerték a választásokat, 6 képviselőjük lesz a következő ciklusban, ráadásul híresen szoros viszonyt ápolnak a Fidesszel. Jelenleg az Identitás és Demokrácia (ID) frakció tagjai. Azonban, ha visszaemlékszünk a közelmúltra, nemrég zárták ki a frakciójukból a német AfD-t, ami ellen az osztrákok tiltakoztak, így a belső feszültségek adottak.

Mindezen potenciális jelölteken felül Bulgáriában és Horvátországban is találhatók EP-mandátumokat szerző új politikai formációk, amelyek még csak a közelmúltban jelezték belépési szándékukat egy-egy frakcióba. Ezen tagállamokban is új szövetségesekre lelhet a frissen alakítandó pártcsoport.

Kulcsjátékos: lengyel Jog és Igazságosság (PiS)

A párt a tavaly őszi veresége után most is szűken a második helyre szorult az EP-választásokon Lengyelországban, ám így is 20 mandátumot szerzett. A volt lengyel kormányerő belépése kiemelt győzelem lehetne az új frakciónak, hiszen érdemben növelné a súlyukat a parlamenti patkóban és természetesen eggyel több tagállammal bővülne az eddig igen szűkös létszám. Ráadásul a csatlakozásukkal már joggal lehetne nevezhető az új alakulat V4-nek vagy V4+-nak.

Belépése esetén a PiS egyértelmű vezetője lehetne az új tömörülésnek, ami vonzó lehet számukra, hiszen nem csak otthon, hanem jelenleg az európai politikában is másodhegedűs szerepet visznek Giorgia Meloni Fratelli d’Italia pártja mögött. Információk szerint egyre többen aggódnak a lengyel pártban, hogy az olasz miniszterelnök túl közel lavírozza magát az Európai Néppárthoz, ami eltéríti a konzervatív ECR-t az útjáról. Tehát, vannak érvek a lengyel párt csatlakozására, azonban itt közbelép, hogy ismeretlenre cserélni a bejáratott utat mindig kockázatos.

Mennyire reális a forgatókönyv?

Ha az információk igaznak bizonyulnak, akkor lehet esély egy új politikai csoportosulás kialakítására, hiszen látszólagosan lehet rá politikai igény. Azonban ebben a pillanatban túl sok ismeretlenes egyenlettel kalkulálunk, ráadásul bármelyik tényező egyik pillanatról a másikra változhat a tárgyalások közepette.

A frakcióalakításhoz szükséges minimum 23 EP-képviselői mandátum nem lesz probléma, ám a hét tagállamból érkező pártok megléte kifejezetten bizonytalan.

Mekkora erőt képviselne az új formáció?

Az alakítandó frakció teljesen megreformálná az Európai Parlament eddigi működési logikáját. A tagállami pártok az uniós intézményben politikai hovatartozás alapon szerveződnek, a területi alapú érdekérvényesítés ezidáig csak az uniós állam- és kormányfők együttműködéséből adódott az Európai Tanácsban (V4, Weimari Háromszög).

A sokismeretlenes egyenlet miatt, azaz kik csatlakoznak és kik nem, egyelőre lehetetlen mandátumbecslésbe bocsátkozni. Azonban már világosan látszik, hogy ha sikeres lesz a frakcióalapítás, akkor létszámban az új erő valahol a Zöldek-frakciója szintjén vagy felette lehet.

Az új politikai csoportosulás ereje viszont nem az EP képviselői mandátumszámából fakadna, hanem az állam- és kormányfők jelenlétéből a legfontosabb politikai testületben, az Európai Tanácsban. Ha a fentebb leírtakat feltételezzük, akkor mindjárt két helyet foglalna el az új formáció az uniós állam- és kormányfők asztalánál Orbán Viktor és Robert Fico személyében.

Amennyiben előre gondolkodunk, akkor potenciális tagállami vezető lehet Andrej Babis, Mateusz Morawiecki és Janez Jansa is, arról nem beszélve, hogy akár az osztrák FPÖ is kancellárt adhat a jövőben. Jelen pillanatban az Európai Tanácsban az Európai Néppártnak 11, a liberális Renew-nek 5, a szocialistáknak 4, a konzervatív ECR 2 tagja ül. Ebből adódóan az új politikai formáció tagjai a legmeghatározóbb európai döntéshozó szervben rendkívüli súllyal képviseltethetnék magukat, koordinálhatnák közös érdekeiket.