A magyar és a kelet-német földtulajdonosi szerkezet között sok hasonlóság fedezhető fel. Bár a szabályozásokat tekintve előrébb járunk, a tulajdonosok „földközeliségét” tekintve még el vagyunk maradva a németekhez képest – írja a MezőHír.

Az utóbbi években egyre nagyobb a pánik  Németország-szerte, hiszen gyakori, hogy a mezőgazdasági területek ágazaton kívüli személyek, vállalkozók, vagy éppen külföldiek kezébe jut. A földszerzést alapvetően nem védik olyan szigorú jogi szabályok, mint hazánkban, így a gazdák félelme megalapozott. További nehezítő körülménynek számít, hogy a mezőgazdasági területek ára rohamosan emelkedik.

A földek 45 százaléka jelenleg nem főfoglalkozású termelők tulajdonában van, a tulajdonosok csupán művelés céljából adják bérbe. A nem mezőgazdasági főprofilú vállalkozások csak a földek 2,4 százalékával számolhatnak, emellett az  egyháznak és egyéb közintézményeknek van még bő egytizednyi földbirtoka. 

Kifejezetten termelőnek minősülő magánszemélyek és családok alá a termőföldek harmada tartozik, míg a mezőgazdasági vállalkozások 8 százalékot birtokolnak. 

Az összes területek 41 százaléka tartozik ténylegesen a termelőkhöz, közel 60 százalék tehát a nem gazdálkodó tulajdonosok és a közintézmények kezében van.

Megnyugtató eredmény azonban, hogy a földtulajdonosok kétharmadának lakhelye,  székhelye a település, ahol a földje is található. Általánosságban 90 százalékuk ugyanabban a tartományban is él, mint ahol birtoka is található. Biztató adatnak számít azonban, hogy csupán a területek 0,4 százalékáról derült ki, hogy a tulajdonosuk külföldön lakó birtokos.

Tulajdonosi összetétel arányában a keleti és nyugati szövetségi államok között van a legnagyobb különbség

Keleten a családi gazdaságok a területek 15 százalékát művelik, nyugaton pedig már 43 százalékról beszélhetünk. Ennek megfelelően keleten sokkal nagyobb az üzemkoncentráció. 

Bajorországban az egyes községek legnagyobb földbirtokosa csak a környező területek 5 százalékát mondhatja a magáénak, addig ez az arány a keleti tartományokban már 25 százalék, azaz a falu minden negyedik hektárja egyetlen tulajdonos kezében van.

Emellett a keleti  tartományokban a földek ötöde köthető különböző cégekhez, így itt különösen fennáll a veszély, hogy a terület tulajdonjoga az üzletrész kivásárlásával egy országon kívüli birtokosra száll. 

Az eddigi adatok nem igazolják, hogy a külföldi befolyás erősödött volna, de az aggodalmak előrevetítik mit is kéne javítani Németország földforgalmi szabályozásán.

Így teszi tönkre Kína Németország gazdaságát

Szakértők szerint Peking az export támogatásával szeretné életben tartani a nem rentábilis hazai vállalat, ezzel elszívja a piacot a szintén exportorientált német vállalatok elől.
Bővebben--->