A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BBB mínusz"-ra javította Görögország hosszú futamú külső adósságkötelezettségeinek csődkockázati besorolását.
Az új osztályzatra stabil kilátás érvényes. A Fitch módszertanában a "BBB mínusz" besorolás a befektetési ajánlású sáv alsó határa.
A minap egy másik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings – az egy évtizeddel ezelőtti adósságválság óta elsőként – szintén "BBB mínusz"-ra javította a görög szuverén besorolást, így már két hitelminősítő tartja nyilván Görögországot befektetési ajánlású osztályzatokkal.
A harmadik globális hitelminősítő, a Moody's Investors Service egyelőre spekulatív, "Ba1" - a másik két cég metodikájában "BB plusz"-nak megfelelő - besorolást tart érvényben Görögországra.
A Fitch Ratings a péntek éjjel bejelentett felminősítés indoklásában kiemelte azt a várakozását, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-ráta továbbra is meredeken lefelé tartó pályán marad.
A Fitch előrejelzése szerint a GDP-arányos szuverén görög adósság az idén 160,8 százalékra, 2027-ig 141,2 százalékra csökken a tavalyi 171,4 százalékról.
A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy a koronavírus-járvány idején elért 205 százalékos GDP-arányos görög államadósság-rátához viszonyítva ez csaknem 65 százalékpontos csökkenésnek felel meg.
Ez a legjobb adósságdinamikai teljesítmények között lesz a Fitch által besorolással ellátott szuverén adósok körében, jóllehet az előrejelzési időszak végére várt görög államadósság-ráta még így is háromszorosan haladja majd meg a Fitch Ratings osztályzati portfoliójában "BBB" kategóriás besorolással szereplő gazdaságok mediánszintjét - áll a hitelminősítő elemzésében.
A Fitch előrejelzése szerint a görög hazai össztermék a 2025-ig tartó időszakban évente átlagosan 2,4 százalékkal nő, és az infláció üteme az idei év egészére várt 4,4 százalékos átlagról 2024-ben 2,9 százalékra, 2025-ben 2 százalékra lassul.
Görögország még mindig nagy bajban van, kínai segítségre szorul
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök kétoldalú együttműködésért utazott Pekingbe, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a nyugat-balkáni térségben barangolt. Franciaországban orosz oligarchát vettek őrizetbe, Vlagyimir Putyin pedig nukleáris szerződést mondott fel. Mindeközben az Egyesült Államokban a republikánusok és a demokraták az Ukrajnának és Izraelnek szánt támogatások miatt feszültek egymásnak. Ezek voltak a hét legfontosabb külpolitikai és külgazdasági eseményei. Bővebben --->