Egy arasznyira lehet mindössze Franciaország attól, hogy egy 28 éves politikus, Jordan Bardella legyen a miniszterelnöke. Ezzel ő lehet az ország valaha volt legfiatalabb kormányfője. A helyzet pikantériája, hogy 2024-ben ez már a második ilyen rekorddöntés lehet.

Amikor Élisabeth Borne januárban lemondott a miniszterelnöki posztról, helyét az addigi oktatási miniszter, Gabriel Attal örökölte meg. A 34 éves politikus akkor szintén a valaha volt legfiatalabb francia kormányfőként debütált, most azonban szélsőjobboldali kollégája maga mögé utasíthatja.

Kapcsolódó

Ez egyre valószínűbb forgatókönyvnek tűnik. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) szerezte ugyanis az előrehozott parlamenti választáson a legtöbb voksot. Több mint 33 százalékos támogatottsággal győzött a párt a szavazás első fordulójában – írta meg a Bloomberg a francia belügyminisztérium közel teljes feldolgozottság mellett kiadott adataira hivatkozva.

A baloldali szövetség a szavazatok 28 százalékával a második legnagyobb politikai erő lett. A harmadik helyre szorult így vissza Emmanuel Macron a koalíciós partnereivel, ők együttesen 21 százalékos támogatottsággal zártak.

A kialakult eredmény teljes mértékben megfelel az előzetes várakozásoknak, semmi különösebben meglepő nem történt a vasárnapi választáson. A részvételi arány kicsit magasabb lett a vártnál: 60-64 százalékot prognosztizáltak előzetesen, és végül 66,7 százalék lett. Ebben viszont szerepet játszhatott az is, hogy általában a nemzetgyűlési választásokat harmadik-negyedik fordulóként kezelik az április-májusi elnökválasztásokat követően a franciák. Most viszont nem ez volt a helyzet, előrehozott választást tartottak, és érdemi tétje van annak, ki fog kormányozni

– nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Szakértői kormány kinevezése is a pakliban van

A vasárnap, július hetedikén esedékes második forduló dönti el, hogy tud-e kormányt alakítani az RN. A legnagyobb kérdés most az, hogy

  • össze tud-e gyűjteni az abszolút többséghez elegendő voksot, illetve
  • össze tud-e szedni elegendő képviselőt a jobboldalról

– mutatott rá a Franciaország-szakértő.

Ha ezek egyike sem teljesül, Macron kinevez valakit egy szakértői kormány élére. Az államfő szempontjából ez sem igazán megnyugtató megoldás. Miközben ugyanis az RN kormányzása akár előnyös is lehet az általa vezetett politikai erő számára, szavazókat veszíthet a szélsőjobboldal a 2027-es elnökválasztás idejére, a szakértői kormány munkássága kisebb eséllyel eredményezné ezt.

„Egy rendkívül instabil kormány állna fel így, amelyet bármikor megbuktathat a nemzetgyűlés. Ebben az esetben Macron előtt nincs más lehetőség, mint kinevezni egy másik miniszterelnököt, miután 2025 nyaráig nem írhat ki újabb parlamenti választást”

– mondta Soós Eszter.

Gazdasági szempontból rizikós időben érkezhet a váltás

Jordan Bardella, az RN elnöke, a politikus, aki jó eséllyel válhat Franciaország soron következő miniszterelnökévé, az első igazán izzasztó feladattal valószínűleg ősszel, a 2025-ös költségvetés tárgyalásakor szembesülne. Le Pen sokszor kritizálta Macront azért, amiért hagyta, hogy a GDP-arányos államadósság növekedjen, és „katasztrofálisnak” minősítette a kabinet államháztartási stratégiáját.

Ezzel szemben Bardella költséges terveket vázolt fel korábban nemzeti szinten. „Áfacsökkentéssel, adócsökkentéssel kapcsolatos ígérteteket tett. El akarta például engedni a harminc év alattiak személyi jövedelemadóját. De megígérte a nyugdíjreform visszafordítását is – bár ezen ígéretének élét aztán tompította, hogy azt mondta: napirenden van, de nem prioritás.

Van tehát egyfajta bizonytalanság: érződik, hogy kormányzásra készülnek, és szembesülnek azzal a problémával, hogy a francia költségvetés nagyon rossz helyzetben van” – fogalmazott a szakértő.

Grafikon: Economx

„A francia szuverén államadósság Macron 2017-es hatalomra jutása óta 1000 milliárd euróval nőtt. Jelenleg a GDP mintegy 110 százalékát teszi ki. A francia állam évek óta képtelen fedezni a kiadásait. A közelmúltban a kormány kiadáscsökkentési politikába kezdett, hogy 10 milliárd eurót spóroljon a költségvetésnek” – nyilatkozta lapunknak korábban Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese.

Hozzátette, „maga a gazdasági miniszter, Bruno Le Maire is aggodalmának adott hangot, főleg, hogy éppen a 2025-ös költségvetés előkészületeit kellett volna elindítani a nemzetgyűlésben. Franciaország helyzete különösen kritikus gazdasági szempontból. Az ipar a GDP mindössze 10 százalékát teszi ki, az adósság 3000 milliárd euró, az adósságszolgálat 55 milliárd eurót meghaladó összegű, 5 millió a munkanélküli és 9 millió szegény él a létminimum alatt”.