Lassan finisbe érhet a francia kormányalakítás, akár már kedden is előállhat a leendő miniszterelnök nevével az Élysée-palota.

Pénteken már konzultált ezzel kapcsolatban Emmanuel Macron francia elnök egyes pártokkal és szövetségekkel. Ezek az egyeztetések pedig hétfőn is zajlanak: többek között a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörüléssel (RN) is.

Kapcsolódó

A radikális politikai erő az európai parlamenti választáson 31,37 százalékos támogatottsággal, a parlamenti voksolás első fordulójában pedig a szavazatok 33 százalékával aratott győzelmet. A második forduló előtti visszalépések után már azzal kalkuláltak az elemzők, hogy a radikális párt abszolút többséget ugyan vélhetően nem szerez majd, ám ismét RN-győzelmet prognosztizáltak. Az átütő radikális siker azonban elmaradt.

Az 577 fős Nemzetgyűlésben végül:

  • az Új Népfront baloldali szövetség 188;
  • az Emmanuel Macron francia elnök által vezetett Együtt 161;
  • a Nemzeti Tömörülés pedig 142

képviselői helyet tudott megszerezni.

Egyik párt vagy szövetség sem szerezte meg tehát az abszolút többséghez szükséges 289 helyet – erre vezethetők vissza az aktuális kormányalakítási bizonytalanságok.

Sok még a kérdőjel

A leendő miniszterelnök személyével kapcsolatban is rengeteg még a kérdőjel, nem pusztán a kormány összetételét illetően.

Több lehetőség is felmerült, például Bernard Cazeneuve volt szocialista kormányfő és belügyminiszter is. „Ő egy baloldalról érkező konzervatív figura lenne, aki a jobboldalon is nagy tiszteletnek örvend. Állítólag Macron keringteti a nevét, és figyeli a reakciókat. De az is elképzelhető, hogy egy magas beosztású funkcionárius lesz a befutó, akinek nincs pártkötődése” – nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Marine Le Pen szélsőjobboldali politikus Párizsban 2024. júliusában
Marine Le Pen szélsőjobboldali politikus Párizsban 2024. júliusában
Kép: AFP / Alain Jocard

Rámutatott, kiegyezés és kompromisszum nélkül nem lesz egyhamar új kormány, stabil pedig pláne nem. „A miniszteri, államtitkári pozíciók tipikus megegyezési alapok lehetnek, de ha valaki kormányon kívül szeretne maradni, akkor is lehet egyezkedni vele. Bizonyos ígéretekért cserébe például még kormányon kívüli is vállalhatja, hogy nem szavaz meg bizalmatlansági indítványt” – mondta.

A szakértő szerint

az is elképzelhető, hogy hivatalba lép egy kormány, és szinte rögtön meg is bukik.

Akár az is megtörténhet Soós Eszter szerint, hogy egyes pártok vagy szövetségek kifejezetten erre apellálnak. „Lehet az is a céljuk, hogy megvalósítanak valamit, elbuknak, aztán mutogathatnak széttárt karokkal a többiekre” – magyarázta.

Hozzátette, a hétvégén a Lázadó Franciaország (LFI) belengette, hogy nem menne be egy baloldali kormányba, hanem csak kívülről támogatná azt. Ezzel próbálták felmérni, hogy csak az LFI-t, vagy a teljes baloldalt akarnák megbuktatni azok, akik bizalmatlansági indítvány megszavazását ígérték az LFI kormánytagsága esetén. Az RN azonban már jelezte, hogy bármilyen összetételű baloldali kormányt megbuktatna. Ez pedig újabb konzultációs köröket helyez kilátásba.

A költségvetési terv szoríthatja keretek közé az időhúzást

A szakértő hangsúlyozta, hogy Macron stratégiája az elmúlt hat hétben egyértelműen az időhúzás volt. „Egy határidő köti mindössze a kezét, ez pedig szeptember közepe. Akkor kell ugyanis a költségvetési törvényt tárgyalnia a kormányzatnak. Az tehát kijelenthető, hogy ha napokon belül nem is, heteken belül biztosan lesz miniszterelnök” – jelentette ki.

Az ezt előkészítő munkálatokat a Bloomberg szerint már megkezdte az ügyvivő kormány, csak így tarthatja az alakuló kabinet az ütemtervet – a parlamentnek október elsejéig kell a parlament elé tárniuk.

Az ügyvivő kormány előkészítő munkája „egyfajta iránymutatás is a következő kabinetnek, hogy ezzel kell kalkulálni, ebből lehet dolgozni. Most persze még minden pártvezető fogadkozik, hogy a költségvetési hiány és az államadósság kérdését figyelembe fogják venni a költségvetési tervek kidolgozásakor, és az adott keretek közé illesztik a saját irányelveiket.”

Ábra: Economx

A 2025-ös költségvetési terveket a túlzottdeficit-eljárás miatt Brüsszelbe is el kell majd küldenie a közeljövőben alakuló párizsi kabinetnek.

A szakértő szerint a piac és a gazdasági szereplők már beárazták, hogy egy politikai szempontból turbulens időszak várható a következő egy évben Franciaországban.

„Az, hogy milyen kormány jön létre, bizonyos dolgokat befolyásol gazdasági szempontból. Ha például a baloldal kapja meg a lehetőséget, az egyik első dolga lesz nekimenni a nyugdíjreformnak. Ennek a költsége tízmilliárdokban mérhető már rövid távon is, amit részben abból fedeznének, hogy növelik a magas jövedelműek adóterheit.”