Már az európai parlamenti választás idején is egyértelmű volt, hogy Franciaország legnagyobb politikai erejévé a szélsőjobboldal vált. A kérdés már csak az volt: egy parlamenti választáson mennyire tudják hozni ugyanazt a támogatottsági szintet, mint az EP-voksolás alkalmával.

A Bloomberg cikke is arra hívta fel a figyelmet a nemzetgyűlés feloszlatása után, hogy hiba lenne az EP-választás eredményét egy az egyben parlamenti prognózisként kezelni. Más elvek és dinamikák érvényesülnek ugyanis a két voksolás során.

A Nemzeti Tömörülés (RN) azonban rácáfolt a kétkedőkre. Azt követően, hogy 31,37 százalékos támogatottsággal abszolválták az EP-választást, a parlamenti voksolás első fordulójában a szavazatok 33 százalékával arattak győzelmet.

Inkább megerősítő tendenciákat láttunk az első fordulóban. A pártok többsége hasonló támogatottsággal szerepelt, mint az EP-választáson, talán csak Emmanuel Macron, az elnök pártja kapott kapott valamelyest több szavazatot, mint három héttel korábban

– nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Szélsőjobboldali vagy szakértői kormány?

Világossá vált az, amit a közvélemény-kutatási adatok alapján már addig is sejteni lehetett: három lehetséges forgatókönyv maradt.

  • Az RN abszolút többséget szerez, így 1997 után először ismét kohabitáció, azaz társbérleti rendszer éled újjá. Ez akkor jön létre, ha az államfő más politikai pártból való, mint a parlamenti többség.
  • Az RN megnyeri a választás második fordulóját is, de nem abszolút többséggel. Maga mellé tud azonban állítani megfelelő számú jobboldali képviselőt ahhoz, hogy képes legyen kormányt alakítani. Felmerülhet ugyanakkor egy nagykoalíció lehetősége is.
  • Az RN megnyeri ugyan a választást, de nem talál elég szövetségest a kormányalakításhoz. Ebben az esetben szakértői kormány kaphat megbízást.

Az, hogy a három forgatókönyv közül melyik valósul meg, javarészt attól függ, hogy milyen eredmény születik ma a második fordulón.

A visszalépések jócskán gyengítették a szélsőjobboldalt

Az első fordulót követően több mint 200 olyan jelölt lépett vissza, aki a választókerületében a harmadik helyen végzett. Többségük hangsúlyozta, azért teszi ezt, hogy az erősebbik jelöltet támogassa a szélsőjobboldallal szemben.

A visszalépések előtt a közvélemény-kutatások szerint az RN 250-300 mandátum megszerzésére volt esélyes az 577-ből. Ezt követően azonban a Harris Interactive piackutató felmérése alapján már az valószínűsíthető, hogy az RN és szövetségesei 190 és 220 mandátummal kalkulálhatnak.

Az abszolút többséghez 289 mandátumra lenne szükség a Nemzetgyűlésben.

Arról azonban, hogy mihez kezdjenek abban az esetben, ha önállóan nincs meg a 289 mandátumuk, nincs egyetértés a párt élén állók között.

Marine Le Pen, aki gyakorlatilag még mindig az RN első számú arca, hajlana arra, hogy másokkal próbáljanak szövetkezni. Jordan Bardella azonban, aki a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje, kijelentette, a szavazók világos megbízása nélkül nem akar kormányt alakítani.

Baloldali programmal haknizik a francia szélsőjobb

Bardella költséges terveket vázolt fel korábban nemzeti szinten. „Áfacsökkentéssel, adócsökkentéssel kapcsolatos ígérteteket tett. El akarta például engedni a harminc év alattiak személyi jövedelemadóját. De megígérte a nyugdíjreform visszafordítását is – bár ezen ígéretének élét aztán tompította, hogy azt mondta: napirenden van, de nem prioritás. Van tehát egyfajta bizonytalanság: érződik, hogy kormányzásra készülnek, és szembesülnek azzal a problémával, hogy a francia költségvetés nagyon rossz helyzetben van” – mondta Soós Eszter.

Rámutatott, az Európai Bizottság javasolta, hogy újra induljon túlzottdeficit-eljárás Franciaországgal szemben. Ez pedig azt vetíti előre, hogy szigorú intézkedésre kényszerül majd a következő kormány.

Az RN most azt mondja, szeretnének majd egy költségvetési auditot. Ennek keretében márpedig általában nem felesleges pénzeket szoktak találni, hanem inkább már elköltött összegeket, tehát általában rosszabb végkimenetelt mutat, mint amire számítanak. Politikailag működőképes húzás lehet, hogy azt mondják, az audit során kiderült, kevesebb pénz van az államkasszában, mint gondolták. Így mutogathatnak Macronékra, miközben az ígéreteknek csak egy részét valósítják meg

– magyarázta a Franciaország-szakértő. Hozzátette, az RN gazdaságprogramja valójában egy baloldali, etatista program, és maga a párt sem tekinthető már klasszikus szélsőjobboldali erőnek: az elmúlt 15 évben elindult középre, így inkább radikálisként definiálható. 

Kapcsolódó