Egyre tovább mélyül a francia belpolitikai válsághelyzet. Emmanuel Macron francia elnök azt ígérte csütörtök esti televíziós beszédében, hogy pár napon belül megnevezi azt a politikust, aki miniszterelnöki megbízást kaphat a Michel Barnier vezette kormány bukása után.
Barnier-t alig három hónapja nevezte ki kormányfőnek Macron, és ezzel az ő miniszterelnöksége jelenleg a legkurtább a modern francia történelemben. A szerda esti bizalmatlansági szavazást elveszítette, miután nem kapott elég támogatást a jelentős költségvetési deficit megfékezését célzó 2025-ös büdzséhez sem.
„Új parlamentet nyárig nem lehet választani, tehát ha nem sikerül olyat választani, akit nem szavaz le a parlament, akkor jó eséllyel ismétlődhet még párszor ez a forgatókönyv” – vetítette előre az Economxnak nyilatkozó Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.
Barnier kinevezése is hosszas – hónapokig tartó – huzavona és alkudozás után valósult meg. Így Macron ígérete, miszerint napokon belül előáll egy új névvel, kissé optimista kijelentésnek tűnhet. A szakértő szerint azonban az elmúlt időszakban változott a helyzet, így akár még tartható is lehet ez az ígéret. „Most már nyitottabbak a csatornák a többi párt felé. Barnier kinevezésekor még mindenki tagadta, hogy van közvetlen egyeztetés Marine Le Penékkel, Barnier pedig már teljesen nyíltan telefonálgatott. Ennek fényében pedig elképzelhető, hogy felgyorsult ez a dolog, nem kell közvetítőkön keresztül egyeztetni.”
A miniszterelnök személye szempontjából mindenesetre kulcskérdés, hogy a radikális Nemzeti Tömörülés kulcsfigurája, Marine Le Pen is elfogadja.
Az elnökválasztás lebeghet a szemek előtt
A kialakult helyzetért sokan Macront okolják. Először is a Covid-lezárások alatti állami költekezés miatt teszik őt felelőssé, másrészt pedig azért, amiért az európai parlamenti választások éjszakáján előrehozott parlamenti választásokat hirdetett meg. Macron szerint azonban a felelősség nem őt terheli.
„Soha nem fogom magamra vállalni mások felelőtlenségét – elsősorban a törvényhozókét, akik úgy döntöttek, hogy néhány nappal a karácsonyi ünnepek előtt megbuktatják a költségvetést és a francia kormányt. Ők nem gondolnak önökre, az önök életére, az önök nehézségeire. Legyünk őszinték. Egyetlen dologra gondolnak: az elnökválasztásra” – hangsúlyozta az államfő.
„Van egy nagyon kicsi valószínűségű forgatókönyv, mégpedig az, hogy megpróbálják Macront lemondani a pártok. Ő azonban a csütörtök esti tévébeszédében elég egyértelműen világossá tette, hogy ő ebben nem óhajt kooperálni. A beszéd jelentős része szólt arról, hogy marad az államfői pozícióban, és mit tervez a következő 30 hónapban. A legvalószínűbb forgatókönyv a jelenlegi helyzetben, hogy megpróbálnak egy működőképes kormányt összehozni”
– mondta Soós Eszter.
Ha Macron időközben mégis bedobná a törölközött, egyáltalán nem lenne mindegy, mikor teszi ezt meg. „Ha márciusban lemondana, akkor normális ritmusban lehetne választásokat tartani – először elnökválasztást, utána pedig parlamentit. Ebben az esetben pedig előállhatna egy olyan helyzet, hogy a megválasztott elnök mögött parlamenti többség is állna. Ha azonban korábban mondana le, megnőne a két választás közötti időszak, és ez nem garantálná az elnöknek a parlamenti többséget” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette, Le Pen a pere miatt március 31-én elveszítheti a választhatóságát, ezért neki sürgősebb lenne Macron lemondatása. „Egyelőre azonban nem látszik, hogy több párt összehangoltan eldöntötte volna, hogy ez a cél. Az már más kérdés, hogy erről előre és nyíltan vélhetően senki nem is fog kommunikálni, mert nem érdekük, hogy káoszügynöknek tűnjenek.”
A büdzsé nagy kérdés marad
A francia GDP-arányos költségvetési hiány tavaly 5,5 százalék volt, idén pedig – Laurent Saint-Martin költségvetési miniszter szerint – akár 6 százalék felett is lehet. A francia központi bank szerint az a célkitűzés, hogy 2027-re eleget tegyenek a uniós maastrichti kritériumoknak, egész egyszerűen nem reális elképzelés. Ehhez arra lenne szükség, hogy a deficit nem haladja meg a 3 százalékos értéket. Mindeközben a francia államadósság is magas, jelenleg nagyjából az ország GDP-jének 120 százalékára rúg.
A Barnier-kormány ezért is mutatott be októberben olyan költségvetési terveket, amelyek 60 milliárd euró (24 ezermilliárd forint) értékű adóemelést és kiadáscsökkentést irányoztak elő. Le Pen azonban erre riadót fújt. „Nem fogadjuk el, hogy a franciák vásárlóereje ismét csorbát szenvedjen. Ez egy vörös vonal, és ha ezt a vörös vonalat átlépik, bizalmatlansági szavazás lesz” – jelentette ki.
„Minden pártnál vörös vonalak vannak, olyan pontok, ahol a saját választóiknak fontos kérdésekben nem engednek. Egy gond van: hogy ezek a vörös vonalak ütik egymást. Úgyhogy itt az lesz a kérdés, hogy a politikai érdekek hogyan alakulnak, és hogy ki kit tud felelőssé tenni” – mondta Soós Eszter.
„Mindenesetre ha még a nagy tárgyaló hírében álló Michel Barnier sem tudott kompromisszumot találni, akkor ez nyilván az utódjának is nagyon nehéz lesz. Az új miniszterelnök kormányzása alatt is ugyanezek a politikai érdekek fognak ütközni.”