Görögország folyó fizetési mérleghiányának nagysága és a korrupció aláássa befektetési célpontként meglévő vonzerejét. De korántsem biztos, hogy Kiriákosz Micotákisz megteszi majd a szükséges lépéseket a megtakarítások növelésére és a jogállamiság javítására, ha újraválasztják miniszterelnöknek.
Görögország már nem az euróövezet problémás tagja, amelynek állapota egy évtizeddel ezelőtt a közös valuta összeomlásával is fenyegetett – írja a Reuters. A befektetők lelkesedéssel fogadják, hogy Micotákisz jobbközép pártja a június 25-én tartandó választások második fordulójában összességében többséget szerez. A tízéves görög államkötvények hozama mindössze 3,7 százalék, ami csak 1,4 százalékponttal több, mint az ezzel egyenértékű német adósságoké.
A kérdés inkább az, hogy Görögország képes lesz-e olyan mennyiségű befektetést vonzani, amely szükséges ahhoz, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket. Ehhez reformokra lesz szükség, ami nem lesz könnyű menet.
Miközben Micotákisznak joggal tulajdonítják, hogy vonzotta a befektetéseket és előmozdította a kormányzat digitalizálását, nem sokat tett az ország egyéb problémáinak megoldása érdekében. Az adóelkerülés még mindig burjánzik, az igazságszolgáltatás pedig gyengélkedik.
A görög kormányfő nem mutatott hajlandóságot arra, hogy kivizsgálja, miért hallgatták le politikusok, újságírók és más prominens személyek telefonjait a Predator nevű kémprogrammal. Micotakisz azt állítja, hogy kormánya nem ludas a történetben.
Igaz, hogy a görög gazdaság gyorsabban tért magához a koronavírusjárványból, mint az Európai Unió legtöbb országa: az elmúlt két évben összesen 15 százalékkal nőtt. De ez részben azért van így, mert az országnak hasznára váltak azok a reformok, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap és az EU három adósságmentő program áraként írt elő.
Államadósság a fellegekben és megtorpanó fellendülés
A növekedés azért is volt erős, mert a kormány az elmúlt években nagy összegeket költ különböző támogatásokra. A Bruegel agytröszt szerint például a fogyasztók és a vállalatok energiaválságtól való megóvását célzó finanszírozás a GDP 5,2 százaléka volt, ami az egyik legmagasabb az EU-ban.
A görög kormány költségvetési hiánya tavaly a GDP mindössze 2,3 százalékát tette ki, míg az államadósság az éves GDP 171 százalékos szintjére csökkent, de ez még mindig elképesztően magas. Ez az inflációnak köszönhető, amely növelte az adóbevételeket és a nominális GDP-t.
Mindenesetre a könnyű fellendülésnek vége. Mostantól kezdve a magas növekedés vagy az inflációt fogja táplálni, vagy az importot fogja elszívni, hacsak a gazdaság alapkapacitása nem bővül gyorsan.
Az Achilles-sarok
Görögország folyó fizetési mérlegének hiánya tavaly a GDP 9,7 százaléka volt. Az ország központi bankja, a Bank of Greece szerint ennek mintegy 40 százalékát az energiaárak megugrása okozta. Ez azonban még mindig azt jelenti, hogy a mögöttes hiány körülbelül hat százalék.
Görögországban ezúttal a magánszektor az, amely gyors ütemben eladósodik. A fogyasztás a nemzeti jövedelem 67 százalékát teszi ki, szemben az 50 százalékos uniós átlaggal.
Ráadásul a beruházások még mindig csak a nemzeti jövedelem 14 százalékát teszik ki, annak ellenére, hogy ez az érték Micotákisz első miniszterelnöki ciklusa alatt nőtt. Az egyik legnagyobb remény az, hogy második ciklusában a beruházások az uniós átlaghoz közelebb, 23 százalékra emelkednek, és igazodnak az ország hosszú távú növekedési kilátásaihoz. A központi bank arra számít, hogy az uniós alapok nagymértékben hozzájárulnak majd ehhez, 2026-ig összesen mintegy 70 milliárd eurót nyújtva a beruházásokhoz.
Hosszú távon azonban az ország nem lesz képes fenntartani a sokkal magasabb beruházási rátát, hacsak nem takarít meg többet. Ellenkező esetben Görögországnak továbbra is magas lesz a folyó fizetési mérleg hiánya. Ez kockázatos lehet a magasabb kamatlábak és az feszült globális bankok világában.
A miniszterelnök megoldhatná a problémát. Először is, le tudná szoktatni a lakosságot az alamizsnáról, és az állami segítséget a leginkább rászorultabbakra összpontosítaná. Keményebben felléphetne az adóelkerülés ellen is, nemcsak az önálló vállalkozók, hanem a jó kapcsolatokkal rendelkező oligarchák ellen is.
Azonban nem világos, hogy ezt a konkrét feladatot meg fogja-e oldani. Hiszen Micotákisz első hivatali idejében amnesztiát adott a nagy adócsalóknak
– írja a londoni hírügynökség.
A reformok csökkentenék a magánszektorra fordított támogatások mértékét. A költségvetési hiányt is megszüntetnék, lehetővé téve a kormány számára, hogy tovább csökkentse a nemzeti jövedelemhez viszonyított adósság arányát. A jól megtervezett adó- és juttatási reformok még a jelenleg 12 százalékos munkanélküliségi rátát is csökkenthetnék az országban, növelve ezzel az ország termelési potenciálját. Mindez egyfajta puffert is jelentene, ha Görögországot vagy a világgazdaságot az elkövetkező években további sokkok érnék.