Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke négynapos látogatást tett a héten a nyugat-balkáni térségben. Észak-Macedóniában, Koszovóban, Montenegróban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában egyeztet a régió gazdasági lehetőségeiről, illetve az országok közötti és az EU-val való kapcsolatokról.

A Berlini Folyamat nevű terv különböző területeken ösztönzi a hozzáférést a nyugat-balkáni vállalatok számára az európai egységes piachoz, ugyanakkor felszólítja a balkáni országokat regionális közös piacuk erősítésére, továbbá a reformok felgyorsítására, hogy szabványaikat és normáikat az európaiakhoz igazítsák.

Az EU egy hatmilliárd eurós csomagot kíván a balkáni beruházásokra és reformokra fordítani. Ebből 4 milliárd euró hitel, 2 milliárd euró pedig támogatás, de a beruházás feltétele a szükséges reformok betartása.

A 2007 óta uniós tagállam Bulgária konkrét magyarázat nélkül tolta ki az euróbevezetést. Eredetileg 2024 elején csatlakoztak volna az euróövezethez.

Közben az is kiderült, hogy a svájci nemzeti bank (SNB) 12,04 milliárd frank veszteséggel zárta az idei harmadik negyedévet, részben azért, mert csökkent arany- és devizakészletének az értéke. A külföldi devizákban jegyzett eszközei alapján a svájci jegybank vesztesége 9,16 milliárd frankot tett ki, az 1040 tonna aranyállományán a veszteség 132 millió frank volt, és 2,66 milliárd frank mínuszt könyvelt el svájci frank állományán.

Ursula Von der Leyen és Aleksandar Vucic szerb elnök 2023. október 31-i belgrádi találkozójukat követően.
Ursula Von der Leyen és Aleksandar Vucic szerb elnök 2023. október 31-i belgrádi találkozójukat követően.
Kép: AFP / Andrej Isakovic

Görögország Kína felé kacsingat

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök csütörtökön Kínába látogatott, ahol találkozott Hszi Csin-pinggel, a Kínai Népköztársaság elnökével és Li Csiang miniszterelnökkel. A görög kormányfőt az útra elkísérte Christos Staikouras infrastrukturális és közlekedési miniszter, valamint Costas Fragogiannis gazdasági ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes is.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként továbbra is számítunk Kínára a világbéke és a nemzetközi, szabályokon alapuló rend előmozdításában

– mondta Micotákisz.

Miközben Olaszország éppen a kiutat keresi az Egy övezet, egy út kínai kezdeményezésből, Görögország arra törekszik, hogy szorosabbra fűzze a a kétoldalú együttműködést Pekinggel – ha éppen nem is a Belt and Road keretein belül.

Egyes források szerint Athén erősítené a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat, növelné a Kínába irányuló exportot. Szeretnének – pekingi közreműködéssel – több kínai turistát vonzani Görögországba, emellett Peking közlekedési beruházási lehetőséget is lát Görögországban.

Görögország még mindig akkora bajban van, hogy bárkitől is kapnak tőkét, örülnek neki, még akkor is, ha ez az ország éppenséggel Kína. Egyébként elterjedt nézet, de nem értek egyet azokkal, akik szerint Kína komoly adósságpolitikát folytatna, ezt már nagyon sokan, nagyon sokszor cáfolták. Jellemzően inkább az látszik, hogy sokszor maguk a hitelfelvevők vágják maguk alatt a fát, Montenegró és Srí Lanka is remek példa erre

– nyilatkozta az Economxnak Pogátsa Zoltán közgazdász.

Orosz oligarchát állítottak elő

Őrizetbe vettek egy hétfőn egy orosz oligarchát Franciaországban. Adócsalás, pénzmosás és a nemzetközi szankciók megsértésének gyanújával állították elő Alekszej Kuzmicsovot, aki korábban az egyik legnagyobb oroszországi adófizetőnek számító Alfa Bank egyik főrészvényese volt.

A nyomozás részeként hétfőn házkutatást tartottak Kuzmicsov párizsi otthonában és a mediterrán Var régióban.

Oroszország képes lesz megvédeni Kuzmicsov jogait, amint Párizs részletes tájékoztatást ad az ügyéről

– kommentálta a történteket Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

„Amennyire én tudom, ő orosz állampolgár, így a diplomáciai képviseletünkön keresztül kell tájékoztatást kapnunk az őrizetbe vételről. Amint megkapjuk az információt, és ha a fogvatartott úgy kívánja, természetesen segíteni fogunk neki” – tette hozzá.

Alekszej Kuzmicsov
Alekszej Kuzmicsov
Kép: Reuters / Sergei Karpukhin

Oroszország a héten felmondott egy kulcsfontosságú nukleáris szerződést, így jogilag akár újabb atomfegyver-kísérleteket végezhet. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön írta alá az erre vonatkozó törvényt.

Az orosz parlament alsóházában, az Állami Dumában Vjacseszlav Vologyin házelnök a szavazást „válasznak nevezte az Egyesült Államoknak a globális biztonság fenntartására vonatkozó kötelezettségeihez való visszataszító hozzáállására”.

Az amerikaiak a háborús támogatásokon kaptak össze

Az Egyesült Államokban mindeközben a háborús segélycsomagok okoztak fennforgást.

Joe Biden amerikai elnök még októberben terjesztette a kongresszus elé javaslatát, amelyben egy füst alatt szeretett volna támogatást nyújtani Ukrajnának és Izraelnek. Ez azonban nem nyerte el az alsóházi republikánus többség tetszését.

A képviselőház így a republikánus tervet fogadta el, amely kizárólag Izraelnek nyújtana 14,3 milliárd dolláros segélyt. A demokraták azt ígérték, a szenátuson nem mehet át ez a forgatókönyv, maga Biden is vétót ígért.