Nem tartják valószínűnek az elemzők, hogy a görög parlamenti választás első fordulójából egyetlen párt is önálló kormányalakításra alkalmas támogatottsággal jöjjön ki. Ehhez a voksok legalább 46 százalékát kellene megszerezni egyetlen politikai erőnek, erre pedig jelenleg nem túl sok esély mutatkozik.

Az Euractiv szerint évek óta nem volt annyira bizonytalan a görögországi választások végkimenetele, mint most.

A EuropeElects közvélemény-kutatási adatai alapján

  • a kormányzó Új Demokrácia a voksok 36,6 százalékára,
  • míg a Sziriza 29,5 százalékos,
  • a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Pasok) pedig 10,3 százalékos támogatottságra számíthat.

Az Új Demokrácia nem titkolta a kampány alatt sem, hogy elsősorban önálló kormányalakításra törekedne, a Sziriza viszont „progresszív koalícióra” lépne a szocialistákkal.

A Pasok adott esetben a mérleg nyelve is lehetne, de egyelőre nem tett semmiféle gesztust egyetlen másik párt felé sem. A programja alapján mindenesetre az kijelenthető, hogy inkább a Szirizával működhetne együtt harmonikusabban.

Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője (balra) és Kiriákosz Micotákisz, miniszterelnök, az Új Demokrácia vezetője a választásokat megelőző vitán.
Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője (balra) és Kiriákosz Micotákisz, miniszterelnök, az Új Demokrácia vezetője a választásokat megelőző vitán.
Kép: Reuters

Az első fordulót követően – amennyiben egyik párt sem szerzi meg önállóan a voksok 46 százalékát – koalíciós tárgyalások következhetnek. Ha pedig ezek is sikertelenül zárulnak, illetve nincs meg az együttműködési hajlandóság azon politikai erők részéről, amelyeknek közösen már meglenne a kormányalakításhoz szükséges támogatottság, újból a szavazóurnákhoz szólítják a görög szavazópolgárokat.

A választások második körét várhatóan július másodikára hirdetik majd meg.

A második fordulóban pedig a szavazatoknak már csak 37 százalékára lesz szükség a kormányalakításhoz.

Kétes ügyek, erősödő gazdaság

A kormányzó Új Demokrácia népszerűségét az elmúlt időszakban számos ügy kikezdte. Kezdetnek ott volt például a február végén történt vonatbaleset, amelynek körülményeiről nagyon homályosan kommunikált a kabinet.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök emberi hibáról beszélt. Egy állomásfőnököt gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádoltak meg, a vasúti szakszervezet azonban sztrájkkal nyomatékosítja álláspontját, miszerint a baleset oka az elhanyagolt hálózat volt. Ezt erősítette az is, hogy a közlekedési miniszter mellett a nemzeti vasúti társaság több vezetője is lemondott.

Emellett a rendőri brutalitás is kulcsfontosságú témája a Sziriza kampányának. Az ellenzéki párt egyenesen azzal vádolja a kormányt, hogy a rendőrséget immár szervezett bűnbandák irányítják. Ha ez a kampányidőszakban megszokott túlzásnak is tekinthető, némi alapja azért lehet:

a vonatszerencsétlenséget követő tüntetéseken több felvételen is az látszik, hogy a rendőrség indokolatlanul erőszakosan lépett fel a békés tüntetőkkel szemben. Egy esetben például motorral száguldottak feléjük, és petárdákat dobáltak a lábuk elé.

A kormány szerint a Sziriza felfújja ezeket az ügyeket, hogy szavazatokat nyerhessen ennek révén. Ugyanakkor a görög ombudsman előzetes adatai szerint 2022-ben a rendőrséggel szembeni állampolgári panaszok száma 50 százalékkal nőtt 2019-hez, az utolsó pandémia előtti évhez képest, 14 százalékkal pedig a rasszista indíttatású rendőri fellépésekkel kapcsolatos incidensek száma.

A görög gazdaság ellenben az ING elemzése szerint jó úton halad,

a pandémia utáni újranyitás hatása még mindig nagyon erős, a turizmusban pedig a közelgő nyári szezon fellendítette a foglalkoztatást, ráadásul az általános infláció is lassul.
Görög éves infláció
Görög éves infláció

A befektetőket mindenesetre megnyugtathatja, ha Kiriákosz Micotákisz kormánya marad hatalmon, köszönhetően annak, hogy

  • jó viszonyt ápol az Európai Unióval, valamint hogy
  • elkötelezett a reformok iránt, amelyeket a nemzetközi mentőcsomagok fejében vállalt az ország.

Ígéretek ígéretek hátán

Az Új Demokrácia azt ígéri, az átlagbér az irányításuk alatt 2023-2027 között több mint 25 százalékkal, 1170 euróról 1500 euróra emelkedik majd, a havi minimálbér pedig 780 euróról 950 euróra. A közszféra béreit 2024-től szintén emelnék, bár arról nem beszéltek, milyen mértékben. A nyugdíjakat pedig 2024 januárjától 3,4 százalékkal növelnék.

Fokozatosan szeretnék csökkenteni a magánvállalkozókra kivetett adóterheket.

Emellett azt is szeretnék elérni, hogy a megújuló energiaforrások 2030-ra az energiatermelés mintegy 80 százalékát tegyék ki a jelenlegi 40 százalék helyett.

Alekszisz Ciprasz a Sziriza kampányplakátján
Alekszisz Ciprasz a Sziriza kampányplakátján

A Sziriza meglehetősen sűrűre tervezné esetleges hatalomra kerülése első ötven napját, többek között:

  • a havi minimálbért már 2023. július 1-jétől 880 euróra emelnék,
  • azonnal 10 százalékkal emelnék a béreket a közszférában,
  • törölné a magánvállalkozókra kivetett iparűzési adót.

Intézkedéseik számításaik szerint évi 5,5 milliárd euróba kerülnének, ezt részben az energiaipari vállalatokra kivetett nyereségadóból fedeznék.

Születhet megoldás a görög-török konfliktusra?

Szinte a görögországival párhuzamosan Törökországban is választások zajlanak, az első fordulóra ott már sor került, a másodikat pedig május 28-án rendezik meg.

Sajtóinformációk szerint mindenesetre a választásokat követően az Egyesült Államok és Németország közös diplomáciai lépéseket tesz majd a görög-török kapcsolatok rendezése érdekében.

A forrásaim szerint az Egyesült Államok egy ideje már egyeztetett erről Németországgal

– mondta a görögországi Amerikai Főiskola Globális Ügyek Intézetének igazgatója, Constantinos Filis az Al Jazeerának.

Az azonban, hogy ezek a törekvések mennyire lehetnek sikeresek, erősen kérdőjeles. Törökországban Recep Tayyip Erdogan elnök várhatja kedvezőbb pozícióból a választások második fordulóját. Görögországban pedig egyelőre az a valószínűbb forgatókönyv, hogy aktuálisan is kormányzó Új Demokrácia marad végül hatalmon.

Márpedig ezen felek és pártok között nem volt éppen zökkenőmentes az együttműködés az elmúlt években. Tavaly Recep Tayyip Erdogan pártjának, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) koalíciós partnere okozott bonyodalmakat, mikor török területként utalt görög szigetekre. Áprilisban pedig ugyanezt tette a török államfő egy televíziós kampányvideó keretében.