Mind az orosz támadó, mind a védelmi műveletek végrehajtásához szükséges létszámból hiány van még a Kreml ösztönzései ellenére is, amely az év eleje óta megnégyszerezte a védelmi minisztériummal való szerződéskötésért járó kifizetéseket. Augusztusban az átlagos egyszeri kifizetés elérte az 596 ezer rubelt (2,35 millió forint), ami több mint hathavi átlagbérnek felel meg. A 400 ezer rubeles további szövetségi kifizetéssel kombinálva egy szerződéses katona már közel egymillió rubelt (3,94 millió forintot) kap a bevonuláskor.
„Még ezekkel a kifizetésekkel együtt is, amelyek a legtöbb orosz számára óriási összegnek számítanak, Moszkva sokkal kevesebb szerződéses katonát toborzott, mint amennyit a védelmi minisztérium állít. A fronton elszenvedett elképesztő emberveszteségek híre a média szigorú kormányzati ellenőrzése ellenére is kiszivárgott. A brit katonai hírszerzés szerint az orosz halottak és sebesültek száma mára félmillió fölé emelkedett, és bizonyos napokon meghaladja a napi ezer főt” – írja a CEPA honlapján megjelent tanulmányában Kszenia Kirillova elemző, aki az orosz társadalommal és mentalitással, valamint a propaganda és a külpolitika témakörével foglalkozik.
Az Istories vizsgálata szerint sokan úgy döntöttek, hogy a bevonulás megtagadása az egyetlen eszköz az életük megmentésére. Az oroszországi régiók 2023-ban csak 50-60 százalékát érték el a toborzási céloknak, és a csökkenő tendencia folytatódik. A Moszkvától keletre fekvő vlagyimiri terület idén áprilisban kevesebb szerződéses katonát küldött a frontra, mint februárban, és kénytelen volt tovább csökkenteni az ukrajnai toborzás célszámait. Egyes toborzóirodák most arra összpontosítanak, hogy sorkatonákat kényszerítsenek, valamint a már a fronton lévő egyéneket rászorítsák szerződéskötésre.
Putyin új elitet épít, és erre nem sajnálja a pénzt
Az Oeconomus igazgatója, Bendarzsevszkij Anton lapunknak kiemelte, hogy alapvetően a sorkatonák között érzékelhető az, hogy szabadulni igyekeznek a sorkatonai szolgálattól. Eddig ugyanis az volt a putyini ígéret, hogy a fiatal sorkatonák nem fognak részt venni a katonai műveletekben. 2022 őszén volt egy részleges mobilizáció, amelynek a keretében 330 ezer embert sikerült toborozni az orosz seregbe. Azóta a Kreml igyekszik kerülni az erőszakos mobilizációt, helyette kifejezetten magas fizetéseket ajánl az önkéntes alapon jelentkezőknek.
Ezzel a kifejezetten kecsegtető fizetéssel próbálnak főleg vidéki fiatalokat toborozni a frontra, akik számára ez tényleg egy hatalmas lehetőség, hiszen itt egy év alatt annyit kereshetnek, amennyit csak 6-7 év alatt tudnának összeszedni a jelenlegi munkájuk mellett. Putyin új elitképzési tervébe ez a toborzási metódus tökéletesen illeszkedik
– jegyezte meg a posztszovjet térség szakértője. Az új elit tagjai, a „katonai patrióták“ így már azokból kerülnek ki, akik megjárták a frontot, és harcoltak a hazájukért. Ezzel szemben a sorkatonák hivatalosan nem vesznek részt katonai műveletekben, ezért őket a kötelező szolgálatuk lejárata után próbálják beterelni önkéntesekként a hadseregbe szintén jó fizetségért cserébe. Ez a két fő utánpótlási forrása van az orosz haderőnek.
A 2022-ben elsüllyesztett Moszkva cirkáló legénysége javarészt sorkatonákból állt, amit az államhatalom igyekezett sokáig letagadni. A frontról pedig azért igyekeznek őket távol tartani, hogy elejét vegyék a lakossági elégedetlenségnek. A kurszki ukrán betörés óta azonban ez is megdőlt már, ahol tömegesen estek fogságba az orosz sorkatonák. Kezdetben az oroszok sorkatonákkal igyekeztek megállítani az ukrán betörést, de ez nem volt elegendő.
Amikor egy háború során jól áll az egyik hadviselő fél, az mindig erősítheti az erőutánpótlási kampányok hatékonyságát. Az ukránok dezertációja ebből a szempontból érthetőbb, de náluk sem nevezhető tömegesnek ez a jelenség, becslések alapján néhány százezer emberről beszélhetünk, akik külföldre menekültek az elmúlt két és fél évben.
Kurszk irgalmatlan mobilizációs erőt ad az ukránoknak
Ukrajnában 25 év alattiakat tilos besorozni, viszont a 18 évnél idősebb férfiakat már nem engedik ki az országból. Az ország határain belül is jellemző, hogy próbálnak bujkálni a hatóságok elől. Ezért is nagyon fontos, hogy Ukrajna eredményeket tudjon felmutatni a fronton. Kurszk ebből a szempontból hatalmas mobilizációs erővel bírt.
Egy orosz közvéleménykutató cég, a Levada az ukrán haderő augusztus 6-i kurszki betörése óta most tudta először szondázni a lakosságot, és a felmérések rendkívül érdekes folyamatokat mutatnak. Ezekben vegyesen mutatkoznak kedvezőtlen trendek Moszkva és Kijev számára is.
Az oroszok 51 százaléka, tehát a társadalom többsége, szorosan követi a kurszki eseményeket napi szinten. A társadalom fele viszont vagy nem hallott róla, vagy nem követi, nem érdekli. 6 százalék azt mondta, hogy most hall róla először, 43 százalék pedig „valamit hallott már, de nem tudja a részleteket”.
A II. világháború óta először vannak katonai műveletek Oroszország területén, amelyek legalább 130 ezer ember kiköltöztetésével, sorkatonák bevetésével és regionális választások elhalasztásával jártak, de a lakosság felét egyáltalán nem érdekli a helyzet. A megkérdezettek többsége eközben nem számít újabb mobilizációra.
Kijev számára negatív trend: az orosz lakosság körében jelentősen csökkent azok száma, akik béketárgyalásokat szeretnének, bár ők még mindig többségben vannak.
41 százalék szerint folytatni kell a katonai műveleteket, de 50 százalék szerint mielőbbi béketárgyalásokra van szükség. Június-július folyamán a béke mellett még 58 százalék foglalt állást. A betörés bizonyos fokú összetartást is eredményezett - az elmúlt hónapokban minden 10 megkérdezettből 4 azt nyilatkozta, hogy vagy ruhát, vagy pénzt gyűjt a „különleges katonai műveletben” résztvevő katonák számára.
Putyin népszerűségét is koptatja az elhúzódó háború
Bár hivatalosan a támogatottságát nézve 80 százalék körül mozognak a mérések (ha úgy szól a kérdés, hogy támogatja-e ön Vlagyimir Putyint és politikáját, akkor a mai Oroszországban, azért nehezen lehet erre rosszat mondani). A rávezető kérdések alapján azonban jelentős csökkenés látható személyesen az orosz államfő és az orosz kormány lakossági megítélésében.
Az orosz politikusok iránti bizalmi indexben Putyin 10 százalékot esett a korábbi hónapok számaihoz képest, és jelenleg 45 százalékon áll. Igaz, hozzá kell tenni, hogy nála volt ez már rosszabb is. Hasonló bizalmi csökkenés volt megfigyelhető minden orosz politikusnál, bár közel sem olyan mértékben, mint a mostani elnöknél.
A másik, Kreml számára aggasztó trend, hogy jelentősen csökkent azok száma, akik szerint jó irányba haladnak a dolgok Oroszországban: júliusban 3, augusztusban további 5 százalékkal csökkent (67 százalék jelenleg), és ezzel megközelíti a szám a 2022 folyamán tapasztalt szintet. Egyre pesszimistább az orosz társadalom.
Kurszk óta a bőrükön érzik az oroszok a háború poklát
Ukrajna kurszki területre történő betörése után a Kreml hazafiságra alapozó felhívásai ellenére sem nőtt a harcolni vágyók száma. Éppen ellenkezőleg, az emberi jogi aktivisták szerint az új harci zónából menekülni akaró sorkatonák segélykiáltásai lepték el a világhálót. A Get Lost, egy nem sokkal az orosz invázió után létrehozott szervezet segít azoknak, akik nem akarnak harcolni. Az aktivisták szerint már több mint 34 ezer ember kapott segítséget e téren. A csoport jogi támogatást nyújt:
- tanácsokat ad a potenciális behívottaknak a jogaikról,
- segít nekik ellenállni a katonai toborzóirodák illegális magatartásának,
- és ha a jogi módszerek nem vezetnek eredményre, segít nekik elrejtőzni az oroszországi és külföldi katonai hatóságok elől.
- Ezen kívül kihoztak már embereket a frontvonalból, és titokban megszervezték a menekülésüket az országból.
Ugyanilyen fontos a potenciális dezertőröknek nyújtott pszichológiai támogatás. A projekt alapítója, Grigorij Szverdlin szerint a rendszerrel való szembeszállás vagy a bujkálás mellett való döntés nehéz, és az embereknek megfelelően át kell gondolniuk a mentális hatásokat, mielőtt ilyen döntést hoznak. A behódolásra hajlamos mentalitás és a kormányzati parancsok feltétel nélküli teljesítésének szokása viszont gyakran azt eredményezi, hogy azok az emberek is, akik nem akarnak harcolni, végül a frontvonalban kötnek ki.
A paternalizmus megágyaz a szolgalelkűségnek
A szervezetnek dolgozó pszichológusok szerint az a paternalizmus, amelyben a legtöbb orosz nevelkedett, nagyon megnehezíti számukra, hogy ellenálljanak az állami hatóságoknak vagy az uralkodó közvéleménynek. „Egy olyan országban, ahol a törvénytelenség uralkodik, és az olyan védelmi mechanizmusok, mint a rendőrség, a sajtó és a bíróságok nem működnek megfelelően, az emberek úgy érzik, hogy függnek az államtól vagy más hatóságoktól, amelyek védelmet nyújthatnak” – írja Kirillova.
Jekatyerina Krongauz pszichológus megfigyelte, hogy az emberek gyakran mechanikusan követik az utasításokat: elfogadják az idézést, és megjelennek a katonai toborzóirodában. Még ekkor is előfordulhat, hogy az utolsó pillanatig különben azt hiszik, hogy nem küldik ki őket a frontra. Néhányan csak akkor kérnek segítséget a Get Losttól, amikor már a háborúba küldték őket, és átélték az első harcokat vagy megszerezték az sérülést. Grigorij Szverdlin nyíltan bevallja, azt tanácsolja az orosz katonáknak, hogy adják meg magukat az ukránoknak, ha a frontról való dezertálás nem jöhet szóba.
Daria Berg, a Get Lost segítségnyújtási és evakuálási osztályának vezetője szerint azok az önkéntesek is elkezdtek segítséget kérni, akik kezdetben ideológiai okokból mentek a frontra, mielőtt rájöttek volna, hogy a valóság mennyire más, mint a propaganda. Azok a hivatásos katonák, akik az invázió előtt választották pályájukat, és erkölcsi okokból nem akarnak részt venni egy agresszív hódító háborúban, szintén az emberi jogi aktivistákhoz fordulnak. Sokan dezertálnak, miután megsebesültek, mert el akarják azt kerülni, hogy ismét visszaküldjék őket a frontra.
Törvénytelen átvezénylés Kurszk környékére
A sorkatonák kurszki régióba történő bevetése közepette az emberi jogi aktivisták arról számoltak be, hogy több tucatnyi felhívást kaptak Oroszország egész területéről, Murmanszktól Krasznodarig. Ivan Csuviljajev, a szervezet szóvivője szerint a 2024 tavaszi sorozásból a kurszki régióba küldött sorkatonák átirányítása eleve törvénytelen, mivel a négy hónapnál kevesebbet szolgált fiatalokat nem lehet az úgynevezett „terrorellenes műveletre“ küldeni.
Szverdlin szerint a sorkatonák egyre inkább félnek a behívótól, ami azt jelenti, hogy nem zárható ki a mozgósítás veszélye. Azoknak, akik nem akarnak a frontra menni, az aktivisták azt tanácsolják, hogy minél előbb tegyenek lépéseket: keressenek ügyvédet, és fontolják meg Oroszország elhagyását, mivel gyakran ez lehet az egyetlen módja annak, hogy elkerüljék a hadbavonulást.