Háború és...háború? Az orosz-ukrán konfliktus két éve számokban

Élők és holtak

Legalább félmilliós emberveszteség: Az orosz-ukrán háború vesztségeiről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, az elmúlt 24 hónap azonban nagymértékű emberveszteséggel járt. Elemzők szerint Ukrajna 500 ezres, míg Oroszország 1,3 milliós aktív katonai állománnyal rendelkezik, melyből a nyugati sajtó az orosz halott és sérült katonák számát 290-360 ezerre, míg az ukrán oldalon 150-200 ezerre becsüli. A civil áldozatok és sebesültek száma meghaladta a 25 ezer főt.

6 millió regisztrált menekült: A háború kitörése óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának (UNHCR) adatai szerint az Európában regisztrált menedékkérők száma – tehát, akik már megkapták a menedékjogot – átlépte a 6 millió főt. Ezeknek az embereknek a fő, európai célországai: Lengyelország (956 ezer fő), Németország (1,1 millió fő) és Csehország (381 ezer fő). A menekültek többsége nőket és gyerekeket jelent. Az Ukrajna felől Magyarországra belépőkből csak minden századik polgár folyamodott menedékkérelemért hazánkban.

Az elpusztult haditechnika és civil infrastruktúra

Az Ukrajnát támadó orosz hadsereg kezdeti sikereit hamar lassú és nehézkes előrenyomulás, majd megtorpanó arcvonalak váltották fel a szívós ukrán védelem nyomán. 2022 nyara óta a háború egyfajta „anyagháborúvá” vált, amelyben döntő szerepet kap a felek rendelkezésére álló fegyverzet, hadianyag és az utánpótlás.

Mindez pedig elsősorban az ukrán honvédő háborút támogató nyugati védelmi iparnak jelent súlyos terhet.

A békeévtizedek álmából felébresztett, főként amerikai és európai gyártók azóta jelentős kapacitásnövelésbe kezdetek. Kérdéses azonban, hogy a mennyire képesek – és hajlandóak – az elhúzódó háború hadiszállításait teljesíteni. 

Több mint 5100 megsemmisült eszköz: A háború természetéből fakadó sajátos információs környezet miatt pontos számadatok helyett leginkább egyfajta becslést adhatunk az ukrán haditechnikai veszteségekről. Az Oryx katonai szakportál geolokációs adatok és műholdas képi felvételek segítségével gyűjt adatot a hadviselő felek veszteségeiről.

Az Oryx által dokumentált 23 haditechnikai kategóriában az ukrán veszteségek 2024 február elején meghaladták az 5100-at (megsemmisült: 3565, megrongálódott: 430, elhagyott: 202, elfogott: 960). Ez az adat a legfőbb eszköztípusokra koncentrálva a következőképpen néz ki: legalább 742 db harckocsi, 1798 db különféle páncélozott jármű, 547 db tüzérségi eszköz, 147 db légvédelmi eszköz, 80 db repülőgép, 38 helikopter és 268 harci és felderítő célú pilóta nélküli légijármű (UAV) vesztesége van az ukrán haderőnek.

A puszta számadatokat a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet legutóbbi elemzése még szemléletesebbé teszi azáltal, hogy a V4-es országok haderejével hasonlítja össze az ukrán veszteségeket.

Míg a harckocsik tekintetében jelentősen meghaladják az ukrán veszteségek a visegrádi négyek jelenlegi hasonló képességeit, páncélozott harcjárművel és tűzérségi eszközök tekintetében is az ukrán veszteségek legalább a felét adják ki a V4-ek ilyen irányú képességének.

Többszázmilliárdnyi kár az infrastruktúrában: Az ukrán infrastruktúrában okozott háborús károk fölmérése és az ezeken alapuló becslések nem megbízhatóak. A Világbank 2023. márciusi óvatos becslése szerint az újjáépítés és a helyreállítás költségei 411 milliárd USD-ra rúgnak, ami több mint kétszerese Ukrajna háború előtti, mintegy 200 milliárd USD-s GDP-jének.

A károk zöme 2022 során keletkezett, amikor az infrastruktúrán túl az épített környezetben is rettenetes pusztítás történt, például Mariupol esetében, ahol májusra az épületek 90 százaléka megsemmisült. 2022 első felében Oroszország több hullámban és nagy erőkkel támadta azokat a kritikus energetikai infrastruktúrához tartozó létesítményeket, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi létfenntartáshoz.

Az ukrán kormány 2023 eleji számításai szerint az infrastruktúrát ért háborús kár a 700 milliárd USD-t is meghaladja.

Az óvatos becslések – az ezen belül legnagyobb károkat és veszteségeket elszenvedő – energiaszektor esetében több mint 5 milliárd USD-ra rúgnak.

Az infrastruktúráért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes közlése szerint az agrárexport célú ukrajnai kikötői infrastruktúra 40 százaléka megsemmisült, vagy tönkrement.

Az ENSZ visszafogott becslése, hogy a 2023. június hónapban elvégezhető számítások szerint a háború 350 milliárd USD kárt okozott Ukrajna infrastruktúrájában, a környezeti károk pedig közel 35,3 milliárd USD-ra rúgnak. Az UNESCO szerint 2022. február 24-e óta összesen 341 kulturális helyszínt, köztük több, a világörökség részét képező épületet ért károsodás Ukrajnában. A kulturális és turisztikai létesítményekben a háború kezdete óta keletkezett károk értékét mintegy 3,75 milliárd USD-ra becsülik.

Mit adott az EU és az USA?

88 milliárd euró uniós támogatás: Az Ukrajnával való szolidaritás eddig több, mint 88 milliárd euró pénzügyi támogatásban valósult meg. Az ország támogatása az EU és tagállamai részéről politikai, gazdasági és katonai tekintetben egyaránt látszik. A 2022. évi tagjelölti státusz után az uniós vezetők a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről döntöttek, 2024 februárjában a tagállamok jóváhagyták az Ukrajnának szánt további 50 milliárd eurót jelentő támogatást, mellyel párhuzamosan mostanra az Oroszországgal szembeni 13. szankciós csomagot is elfogadták.

Több tízmilliárd euró tagállami támogatás: Az Európai Unió tagállamai közül – bilaterális alapon és GDP arányosan – a balti államok (Észtország – 3,5 százalék; Litvánia – 1,5 százalék; Lettország – 1,1 százalék), Lengyelország (0,7 százalék), Svédország (1,7 százalék) és Dánia (2,4 százalék) lépett elő Ukrajna legnagyobb (financiális, humanitárius, katonai) támogatójaként. Az adatokból az is látszik, hogy Észtország és Dánia részéről az elmúlt két évben Ukrajnának nyújtott támogatás mértéke nagyobb volt, mint 2023. évi GDP arányos védelmi kiadásuk (Észtország – 2,7 százalék; Dánia – 1,65 százalék). Svédország és Dánia csaknem 10-szer akkora összeggel támogatta Ukrajnát, mint Franciaország. Párizs kevesebb támogatást (1,79 milliárd euró) nyújtott Ukrajnának, mint a balti államok együttvéve (2,6 milliárd euró). Habár a támogatás mértéke jelentős, a tagállami kötelezettségvállalások (144 milliárd euró) és az allokált támogatás (77 milliárd euró) között nagy differencia mutatkozik.

75,4 milliárd USD: Az Amerikai Egyesült Államok által 2024 januárjáig Ukrajnának nyújtott támogatás összege csaknem 75,5 milliárd USD. Ez nem csak fegyverszállítmányokat jelent: a NATO vezető hatalma humanitárius és pénzügyi hozzájárulást is nyújtott eddig Ukrajnának. Az USA eddigi támogatásán belül 23,5 milliárd USD értékben szállított fegyvereket és felszereléseket, és további 4,5 milliárd USD támogatást és hitelt adott Ukrajnának fegyverek és felszerelések vásárlására. Az USA 18,3 milliárd USD értékű biztonsági asszisztencia keretében biztosított többek között képzést, felszerelést, fegyvereket és logisztikai támogatást. Amerika 26,4 milliárd USD pénzügyi támogatást nyújtott az ukrán költségvetésnek támogatások és hitelek formájában, valamint további 3,9 milliárd USD-t költött humanitárius segítségre, ami magában foglalt élelmiszerszállítmányokat, egészségügyi ellátást és a menekültek támogatását is.

Hogyan tovább?

Az EU a szolidaritásának kifejezéseként felgyorsította Ukrajna csatlakozási folyamatát. A 2022-ig érzékelhető bővítési fáradtságot bővítési extázis váltotta fel, amelynek középpontjában Ukrajna áll.

A bővítést előmozdítani hivatott politikai narratívák ellenére Ukrajna nem áll készen az uniós tagságra: a háborúban álló ország gazdasági fejlettsége elmarad az Unió átlagától, GDP/fő értéke a legutóbbi mérések alapján az uniós átlag mindössze 10-15 százaléka.

A háborús fáradtság a kritikus hangok megjelenésében is érzékelhető. A politikai ellentétek mellett azonban az is látszik, hogy az európai védelmi ipar egyszerűen nem áll készen az ukrán harctéren felmerülő igények kielégítésére. Mindazonáltal – ahogy a decemberi és februári uniós csúcsok eredményei is mutatják – Kijev politikai és pénzügyi támogatásában pálfordulás nem várható, mivel uniós szinten politikai narratívát és tőkét lehet rá építeni.

Bár kezdetben Ukrajna ügye az Egyesült Államokban kétpárti támogatottságot élvezett, a háború elhúzódásával egyre inkább megjelentek republikánus oldalon a további támogatásokat ellenző hangok.

A Biden-adminisztráció már 2023 őszén egy rendkívüli, 60 milliárd USD értékű támogatási csomag megszavazását kérte a Kongresszustól, ez az intézkedés azonban a pártpolitikai ellentétek csapdájába került. A háború második évfordulójához közeledve ugyan a Szenátus 70 százalékos többséggel elfogadta az Ukrajnának szánt támogatást, a Képviselőház viszont nem valószínű, hogy március előtt napirendre venné.

Bár a Biden-adminisztráció továbbra is kiáll Ukrajna mellett, egy esetleges Trump-győzelem az őszi elnökválasztáson kérdésessé teheti Ukrajna sorsát.

Félő, hogy Európa egyedül marad egy olyan elhúzódó háborúval a NATO határainál, amelynek két év után sem látni még a befejezését.

Már csak az a kérdés, várható-e békekötés miután a hadüzenet is elmaradt?