Kamala Harrisnek először kellett élesben válaszolnia fontos kérdésekre, de a 27 perces, előre felvett interjúban kisegítette őt jelölttársa, Tim Walz minnesotai kormányzó is. A demokrata jelöltet arról faggatták, hogy miért változott a bevándorlással és a klímapolitikával kapcsolatos álláspontja 2019 óta.
„Azt hiszem, a legfontosabb és legjelentősebb szempont a politikai nézeteim és döntéseim szempontjából az, hogy az értékeim nem változtak” – mondta a CNN műsorvezetőjének, Dana Bashnek.
Republikánus ellenfele, Donald Trump csak egyetlen szóval értékelt a befejezés után:
Unalmas!!!
– írta a volt elnök az Igazság nevű közösségi oldalon.
A Biden-kabinet bizonyítványát magyarázta
A mostani alelnök igyekezett elmagyarázni a Fehér Ház gazdasági teljesítményét, mivel az infláció és a magas megélhetési költségek továbbra is sújtják az amerikaiakat. A közvélemény-kutatások pedig azt jelzik, hogy a választók jobban örülnének a Trump-féle gazdaságkezelésnek.
Kamala Harris a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére irányuló demokrata javaslat, a Green New Deal támogatására és az éghajlatváltozás kezelésére tett erőfeszítéseire hivatkozott, mint olyasmire, ami továbbra is szilárd álláspontja, habár sok mindenben ma már máshogy vélekedik.
Az alelnök rámutatott a Biden-kormányzat munkájára az inflációcsökkentésben, amely több százmilliárd dollárt irányított a megújuló energiaforrásokra és az elektromos járművek adójóváírási és kedvezményprogramjaira.
„Célokat tűztünk ki az Amerikai Egyesült Államok és tágabb értelemben az egész világ számára azzal kapcsolatban, hogy mikorra kell teljesítenünk bizonyos előírásokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan.”
Folytatná Joe Biden bevándorlással és Gázával kapcsolatos politikáját
Harris egykor szenátorként és a 2020-as elnökválasztási kampányában is „progresszívebb bevándorlási nézeteket” vallott. Korábban kiállt a bevándorlási fogdák bezárása és az illegális határátlépések dekriminalizálása mellett is.
A határok biztosításával kapcsolatban Harris azonban azt mondta, hogy „az értékeim nem változtak”, és utalt arra, hogy Kalifornia államügyészeként „transznacionális bűnszervezetek ellen folytatott büntetőeljárást”.
Az év elején az alelnök támogatott egy keményvonalas kétpárti határbiztonsági megállapodást, amely több százmillió dollárt tartalmazott volna a határfal építésére.
Donald Trump nyomást gyakorolt a republikánusokra a kongresszusban, hogy meghiúsítsák a megállapodást, de Harris megígérte, hogy megválasztása esetén azt törvénybe iktatja. A CNN-interjú során ismét elkötelezte magát a megállapodás elfogadása mellett. Azt is vállalta, hogy elnöki kabinetjébe olyan személyt is bevesz, aki „republikánus volt”. Ezzel teljesítené azt az ígéretét, hogy „minden amerikai” elnöke lesz.
Pályafutásomat azzal töltöttem, hogy a vélemények sokféleségére hívtam fel a figyelmet. Fontosnak tartom, hogy a legfontosabb döntések meghozatalakor olyan emberek is üljenek az asztalnál, akiknek más a véleményük.
Harrist a gázai háborúról is kérdezték, és megismételte a Fehér Ház álláspontját, miszerint Izraelnek és a Hamásznak is „meg kell állapodnia”, és hogy a palesztinok megérdemlik, hogy saját országuk legyen Izrael szomszédságában.
„Ennek a háborúnak véget kell vetni, és olyan megállapodást kell kötnünk, amely arról szól, hogy a túszokat kihozzuk” – hangsúlyozta az elnökjelölt, aki nem kötelezte el magát az Izrael elleni fegyverembargó mellett, pedig a pártja baloldali szárnyának egyes képviselői ezt követelik.