Az orosz kormány anélkül, hogy megkérdezte volna Finnország és Litvánia hatóságait, úgy döntött, hogy megváltoztatja a balti-tengeri országokkal közös határát  – közölte a Radio Szvoboda. 

Az orosz védelmi minisztérium által előkészített rendelet szerint a Kreml a Finn-öbölben, valamint a kalinyingrádi terület közelében található beltengeri vizek egy részét sajátítaná ki önhatalmúlag.

Kapcsolódó

Az orosz védelmi minisztérium által kedden bemutatott projekt szerzői azzal érvelnek, hogy a jelenlegi, 1985 óta érvényben lévő határelrendezés

nem felel meg teljesen a jelenlegi földrajzi viszonyoknak

A dokumentumból az viszont nem derül ki, hogy Oroszországnak valóban szándékában áll-e növelni vagy netán csökkenteni felségvizeinek területét a Balti-tengeren.

Az Interfax orosz állami hírügynökség nyilatkozó diplomáciai forrás egyenesen cáfolta, hogy Oroszország meg kívánná megváltoztatni a Balti-tenger tengeri határait.

A hétfőn közzétett kétoldalas projektösszefoglalón kívül nem jelent meg a tényleges szövegtervezet vagy a javasolt új koordináták, amelyek alapján pontosan tudni lehetne, milyen új tengeri határt is rajzolna Oroszország.

A Helsingin Sanomat finn lap is a nyilvánosan elérhető orosz nyelvű dokumentumokban leírtakból igyekezett tájékozódni:

Eszerint az orosz szájíz szerinti új határ

a Finn-öböltől keletre fekvő orosz szigetektől délre futna

A tervezetet egyébként kedden tárták a nyilvánosság elé, az orosz jogalkotási folyamat szerint ugyanis az új törvényeket és rendeleteket elvileg kell nyilvános vitára bocsátani. A tervezet módosítására június 4-ig lehet javaslatot tenni. Ezután megküldik az orosz Dumának, majd végül a miniszterelnöknek kell aláírni. 

Ellenzéki orosz újságírók arra hívták fel a figyelmet, hogy Oroszország éppen akkor lépett elő a területi követeléseivel, amikor taktikai nukleáris fegyverekkel kezdett gyakorlatozni a Déli Katonai Körzetben. 

A lépésről beszámolt a Kyiv Independent is, a cikk szerint is Moszkvának az lehet a célja, hogy az kiterjessze az orosz felségvizek szélességét, amelyek az oroszokhoz tartozó szigetek és a partvonal között van Litvánia és Finnország térségében.

Egészen konkrétan a Sommers, Jahi, Rodsher, Malyi Tyuters, Vigrund és Gogland szigetek, valamint a finn határ közelében lévő Narva folyó északi torkolatának közelében. Az oroszok a javasolt változtatásokban tovább is mentek: a Kur-földnyelv és a Visztula-földnyelv melletti területeket is újraértelmezték. 

Litvánia: nyílt provokáció 

„Az Orosz Föderáció ilyen akcióit szándékos, célzott, eszkaláló provokációnak tekintik, amelynek célja a szomszédos államok és társadalmaik megfélemlítése.

Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország agresszív és revizionista politikája veszélyezteti a szomszédos országok és egész Európa biztonságát

 – olvasható a litván külügyminisztérium közleményében.

Litvánia felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben és tartsa be a nemzetközi jog általánosan elismert elveit és normáit, valamint a határok sérthetetlenségéről szóló nemzetközi és kétoldalú megállapodásokat - írták.

Az orosz határáthelyezési tervezet félelmet és bizonytalanságot próbál gerjeszteni Oroszország balti-tengeri szándékaival kapcsolatban – közölte Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az X-platformon.

A politikus szerint ez egy újabb orosz hibrid hadművelet. Szerinte ez a NATO és az Európai Unió ellen irányul.

„Megfelelő módon kell válaszolni” – tette hozzá.

Finnország nem aggódik. Egyelőre

Elina Valtonen finn külügyminiszter arra az újságírói kérdésre, hogy az állami vezetésnek van-e fogalma arról, hogy valójában miről szól az orosz bejelentés azt mondta, hogy általában nem kommentál homályos médiainformációkat, Finnország egyelőre nincs lépéskényszerben. Rámutatott arra, hogy Oroszország háborút vív Ukrajnában,

nem csoda időről időre szélsőséges gondolkodást mutat.

Hangsúlyozta: létezik egy határegyezmény, amely mellett Oroszország is elkötelezett, és Finnország pedig nincs egyedül, hanem része az Európai Uniónak és a NATO-nak.

Közben kiderült, hogy a finn külügy felszólította Moszkvát, hogy tartsa be az 1982-ben elfogadott és 1994 óta hatályos tengerjogi egyezmény rendelkezéseit. 

Finnország persze nem véletlen óvatos: az ország keleti határa 2018-ban 20 kilométerrel bővült a mérési módszerek pontosításával. A határról több mint tíz évig tartó egyezkedés után állapodtak meg az oroszokkal.

– Úgy gondolom, hogy ez a hibrid hadviselés eszköze. Oroszország nem tudja és nem is akarja katonailag eszkalálni a helyzetet mind a balti, mind a finn határon, mert katonai erői teljesen Ukrajnára korlátozódnak - mondta a Helsingin Sanomatnak a volt moszkvai nagykövet, Hannu Himanen.

A diplomata szerint az ügy valószínűleg az úgynevezett szellemflotta, vagyis a dán szoroson áthaladó orosz olajszállító tartályhajók kérdésével is összefügg. Dánia ugyanis hamarosan megkezdi a hajók ellenőrzését, ami korlátozná mozgásukat és persze a szankciók megkerülését a térségben.

Ez egyben provokáció is lehet annak tesztelése, hogyan reagál majd Finnország, a NATO és az EU

– mondja Himanen. Az időzítés összefügghet az európai parlamenti választásokkal. A reakciók tesztelése normális orosz tevékenység - teszi hozzá.

Robbanásveszély Európa keleti felén, az oroszok behívásával fenyegetőznek

Szorul a hurok Gagauzia Putyin-barát vezetőjének nyaka körül. A Moldovához tartozó autonóm terület elnöke kikiáltaná a függetlenséget és orosz segítséget venne igénybe, ha az ország egyesül Romániával. Közben egy nagyszabású büntetőeljárás egyik vádlottja is lett belőle. >>>