Az orosz kormány anélkül, hogy megkérdezte volna Finnország és Litvánia hatóságait, úgy döntött, hogy megváltoztatja a balti-tengeri országokkal közös határát – közölte a Radio Szvoboda.
Az orosz védelmi minisztérium által előkészített rendelet szerint a Kreml a Finn-öbölben, valamint a kalinyingrádi terület közelében található beltengeri vizek egy részét sajátítaná ki önhatalmúlag.
Az orosz védelmi minisztérium által kedden bemutatott projekt szerzői azzal érvelnek, hogy a jelenlegi, 1985 óta érvényben lévő határelrendezés
nem felel meg teljesen a jelenlegi földrajzi viszonyoknak
A dokumentumból az viszont nem derül ki, hogy Oroszországnak valóban szándékában áll-e növelni vagy netán csökkenteni felségvizeinek területét a Balti-tengeren.
Az Interfax orosz állami hírügynökség nyilatkozó diplomáciai forrás egyenesen cáfolta, hogy Oroszország meg kívánná megváltoztatni a Balti-tenger tengeri határait.
A hétfőn közzétett kétoldalas projektösszefoglalón kívül nem jelent meg a tényleges szövegtervezet vagy a javasolt új koordináták, amelyek alapján pontosan tudni lehetne, milyen új tengeri határt is rajzolna Oroszország.
A Helsingin Sanomat finn lap is a nyilvánosan elérhető orosz nyelvű dokumentumokban leírtakból igyekezett tájékozódni:
Eszerint az orosz szájíz szerinti új határ
a Finn-öböltől keletre fekvő orosz szigetektől délre futna
A tervezetet egyébként kedden tárták a nyilvánosság elé, az orosz jogalkotási folyamat szerint ugyanis az új törvényeket és rendeleteket elvileg kell nyilvános vitára bocsátani. A tervezet módosítására június 4-ig lehet javaslatot tenni. Ezután megküldik az orosz Dumának, majd végül a miniszterelnöknek kell aláírni.
Ellenzéki orosz újságírók arra hívták fel a figyelmet, hogy Oroszország éppen akkor lépett elő a területi követeléseivel, amikor taktikai nukleáris fegyverekkel kezdett gyakorlatozni a Déli Katonai Körzetben.
A lépésről beszámolt a Kyiv Independent is, a cikk szerint is Moszkvának az lehet a célja, hogy az kiterjessze az orosz felségvizek szélességét, amelyek az oroszokhoz tartozó szigetek és a partvonal között van Litvánia és Finnország térségében.
Egészen konkrétan a Sommers, Jahi, Rodsher, Malyi Tyuters, Vigrund és Gogland szigetek, valamint a finn határ közelében lévő Narva folyó északi torkolatának közelében. Az oroszok a javasolt változtatásokban tovább is mentek: a Kur-földnyelv és a Visztula-földnyelv melletti területeket is újraértelmezték.
Litvánia: nyílt provokáció
„Az Orosz Föderáció ilyen akcióit szándékos, célzott, eszkaláló provokációnak tekintik, amelynek célja a szomszédos államok és társadalmaik megfélemlítése.
Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország agresszív és revizionista politikája veszélyezteti a szomszédos országok és egész Európa biztonságát
– olvasható a litván külügyminisztérium közleményében.
Litvánia felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben és tartsa be a nemzetközi jog általánosan elismert elveit és normáit, valamint a határok sérthetetlenségéről szóló nemzetközi és kétoldalú megállapodásokat - írták.
Az orosz határáthelyezési tervezet félelmet és bizonytalanságot próbál gerjeszteni Oroszország balti-tengeri szándékaival kapcsolatban – közölte Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az X-platformon.
A politikus szerint ez egy újabb orosz hibrid hadművelet. Szerinte ez a NATO és az Európai Unió ellen irányul.
„Megfelelő módon kell válaszolni” – tette hozzá.
Finnország nem aggódik. Egyelőre
Elina Valtonen finn külügyminiszter arra az újságírói kérdésre, hogy az állami vezetésnek van-e fogalma arról, hogy valójában miről szól az orosz bejelentés azt mondta, hogy általában nem kommentál homályos médiainformációkat, Finnország egyelőre nincs lépéskényszerben. Rámutatott arra, hogy Oroszország háborút vív Ukrajnában,
Hangsúlyozta: létezik egy határegyezmény, amely mellett Oroszország is elkötelezett, és Finnország pedig nincs egyedül, hanem része az Európai Uniónak és a NATO-nak.
Közben kiderült, hogy a finn külügy felszólította Moszkvát, hogy tartsa be az 1982-ben elfogadott és 1994 óta hatályos tengerjogi egyezmény rendelkezéseit.
Finnország persze nem véletlen óvatos: az ország keleti határa 2018-ban 20 kilométerrel bővült a mérési módszerek pontosításával. A határról több mint tíz évig tartó egyezkedés után állapodtak meg az oroszokkal.
– Úgy gondolom, hogy ez a hibrid hadviselés eszköze. Oroszország nem tudja és nem is akarja katonailag eszkalálni a helyzetet mind a balti, mind a finn határon, mert katonai erői teljesen Ukrajnára korlátozódnak - mondta a Helsingin Sanomatnak a volt moszkvai nagykövet, Hannu Himanen.
A diplomata szerint az ügy valószínűleg az úgynevezett szellemflotta, vagyis a dán szoroson áthaladó orosz olajszállító tartályhajók kérdésével is összefügg. Dánia ugyanis hamarosan megkezdi a hajók ellenőrzését, ami korlátozná mozgásukat és persze a szankciók megkerülését a térségben.
Ez egyben provokáció is lehet annak tesztelése, hogyan reagál majd Finnország, a NATO és az EU
– mondja Himanen. Az időzítés összefügghet az európai parlamenti választásokkal. A reakciók tesztelése normális orosz tevékenység - teszi hozzá.