A vállalatokat világszerte foglalkoztatja a rövidebb munkahét bevezetésének gondolata, azonban  Görögországban a munkavállalók pont az ellenkezőjét akarják elérni, a szokatlan, de a termelékenység felpörgetését célzó döntésselírja a The Guardian. 

A munkaügyi szakszervezetek által barbárnak minősített 48 órás munkahét hétfőtől lép hatályba. 

Ennek semmi értelme sincs. Amikor majdnem minden más civilizált országban négynapos hetet vezetnek be, Görögország úgy dönt, hogy a másik irányba megy.

- mondta Akis Sotiropoulos, a köztisztviselők szakszervezetének, az Adedy-nek a végrehajtó bizottság tagja. 

Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök vállalkozásbarát kormánya szerint a kezdeményezést a csökkenő népesség és a szakképzett munkaerőhiány kettős veszélye tette szükségessé. A jogszabály bejelentése előtt Mitsotakis „ketyegő időzített bombának” nevezte az előre jelzett demográfiai változást. Becslések szerint a közel egy évtizede tartó adósságválság 2009 végi kitörése óta mintegy 500 ezer, többnyire fiatal, képzett  görög vándorolt ki az országból.

A hatnapos rendszer a tisztviselők állítása alapján csak az éjjel-nappali szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozásokra vonatkozik majd. A meghosszabbított  munkahét keretében a kiválasztott iparágakban és gyártóüzemekben dolgozó alkalmazottaknak lehetőségük lesz napi két órával többet dolgozni, vagy egy nyolcórás műszakot hosszabbítani. Ezt a napi bérhez hozzáadott 40 százalékos pótlékkal jutalmaznák. 

E jogszabály magja munkavállalóbarát, mélyen növekedésorientált, és Görögországot összhangba hozza Európa többi részével.

- mondta Mitsotakis, mielőtt a görög parlament jóváhagyta a törvényt. 

A vélemények azonban heves vitát váltottak ki. A kritikusok szerint a fő problémát azt váltja ki, hogy a munkahelyi  ellenőrzések szinte semmi hagyománya nincsen. Az pedig csak tovább fokozza a helyzet súlyosságát, hogy a munkaadók számára lehetővé válik, hogy ők maguk dönthessék el, szükség van-e hatodik munkanapra. 

Az ellenzők szerint, akik már az utcára vonultak tiltakozásul, a  reform a rugalmasság nevében csorbítja a jogi védelmet és visszaveti a munkavállalók régóta fennálló jogait.

Az intézkedés részben azért vált lehetségessé, mert a szakszervezetek ereje is csökkent, miután az adóssággal küzdő  Athén megszorító intézkedéseket vezetett be az ország pénzügyi válsága idején a mentőalapokért cserébe. A szakszervezetek régóta azzal érvelnek, hogy a túlórák lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy visszatartsák a további munkaerő felvételét.

Itt már senki nem akar kevesebb napot dolgozni? Így fuccsolt be a rövid munkahét

Miért ne lehetne ugyanazt a munkát elvégezni 4 nap alatt is, amit a szokásos, 5 napos munkahéten? Elsőre úgy tűnik minden csak szervezés kérdése, a munkavállaló boldog, mert több időt tölthet otthon, cserébe hatékonyabban dolgozik a munkahelyén. A gyakorlatban viszont kijönnek az ötlet hátulütői is. A Magyar Telekom kísérlete is pontosan ezt igazolta.
Bővebben--->