Novemberben az éves fogyasztói árindex 2021. júliusa óta a legalacsonyabb, 2,4 százalék lett az októberi 2,9 százalék után és még alacsonyabb a várt 2,7 százaléknál is – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön publikált előzetes adataiból. Az amerikai gazdaság pedig 5,2 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest.
Elkezdődött a héten a világ legfontosabb klímakonferenciája, a COP28 is, amelynek az Egyesült Arab Emírségek, a világ tíz legnagyobb olajtermelőjének egyike ad otthont Dubajban. A BBC bizonyítékai szerint a dubaji szervezők az éghajlat-változási tárgyalásokat olaj- és gázüzletek megkötésére akarták felhasználni, ilyen ügyleteket készítettek elő. Greta Thunberg, a híres klímaaktivista szerint azonban ez valójában nem is meglepő fordulat. Szerinte ezeknek az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozóknak csak a „bla-bla-bla-bla” a lényege – vagyis a résztvevők beszélnek, de nem cselekednek.
Környezetvédelmi szempontból ugyanakkor pozitív is jutott a hétre. Jelentősen, több mint 55 százalékkal csökkent az erdőirtás mértéke „a Föld tüdejének” is nevezett amazonasi esőerdőkben – derült ki az Amazon Conservation nevű civilszervezet hétfő éjjel közzétett jelentéséből.
A kínai híreket ellenben sokan aggodalommal telve figyelik. Egyre több gyermek kerül ugyanis légzőszervi megbetegedéssel kórházba az ázsiai országban. Sajtóinformációk szerint a pekingi gyermekkórház például közel 10 ezer gyermeket fogad naponta, az intézmények már két hónapja teljes kapacitáson pörögnek.
A kínai Egészségügyi Minisztérium már múlt héten utasításba adta, hogy emeljék a járványklinikák számát, hiszen az adatok szerint az influenzaszerű megbetegedések aránya kétszerese az elmúlt évekhez képest.
Régiós tüntetések és zombikormányok
Csehországban szakszervezeti tüntetések és sztrájkok szerveződtek a kormány megszorító intézkedései ellen, amelyek a költségvetési hiányt hivatottak csökkenteni.
A cseh állampolgároknak magasabb adót kell fizetniük többek között az alkohol és gyógyszerek után is, a vállalatok pedig magasabb társasági adót befizetésére kényszerülnek.
A cseh szakszervezetek mindeközben az oktatás és az egészségügy költségvetésének növelését követelik. Tiltakoznak emellett a nyugdíjrendszer javasolt módosításai ellen is, a nyugdíjkorhatárt ugyanis a várható élettartamhoz kötnék.
Mindeközben Andrzej Duda lengyel elnök beiktatta Mateusz Morawiecki új kormányát, várhatóan azonban nem lehetnek túl sokáig az ország élén a Jog és Igazságosság párt képviselői. A miniszterelnöknek két héten belül bizalmat kell kérnie az októberi parlamenti választások nyomán megalakult alsóháztól (szejm) kabinetje hivatalba lépéséhez. Ezen azonban az elemzői várakozások szerint el fog bukni. Az önálló kormányzáshoz ugyanis nem kapott elegendő mandátumot a konzervatív párt, a koalíciós lehetőségeik pedig igencsak korlátozottak.
Nem véletlen tehát, hogy a Politico úgy fogalmazott: „életre kelt a lengyel zombikormány”. Nem várható azonban, hogy gyorsan megkapná a lehetőséget a kormányalakításra a választás második helyezettje, Donald Tusk.
Elnézve a bizalmatlansági szavazással kapcsolatos ügymenetet, a Tusk-kormány beiktatása majd csak január első heteiben lehet esedékes
– nyilatkozta az Economxnak Stepper Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető szakértője.
Hozzátette, a baloldali politikus gyakorlatilag már a rajtvonalnál toporog, és már hozzá is látott az előkészületeknek. „Tusk a kulcspozíciókat már leosztotta a koalíciós partnerek között, Szymon Holownia lesz lesz a házelnök, helyettesei az Új Baloldal, a szélsőjobboldali Konföderáció, a PSL-Lengyelország 2050, és a Polgári Koalíció tagjai.
A fontosabb tárcák elosztásáról még nincsenek hiteles nyilvános információk, de a házelnöki pozíciót már birtokló PSL-Lengyelország 2050 jó eséllyel nem kap további jelentős miniszteri pozíciót. A külügyet valószínűleg megtartja magának a legnagyobb párt, a Polgári Koalíció, akár Radoslav Sikorski is újból miniszter lehet. A honvédelmi miniszteri poszt egyik legnagyobb várományosa a Polgári Koalíció elnökhelyettese Tomasz Siemoniak” – mondta a szakértő.
Megmérgezték egy ukrán hírszerző-főnök feleségét
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden aláírta Ukrajna jövő évi költségvetését, amelynek csaknem a felét védelmi kiadások teszik ki, több mint 40 milliárd euró (több mint 15 ezer milliárd forint) értékben. A kijevi vezetés 43 milliárd hrivnyát (410 milliárd forint) irányoz elő drónok, ugyanennyit lőszerek és egyéb fegyverek gyártására. Az ukrán sajtó szerint e költségeket adókból, vámilletékekből, állami vállalatok nyereségéből és privatizációkból remélik fedezni.
A mintegy 84,08 milliárd euróra (32 ezer milliárd forint) becsült büdzsé nagyjából felét hitelfelvételekből tervezik fedezni, ahogy ez az idei költségvetés esetében is történt.
A héten egyébként arzénnal és higannyal próbálták megölni az ukrán hírszerző-főnök feleségét. Sajtóértesülések szerint Marianna Budanova válságos állapotba került, de túlélte a támadást. A hatóságok biztosak abban, hogy szándékos mérgezés történt. Úgy vélik, hogy az ominózus nehézfémekkel, amelyek a nő tüneteit okozzák, soha nem lehet kapcsolatba kerülni a mindennapi életben, sőt: még a katonaság sem használja. Az ügyben emberölési kísérlet miatt indult nyomozás ismeretlen tettes ellen.
A szlovák fuvarozók pedig határozatlan idejű blokádot hirdettek, és lezárták a szlovák-ukrán határt Felsőnémetinél. Céljuk, hogy az Európai Bizottság azonnali hatállyal állítsa vissza az ukrán járművekre vonatkozó szállítmányozási engedélykötelességet, amelyet a bizottság az ukrajnai konfliktus kezdetét követően törölt el.