Tragikus hírre ébredt a világ hétfő reggel: hajnalban 7,8 erősségű földrengés pusztított Törökországban és Szíriában. A földmozgást még Egyiptomban, Görögországban és Cipruson is lehetett érezni. Számos helyről érkezett segítség a katasztrófa helyszínére, ám sajnos az idő múlásával egyre csak nőtt az áldozatok száma. A hatóságok legfrissebb jelentése szerint jelenleg összesen több mint 28 ezer haláleset köthető a földrengéshez.
A katasztrófa miatt sérült a Hatay repülőtér kifutópályája, több kórház egy-egy épülete, épületrésze is összeomlott. Törökország elővigyázatossági okoból elzárta a ceyhani olajexport-terminálját, bár egy neve elhallgatását kérő tisztviselő szerint az első vizsgálatok során arra jutottak, hogy a vezeték nem sérült meg. A helyi gázvezetékekben ellenben már bizonyíthatóan keletkezett kár.
Mindeközben hétfőn Nagy-Britanniában az egészségügyi dolgozók nagyszabású sztrájkba kezdtek: ápolók és mentősök tízezrei léptek ki a munkából az egyre súlyosbodó bérvitában, amely további terhet ró az állami Nemzeti Egészségügyi Szolgálatra (NHS).
A francia szakszervezetek is munkabeszüntetésre szólították fel az általuk képviselt alkalmazottakat, miután a francia parlament hétfő délután elkezdett tárgyalni a tervezett törvénymódosításról, amelynek keretében a jelenlegi 62 évről 64 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt.
A Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint ez teljesen logikus folyamat lenne, hiszen Franciaország uniós viszonylatban kirívóan gyorsan engedi nyugdíjba a munkavállalóit. Ahhoz azonban, hogy a kormány parlamenti többség nélkül elfogadtassa a reformtervet, alkotmányos kibúvóra lesz szükség – két cikkely biztosít nekik mozgásteret.
A középpontban: Volodimir Zelenszkij
Különleges volt a héten zajlott EU-csúcstalálkozó, a 27 tagállami vezető mellett ugyanis hivatalos volt az eseményre Volodimir Zelenszkij is. Az ukrán elnök európai körútját az Egyesült Királyságban kezdte meg, ahol Rishi Sunak brit miniszterelnöktől kért vadászgépeket, a kapott félígéretet pedig rögtön követte is az orosz fenyegetés. Az ukrán elnök ezt követően Párizsba utazott, ahol Olaf Scholz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel egyeztetett.
A brüsszeli csúcstalálkozón aztán több uniós tagállam vezetője is biztosította arról Volodimir Zelenszkijt, hogy hajlandó lehet vadászgépekkel támogatni Ukrajnát az oroszokkal szembeni háborúban. Az ukrán elnökkel Orbán Viktor miniszterelnök is tárgyalt, ám – amint egy külföldi újságíró arra felhívta a figyelmet –, a tagállami vezetők tapsviharához nem csatlakozott a magyar kormányfő.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ukrán csatlakozási kérelemről mondta, arról, hogyan áll Ukrajna az tagsághoz szükséges kritériumok teljesítésével, reményei szerint ősszel beszámolhatnak majd. Az európai gazdák mindenesetre valószínűleg inkább annak drukkolnak, hogy ez minél később következzen be.
Újabb szankciók érkeznek
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozón bejelentette, hogy az amerikai klímavédelmi csomagra és a kínai állami támogatásokra az európai blokk bizonyos szabályok lazításával és új törvényjavaslatokkal reagál.
Mindeközben érkeznek az újabb szankciók is: Oroszországnak fizetnie kell a háborúval okozott pusztításért. Az Európai Unió politikai és katonai vezetőket érintő szankciókat fog elfogadni, az új megszorító intézkedések Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáit is megcélozzák majd.
Közben úgy tűnik, hogy a sokat kárhoztatott szankciók mégiscsak működhetnek: Oroszország energiaexportból származó bevétele közel megfeleződött januárban az egy évvel korábbi eredményhez képest. A költségvetési hiány egyidejűleg magasra szökött.
Amerikai értékelés és a robbantás
A Politico elemzése szerint satuba szoríthatja az európai kormányokat, hogy a léggömbbotrányokat követően ismét kiélesedtek a kínai-amerikai feszültségek. Az Európai Unió (EU) vezetőit egyre nagyobb nyomás alá helyezheti a Fehér Ház, hogy döntsék el, melyik oldalra állnak a kémbotránnyal kapcsolatban.
Az amerikai képviselőház határozatban ítélte el Kínát csütörtökön, az amerikai szuverenitás megsértésével és a nemzetközi közösség félrevezetésével vádolva az ázsiai nagyhatalmat.
Joe Biden amerikai elnök – bekiabálások és füttyszó közepette előadott – évértékelő beszédében sem hagyta szó nélkül a kínai léggömbök ügyét. Emellett beszélt az adósságplafon szükséges emeléséről, büszkélkedett a munkanélküliség és a költségvetési deficit visszaszorításával, ugyanakkor azt is beismerte, hogy a zöld erőfeszítések ellenére még legalább egy évtizedig szüksége lesz az Egyesült Államoknak az olajra.
A héten olyan újságírói információk is napvilágot láttak, miszerint az USA haditengerészete robbanthatta fel tavaly az Északi Áramlat gázvezetékeit, egyenesen az amerikai elnök parancsára. Az oroszok ezért nemzetközi vizsgálatot kezdeményeznek.