Hétfőn kezdte megvitatni az izraeli parlament a tervezett igazságügyi reform első intézkedéseit, erre reagálva újabb tüntetés szerveztek a tiltakozók. A reformtervek kritikusai attól tartanak, hogy jelentős mértékben sérülne az izraeli demokrácia a legfelsőbb bíróság jogköreinek csökkentésével. Aggodalmát fejezte ki például Isaac Herzog izraeli elnök is, kijelentette, Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök tervei rettentő radikálisak, azt érheti el velük a kormány, hogy az ország kevéssé lesz vonzó a külföldi befektetők és a legerősebb nemzetközi partnerek szemében.

Franciaországban is gyakoriak mostanában a nyugdíjkorhatár tervezett emelése miatt a sztrájkok és tüntetések, csütörtökön is több városban is utcára vonultak a franciák. Nem sokkal korábban pedig nyilvánosságra hoztak egy friss kutatási eredményt, amely szerint Emmanuel Macron francia elnök ígéreteihez híven csökkentette ugyan a vállalatokra kivetett adókat, ám ezek még mindig kifejezetten magasak uniós viszonylatban.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök szintén alaposan kihúzta a lakosságnál a gyufát: sokan bírálták az elmúlt napokban a segélyek lassú folyósítása mellett azért is, mert egyre több súlyos rendszerhibára derül fény az építési engedélyek kiadásával kapcsolatban. Kiderült például, hogy olyan vállalkozó is akadt, aki tengeri homokkal kevert betonnal spórolt az építkezési költségein. A török elnök azt ígérte, egy év múlva már le is zárulhatnak az újjáépítési munkálatok, szakértők szerint azonban erre gyakorlatilag esély sincs.

Koszovó mindeközben jeles évfordulót ünnepelhetett, immár tizenöt éve működik független államként, bár Szerbia ezt a tényt még mindig nem fogadta el. Az Európai Unió és az Egyesült Államok a megállapodás felé igyekszik lökdösni a két országot, és most úgy tűnik, az álláspontok közelítésére alkalmas lehet a német-francia terv.

Léggömbök mindenütt

Ez a hét sem telt el léggömbökkel kapcsolatos botrányok nélkül. Azt követően, hogy az Egyesült Államok vasárnap kilőtt egy negyedik azonosítatlan tárgyat is a légteréből, az amerikai hadsereg illetékesei azt mondták: egyelőre fogalmuk sincs, hogy a hőlégballonon túli három további azonosítatlan lebegő tárgy mégis hogyan maradhatott a levegőben. Egy katonai parancsnok még azt sem zárta ki, hogy földönkívüliek jelentek meg a levegőben. A Fehér Ház azonban gyorsan tisztázta, az Észak-Amerika felett lelőtt titokzatos légi eszközök nem földönkívüli eredetűek és nem jelentenek katonai veszélyt a lakosságra.

Kedden aztán Románia légterében is felfedeztek egy kisméretű, 11 ezer méter magasságban haladó, mozgása alapján meteorológiai ballonnak tűnő ismeretlen légieszközt, ezért riasztották a légierő vadászgépeit. Később pedig a tokiói kormányszóvivő, Macuno Hirokazu is beszámolt arról, hogy az elmúlt években Japánban is több gyanús léggömböt észleltek, az ezzel kapcsolatos vizsgálatba pedig az amerikai hatóságokat is bevonják.

Miután Washington kínai kémeszközöknek titulálta a kilőtt léggömböket, Peking sem késlekedett sokáig a visszavágással. Kína bejelentette, amerikai magasléggömbök repültek Hszincsiang és Tibet területei fölött, a kínai szuverenitást aláásó amerikai szervezetek ellen pedig intézkedéseket fognak bevezetni.

Szombaton az Egyesült Államok azt is bejelentette, hogy felhagynak a két, korábban lelőtt azonosítatlan tárgy keresésével.

Újabb offenzíva, újabb szankciók

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette, Kijev néhány hónapon belül készen áll az ellentámadás megindítására, bár azt is hozzátette, minden a nyugati felszereléseken múlik.

Mindeközben az Európai Unió újabb szankciócsomaggal készülhet az ukrajnai háború kitörésének február 24-i évfordulójára. Hivatalos bejelentés ezzel kapcsolatban még nem érkezett, de sajtóinformációk szerint exporttilalmat vezethetnek be számos olyan termékre és technológiára, amely létfontosságú lehet az orosz fegyverkezés terén.

Kiderült, hogy tavaly 25,1 százalékkal, 184,4 milliárd köbméterre csökkent Oroszország gázexportja, amit Alekszandr Novak energetikáért felelős orosz miniszterelnök-helyettes nemcsak az európai kereslet csökkenésével, hanem az Északi Áramlat elleni szabotázzsal is magyarázott. Azt is kijelentette, Oroszország idén olajexportjának több mint 80 százalékát „baráti országokkal” tervezi lebonyolítani.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök mindent megtesz, hogy kormányát az EU Ukrajnát elítélő, atlantista kabinetnek lássa. Silvio Berlusconi volt miniszterelnök azonban, akinek pártja, a Hajrá Olaszország a jelenleg kormányzó koalíció tagja, igencsak megnehezíti a kormányfő dolgát. Ezúttal azt nyilatkozta, egyedül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felelős azért, hogy most háború zajlik az országában.