Vlagyimir Putyin orosz elnök előző hét vasárnap egy szentpétervári haditengerészeti felvonuláson lényegében azzal fenyegette meg Európát, hogy nem hagyja válasz nélkül az amerikai rakéták 2026-ra tervezett németországi állomásoztatását. Amennyiben a tervek megvalósulnak, Oroszország „tükörszerűen” több tucat hadihajóval reagál, és többé nem érzi majd kötelességének, hogy tilalmat rendeljen el a szárazföldi, közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekre.

Titkos orosz akták kerültek nyilvánosságra, amelyek pontosan rávilágítanak arra, hogy Oroszország hogyan képzelt el egy konfliktust a nyugattal, jóval túlnyúlva a NATO keleti határain. A dokumentumok szerint Moszkva arra képezte ki haditengerészetét, hogy egy NATO-val való esetleges konfliktus esetén nukleáris rakétákat irányítson Európa belsejében lévő, elsősorban katonai létesítményekre.

A tervek egyébként még az ukrajnai háborút megelőzően, sőt a Krím annektálása előtti években, 2008-2014-ben készültek, ám a katonai szakértők szerint ezekből nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy az oroszok egy totális háborúra készültek a nyugattal szemben. Az iratokból az is kiderül, hogy Oroszország továbbra is képes nukleáris fegyvereket szállítani felszíni hajókon, ami szakértők szerint jelentős eszkalációs vagy baleseti kockázatot hordoz magában. 

A ukránok oroszországi betöréséről 

Vlagyimir Putyin elégedetlen az orosz erők teljesítményével a kurszki régióban, ahová betörtek az ukránok, ezért új vezetőt nevezett ki az ottani katonai akciók koordinálására: az orosz államtanács 52 éves titkárát, Alekszej Djumint bízta meg a kurszki régióban zajló harci műveletek irányításával a hét elején.

Az orosz katonai bloggerek azt sejtik Djumin kinevezésének és egyúttal az előző vezérkari főnök, Geraszimov eltávolításának hátterében, hogy utóbbi figyelmen kívül hagyta a hírszerzési információkat, amelyek az ukrán csapatoknak a kurszki határon való betöréséről tudósítottak.

Mindeközben az Európai Bizottság közel 4,2 milliárd eurót utalt át Ukrajnának a neki szóló program első részeként. „A mai kifizetés a program keretében történt első kifizetéseket követi, nevezetesen a 6 milliárd eurós időközi finanszírozást és az 1,9 milliárd eurós előfinanszírozást. Mindez az Ukrajna-terv gyors végrehajtását bizonyítja” – szerepel az Európai Bizottság keddi közleményében.

Kelet-európai nő lehet a NATO főtitkár helyettese

Mark Rutte, Hollandia korábbi miniszterelnöke október 2-án veszi át a NATO főtitkári pozíciót egy olyan időszakban, amikor a katonai szövetség a keleti szárny megerősítésének sürgős feladatát tűzte ki célul, hogy megelőzze az esetleges orosz agressziót. A jelenlegi helyettes, Mircea Geoana, aki 2019 óta tölti be a pozíciót, várhatóan lemond, hogy indulhasson a novemberi romániai elnökválasztáson, ezért a leendő főtitkár új helyettest keres.

Egy magas rangú nyugat-európai NATO-diplomata szerint a szövetségesek között általános konszenzus van abban, hogy egy kelet-európait kellene kinevezni Mark Rutte helyettesévé. A figyelem középpontjában két olyan esélyes kelet-európai nő áll, akik Észak-Macedóniából és Bulgáriából érkeztek. 

A britek az EU fele húznak  

A YouGov adatelemző cég a héten a legfrissebb felmérésében arra az eredményre jutott, hogy ha most írnának ki egy népszavazást, akkor a britek 59 százaléka támogatná, és mindössze 41 százalékuk ellenezné az Egyesült Királyság visszacsatlakozását az Európai Unióhoz.

Mindemellett a válaszadók többsége egyértelműen támogatja a szorosabb kapcsolatokat az EU és az Egyesült Királyság között.

Nyitva maradt az olló az amerikai és az európai gazdaság közt

Minimálisan javultak az uniós növekedési adatok a második negyedévben, de az amerikai gazdaság bővülési üteme elszakadni látszik az európaitól. Magyarország negyedéves bázison a vert mezőnyben, viszont éves összevetésben már nem ilyen vészes a helyzet, ugyanakkor a német gazdaság gyengélkedése rányomja bélyegét a magyar növekedési adatokra is.

Az idei második negyedévben negyedéves bázison 0,3 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított adatok szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) az Európai Unióban és az euróövezetben – derült ki az Eurostat szerdán publikált adatsorából.

A majomhimlő miatt kongatják a vészharangot

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az Afrika egyes részein kitört mpox járványt. A rendkívül fertőző betegség – a majomhimlő – legalább 450 ember halálát okozta a Kongói Demokratikus Köztársaságban kitört járvány kezdeti kitörése során, mostanra pedig Közép- és Kelet-Afrika egyes részein is elterjedt.

A tudósok pedig rendkívüli módon aggódnak amiatt, hogy a betegség új változata milyen gyorsan terjed, és milyen magas a halálozási aránya.

A majomhimlő szoros kontaktussal terjed, például szexuális úton, bőr a bőrrel való érintkezéskor, valamint egy másik személyhez közeli beszélgetéssel vagy légzéssel. A betegség influenzaszerű tüneteket, bőrelváltozásokat okoz, és halálos kimenetelű lehet – 100 esetből négy halálos kimenetelű.