Horvátországban 2025. január elsejétől a minimálbér 130 euróval bruttó 970 euróra (közel 390 ezer forint), az átlagbér pedig a kormány mandátumának végéig, 2028-ig 1600 euróra (640 ezer forint) nő – mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök kedden a parlamentben.

A fizetések, a nyugdíjak és a megfizethető lakhatás került a kormány prioritásai közé a következő négy évben – hangsúlyozta a kormányfő, amikor a parlament elé terjesztette a kormány munkájáról szóló éves jelentését. Hozzátette, nemsokára nagyobb mértékű nyugdíjkorrekcióról is döntenek.

Kapcsolódó

A washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a U.S. Census Bureau friss adatai szerint az amerikai kiskereskedelmi forgalom 0,4 százalékkal bővült havi szinten az előző havi 0,1 százalékos növekedést követően szeptemberben. Ehhez képest az elemzők 0,3 százalékos bővülést prognosztizáltak.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakjának meghallgatásával folytatódott a párizsi per, amelyben uniós pénzek sikkasztásával vádolják a párt több politikusát. A vádak szerint pártcélokra költöttek el több millió eurót, amelyet európai uniós parlamenti asszisztensek fizetésére kellett volna felhasználniuk. A pénzből ehelyett olyan munkatársakat fizettek, akik közvetlenül a Nemzeti Tömörülésnek dolgoztak Franciaországban, és alig jártak Brüsszelben.

Egyes országok az uniós blokkon belülre, mások csak a közelébe vágynak

Az Európai Unió megnyitotta az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját Albániával annak érdekében, hogy az ország a lehető leghamarabb az Európai Unió tagja lehessen. Albánia számára „nincs más jövő és nincs más út” csak az Európia Unió – jelentette ki Edi Rama albán miniszterelnök.

A brexit után pedig az Egyesült Királyság is igyekszik közelebb sasszézni az EU-hoz. Ezt mutatja az is, hogy rendszeres kétoldalú külpolitikai egyeztetésekről állapodott meg David Lammy brit külügyminiszter és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek találkozóján.

A londoni külügyi tárca már a luxembourgi EU-külügyminiszteri találkozó előtt közölte: David Lammy részvétele az értekezleten jelzi, hogy a brit kormány szorosabbra akarja vonni az EU-val folytatott külügyi együttműködést, és ez is része az unióhoz fűződő kapcsolatrendszer új alapokra helyezését célzó terveknek.

A hétfői megállapodás közvetlen előzményeként Keir Starmer brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság  elnöke október elején a kétoldalú stratégiai együttműködés erősítéséről állapodott meg.

Fókuszban a bevándorlás

Módosulhat az EU bevándorlással kapcsolatos politikája – jelezte több tagállami vezető is a brüsszeli csúcstalálkozót követően.
Az európai kormányok tavaszi kísérlete arra, hogy az új uniós menekültügyi megállapodással levegyék a napirendről a bevándorlás kérdését, egyelőre sikertelennek bizonyult. Az elmúlt hónapokban ugyanis az uniós vezetők egyre nagyobb belső és külső nyomás alatt találták magukat, hogy foglalkozzanak a bevándorlás kérdésével. Míg a hazai fronton az elmúlt félév európai választásain jól szereplő populista radikális jobboldali pártok továbbra is napirenden tartják migrációt, addig Oroszország és Belorusz az EU elleni hibrid háborúra használja a menedékkérőket az Unió keleti határán. Így annak ellenére, hogy az Unió adatai szerint Olaszországba vezető közép-mediterrán útvonalon harmadára, a Magyarországot is érintő nyugat-balkáni útvonalon pedig a negyedére csökkent az irreguláris határátlépések száma, az uniós vezetők kénytelenek voltak ismét a migráció kérdésével is foglalkozni az uniós csúcson

– nyilatkozta az Economxnak Berkes Rudolf külpolitikai szakértő.

Hozzátette, „politikailag az uniós csúcs egyértelmű nyertese Donald Tusk lengyel miniszterelnök, aki megkapta az EU támogatását ahhoz, hogy – az emberi jogi csoportok kritikái ellenére – különleges intézkedéseket vezethessen be és ideiglenesen felfüggeszthesse a menedékjogot arra hivatkozva, hogy az orosz és belarusz vezetés hibrid háborúra használja a menedékkérőket. A tagállamok egy részének pedig sikerült rávenni az Európai Bizottságot arra, hogy dolgozzon ki egy új visszaküldési (vagyis deportálásokról szóló) irányelv-tervezetet, amit a Bizottság elnöke szerint hamarosan be is fognak mutatni. A politikai kommunikációs szinten határozottnak tűnő bejelentések ellenére a tagállamok közötti ellentétek keveset csökkentek, nem kis részben az új javaslatokat övező emberi jogi aggályok miatt.”

Előállt a tervével Zelenszkij

Bemutatta öt pontból álló győzelmi tervét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi parlamentben. A terv három titkos kiegészítést is tartalmaz, amelyeket megosztottak a nemzetközi partnerekkel – közölte David Arakhamia, a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője.

„Ha a tervet támogatják, legkésőbb jövőre lezárhatjuk a háborút”

– mondta Zelenszkij.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pedig arról beszélt, hogy stratégiai logika van abban, hogy Ukrajnát politikailag és katonailag megerősítsék a partnerországok azzal a céllal, hogy Oroszország tárgyalásokra kényszerüljön, szerinte azonban ez nagyon távoli kilátásnak tűnik.

Mindeközben Kína is „mocorog”: soha nem látott méretű hadgyakorlatokat tartott Tajvan körül. Egyesek szerint az ázsiai ország ezzel William Lai tajvani elnök múlt heti beszédére reagált, amelyben megfogadta, hogy ellenáll a pekingi annektálásnak.