Emmanuel Macron francia elnök újfent „merészebb monetáris politikai” mandátumot sürgetett az Európai Központi Bank számára, amely a növekedést és a munkahelyteremtést is célul tűzi ki.
„A kiegészítésekre részben azért van szükség, mert a szén-dioxid-fogyasztás csökkentésére irányuló erőfeszítések inflációt fognak előidézni” – mondta a francia elnök a CNBC-nek adott interjújában. „Határozottan támogatom az EKB mandátumának bővítését, a Fed modelljét követve.”
Pozitív előjelek
A német statisztikai hivatal, a Desantis pénteki végleges adataiból az derült ki, hogy a gazdaság az első negyedévben 0,2 százalékkal nőtt negyedéves összevetésben, míg 0,2 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. Ruth Brand, a Destatis elnöke arról beszélt, hogy miután a GDP 2023 utolsó három hónapjában 0,5 százalékkal csökkent negyedéves szinten, a német gazdaság pozitív előjellel kezdte az idei évet.
Lengyelországban pedig előzetes letartóztatásba került kilenc ember, akiket azzal gyanúsítanak, hogy orosz megbízásból hatalmas tűzvészt akartak előidézni. A gyújtogatók elleni hatósági akciókról maga a kormányfő, Donald Tusk számolt be. Elmondta:
eddig kilenc embert, lengyel, - belorusz és ukrán állampolgárokat-, gyanúsítottak meg orosz titkosszolgálatok utasítására végzett szabotázsakciók, ezen belül gyújtogatás elkövetése miatt.
Az ügy több európai országot is érint, többek között Lettországot és Litvániát, de Svédországból is érkeztek már jelzések furcsa eseményekről – magyarázta a lengyel miniszterelnök.
Heteken belül választanak a britek
Rishi Sunak brit miniszterelnök meglepte az elemzők többségét. Bejelentette, hogy arra kérte III. Károly királyt, oszlassa fel a parlamentet, amit az államfő elfogadott. A választásokat pedig július 4-én tartják, miközben a szakértők őszre várták a voksolás kiírását.
A kormányfő úgy fogalmazott, a britek most dönthetnek: „az elért haladást” választják, vagy visszatérnek a kiindulóponthoz, ahol „nincs se terv, se biztonság”. Valójában azonban a konzervatívok nem számíthatnak győzelemre. Az aktuálisan kormányzó Konzervatív Párt támogatottsági a YouGov brit piackutató adatai szerint jelenleg 21 százalékos, míg a Munkáspárté 46 százalékos.
Sunak stratégiája itt a veszteségek minimalizálása, a kármentés lehet. Nem valószínű, hogy tapasztalt politikusként azt gondolná, hogy ezzel az időzítéssel megnyerhetné a választást. Ám nem mindegy, mekkorát bukik a Konzervatív Párt, és milyen arányokkal vághatnak bele a következő ciklusba
– nyilatkozta az Economxnak Egedy Gergely, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi tanára.
Hozzátette, a kormánypárt most büszkélkedhet a gazdasági helyzettel, az inflációs, a munkanélküliségi adatokkal és az átlagbérek növekedésével.
Záporoztak az elismerő szavak
A spanyol, az ír és a norvég miniszterelnök is bejelentette, hogy országaik szuverén államként fogják elismerni Palesztinát.
- Pedro Sánchez miniszterelnök nyíltan bírálta az izraeli miniszterelnököt, „aki továbbra is bombázza Gázát, és nincs béketerve Palesztina számára”.
- Simon Harris ír kormányfő sajtótájékoztatóján azt mondta, Írország Norvégiával és Spanyolországgal összehangoltan hozta meg ezt a döntést, és bízik benne, hogy a következő hetekben további országok is csatlakoznak hozzájuk.
- Az önálló palesztin állam elismerése nélkül nem lehet béke a Közel-Keleten – fogalmazott a norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Store.
Mindhárom ország miniszterelnöke arról számolt be, hogy döntésük május 28-án, kedden lép hatályba. Izrael válaszlépésként úgy határozott, mindhárom országból visszahívja a nagyköveteit.
Athén és Varsó is kéréssel fordult az EU felé
Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő és Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy olyan átfogó légvédelmi rendszer létrehozását javasolta, amely képes lenne megvédeni az EU közös légterét a beérkező fenyegetések ellen.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az X-en közzétett bejegyzésében áldását adta az ötletre, miközben megismételte felhívását több közös védelmi projektre.
Görögország ugyanakkor egy másik ügyben is az EU segítségét várja: határozott uniós beavatkozást és jogi intézkedéseket kért Brüsszeltől Micotákisz az inflációs válság kezelésére, amelyet szerinte a multinacionális vállalatok árpolitikája idézett elő.
Ukrajna megint kaphat egy akkora segélyt, hogy beleremeg a világ
Akár 50 milliárd dollárhoz is hozzájuthat a háború sújtotta ország egy olyan hitelfelvételt követően, ahol az orosz pénzeszközök kamatjövedelmét és hozamát használnák fedezetként. A G7-ek globális gazdasági tendenciákról, az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásról, a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatokról és a multilaterális fejlesztési banki tevékenységről tartottak találkozót az észak-olaszországi Stresában.
Listázzák a katonai szolgálatra alkalmas fiatalokat, a hétvégéket érinti
A Konzervatív Párt ismét bevezetné a kötelező katonai vagy polgári szolgálatot. A választási programpontként vasárnap ismertetett tervezet szerint mindazok a nagykorúak, akik befejezik iskolai tanulmányaikat, saját döntésük, illetve alkalmassági vizsgálatok alapján számos lehetőség közül választhatnának. Ezek egyike lenne a katonai szolgálat.
Elküldenék Stoltenberget, Macront és a bombázgatókat az ukrán frontra
Jens Stoltenberg kérjen bocsánatot vagy mondjon le, ha Ukrajnába akarnak menni harcolni menjen ő vagy Emmanuel Macron - mondta vasárnap Matteo Salvini olasz helyettes miniszterelnök, a Liga jobboldali párt főtitkára, elfogadhatatlannak nevezve az Oroszország elleni támadás felvetését. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a NATO brüsszeli bizottságiban háborús tervezés zajlik.