Maia Sandu hivatalban lévő moldovai államfő nyerte meg a moldovai elnökválasztást. A szavazatok 55 százalékát szerezte meg, míg a Moszkva-közelinek tartott Szocialisták Pártja által támogatott Alekszandr Sztojanoglo volt főügyész 45 százalékot kapott az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában.

Elemzők szerint Sandu győzelme jelentős megkönnyebbülést hoz a nyugati kormányok számára, mivel megerősödhetnek az Európai Unióval való kapcsolatok, és az ország megpróbálhat tovább távolodni Oroszországtól.

Kapcsolódó

Az amerikai jegybank – az előzetes várakozásoknak megfelelően – 25 bázispontos kamatcsökkentésről döntött csütörtökön: az új kamatok 4,5-4,75 százalékra mérséklődtek. A Fed közleménye szerint a legújabb mutatók azt jelzik, hogy a gazdasági továbbra is szilárd ütemben bővül. A munkanélküliségi ráta emelkedett ugyan, ám továbbra is alacsonynak értékelik a Fednél. Az infláció lassan közelít a 2 százalékos célzóna felé, de továbbra is kissé emelkedettnek tartják a jegybankárok.

Márciusban dönthetnek az új szövetségi kormányról a németek

A Németország élén álló koalíció azonban mindeközben megkapta a végső döfést. A gazdaságpolitikai irányvonalról hónapokig folytatott vita után a német kancellár, Olaf Scholz szerda este jelentette be, hogy meneszti Christian Lindner pénzügyminisztert (FDP) a kormányból. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy Lindner ellenezte Scholz azon tervét, hogy enyhítse az adósságkorlátokat annak érdekében, hogy a 2025-ös költségvetésben 3 milliárd euróval (3,25 milliárd dollárral) növelje Ukrajna támogatását.

Jelenleg az SPD és a Zöldek kisebbségi kormányt vezetnek és a kancellár időt húz, hogy visszaszerezze a bizalmat: január közepére kért bizalmi szavazást maga ellen a parlamentben. Ezt követően várhatóan március végén szavaznak Németország polgárai az új szövetségi kormányról és annak vezetőjéről.

A legnépszerűbb ellenzéki erő, a kereszténydemokrata CDU/CSU Unió viszont minél előbb szeretne előrehozott választásokat, hogy hasznot húzzon a koalíciós pártok megtépázott hírnevéből.

Eldőlt: visszatér Trump az Egyesült Államok élére

Gyakorlatilag egész héten az amerikai elnökválasztásra figyelt a világ, egyértelműen ez volt a hét csúcspontja. A közvélemény-kutatási adatok alapján szoros küzdelmet vártak az elemzők Kamala Harris demokrata és Donald Trump republikánus jelölt között.

A hatóságok meg is tették a szükséges intézkedéseket, felkészülve arra, hogy a keddi elnökválasztás zavargásokat válthat ki az emberekből. A The Economist beszámolója szerint az amerikaiak háromnegyede arról számolt be, hogy aggódik a választások utáni erőszak miatt.

Végül azonban a várt polgárháborús hangulat elmaradt, ahogy a szoros küzdelem is. Trump magabiztos győzelmet zsebelt be. Ennek hátterében pedig az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint a fegyelmezett republikánus kampány áll.

„Összezárt a Republikánus Párt, félretették a párton belüli ellentéteket, de a Trump-kampány is sokkal szervezettebb volt, mint korábban. Jó példa erre, hogy míg négy évvel ezelőtt még óva intette Trump az embereket attól, hogy részt vegyenek a korai szavazásban, akár levélszavazásban, idén kifejezetten buzdította őket erre”

– mondta lapunknak Csizmazia Gábor, a NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Harris, aki jelenleg az Egyesült Államok alelnöke gratulált Trumpnak, és elismerte a vereséget.

Ukrajna most nagyon figyel

Nagy kérdés Trump ismételt színre lépésével kapcsolatban, hogy mire készülhet most Ukrajna. Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja mindenesetre azt tervezi, hogy Trump beiktatásának napjáig – 2025. január 20-ig – felhasználja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtásra szánt pénzeszközök teljes egyenlegét. Erről a Fehér Ház két tisztviselője számolt be.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem bízza a véletlenre a kérdést, az elsők között tárcsázta a leendő amerikai államfőt.

Az általános várakozásokkal szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sietett mielőbb gratulálni Trumpnak a győzelméhez. Egyes fejtegetések szerint az orosz elnöki adminisztráció demokrata diadalban, és ezzel párhuzamosan abban reménykedett, hogy az amerikai választások a Capitolium 2021. januári megrohanására emlékeztető tiltakozásokká fajulhatnak. Ez jól jött volna figyelemelterelésnek az ukrajnai háborúhoz.

Az orosz külügyminisztérium végül közölte, Oroszország együtt fog működni az új amerikai adminisztrációval, amikor az berendezkedik a Fehér Házban, miközben szilárdan megvédi az orosz nemzeti érdekeket, és a különleges hadművelet valamennyi kitűzött céljának elérésére összpontosít.