Dánia 2030-tól adót vezet be az állattenyésztésből származó szén-dioxid-kibocsátásra – jelentette be a koppenhágai kormány. Ehhez hasonló lépést még egyetlen másik ország sem vezetett be globális szinten. Új-Zélandon ugyan kacérkodtak a gondolattal, végül azonban visszavonulót fújtak a kérdésben. Mette Frederiksen dán kormányfő mindenesetre abban bízik, hogy az újítás hasonló intézkedésre bír majd sok más államot is.
Hosszú halogatás után a héten az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) élére is megválasztották Jens Stoltenberg főtitkár utódját. A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán határozott úgy, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki következő főtitkárnak.
A hivatalos brüsszeli közlemény szerint Mark Rutte október 1-től tölti be főtitkári tisztségét, amikor Jens Stoltenberg mandátuma a szövetség élén eltöltött tíz év után lejár.
Csúcsra pörögtek a pozícióharcok Brüsszelben
Az Európai Unió (EU) kidolgozott egy jogi megoldást arra, hogy miként kerülje meg Magyarország vétóját, amivel az Orbán-kormány eddig akadályozta, hogy a befagyasztott orosz vagyon idei nyereségéből fegyvereket vásároljanak Ukrajnának. Ezt hétfőn vitatták meg az uniós külügyminiszterek.
A tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács (ET) a múlt heti sikertelen próbálkozás után csütörtöki ülésén végül nagy egyetértésben döntött arról, hogy az európai parlamenti (EP) választással elkezdődött új ciklusra hogyan osszák el a csúcsvezetői tisztségeket. E szerint
- Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) eddigi elnökét ismét jelöli a posztjára;
- az ET a vezetésére a portugál szocialista António Costát választotta meg;
- az Európai Unió (EU) külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének pedig az észt liberális Kaja Kallast jelöli.
Sajtóinformációk szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök
- Ursula von der Leyen újrajelölését elutasította;
- António Costa megválasztását támogatta;
- Kaja Kallas esetében tartózkodott.
Giorgia Meloni olasz kormányfő pedig
- Ursula von der Leyennél tartózkodott;
- António Costára nemmel szavazott;
- Kaja Kallas megválasztását is elutasította.
Úton az uniós csatlakozás felé
Mérföldkő ez a hét Ukrajna és Moldova számára, a két országgal ugyanis hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unió.
Maia Sandu moldovai elnök kifejtette, azt szeretné, hogy az ország 2030-ra az Európai Unió tagállamává váljon. Ehhez azonban a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint előbb politikai megoldást kell találni a szakadár, oroszbarát vezetésű szeparatista Transznisztria jelentette problémára.
„Nyilván akadály lehet, ha az ország egy része de facto orosz megszállás alatt áll – még ha csak egy ilyen bábállam működésén keresztül is. Nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy Moldovát úgy vegyék fel az Európai Unióba, hogy ez a rendezetlen vita, ez a területi konfliktus fennálljon a transznisztriai bábállammal”
– fogalmazott Berkes Rudolf, a Political Capital politikai kutató, elemző és tanácsadó intézet elemzője.
Ugyanígy ahhoz sem fér kétség, hogy a gyakorlatban Ukrajna uniós tagállammá válásához sem kizárólag az egyes reformok végrehajtására lesz szükség. Egyértelmű kritérium az is, hogy a csatlakozáskor már ne álljon háborúban Oroszországgal.
Georgiától azonban mindeközben kezd elfordulni az EU. Oroszország déli szomszédja tavaly decemberben kapott tagjelölti státuszt. Most azonban az EU egyelőre felfüggeszti Georgia csatlakozási folyamatát. Az ok a tbiliszi politikai vezetés jelenlegi, Moszkva-barát irányvonala.
A franciák és az amerikaiak is kampánylázban égtek
Franciaország vasárnap ismét választott: ezúttal a hirtelen feloszlatott nemzetgyűlés új összetételéről döntöttek a szavazásra jogosult állampolgárok. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörüléstől (RN) indult a közvélemény-kutatások alapján a legjobb eséllyel. Elképzeléseik megvalósítása még akkor sem lesz egyszerű, ha abszolút többséget szerez a párt. A dolgukat nehezítheti a szenátus és az államfő is.
A szakértő szerint ráadásul egyéb forgatókönyvekkel is számolni kell.
Egyre többen vannak, akik nem zárják ki egy szakértői kormány felállítását sem. Ebben az esetben bizonyos témákhoz értő állami tisztviselőket, specialistákat neveznek ki miniszternek és egy párton kívüli miniszterelnököt. Felmerül annak a lehetősége is, hogy alkotmánymódosítást kellene végrehajtani, mert a De Gaulle által létrehozott Ötödik Köztársaság nem tudja kezelni megfelelően a politikai kihívást. Utóbbi azonban nagy veszéllyel jár, mert jelenleg ez az alkotmányos keret ad megfelelő stabilitást
– nyilatkozta az Economxnak Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese.
Az Egyesült Államokban pedig a republikánus és demokrata elnökjelölt vitázott. Ismét Donald Trump és az aktuális elnök, Joe Biden csapott össze – verbálisan legalábbis.