A vártnál kevésbé nőtt az eurózóna hazai összterméke (GDP) a tavalyi negyedik negyedévben, mind negyedéves, mind éves összevetésben – adta tudtunkra csütörtökön előzetes adatként az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Nem végleges adatok szerint az euróövezetben stagnált a GDP a negyedik negyedévben a harmadik negyedévvel összevetve, amikor 0,4 százalékos bővülést mértek. Szakértők 0,1 százalékos növekedést vártak a negyedik negyedévre.

Éves viszonylatban a GDP-növekedés 0,9 százalék volt, ugyanúgy, mint a harmadik negyedévben. Elemzők némileg nagyobb, egyszázalékos éves szintű növekedést vártak a negyedik negyedévre.

Az EU egészében a negyedik negyedévben 0,1 százalékos növekedést regisztráltak a harmadik negyedévhez viszonyítva, éves összevetésben pedig 1,1 százalékosat.

A németországi infláció pedig az elemzők által várt stagnálás helyett lassult januárban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis előzetes adatokon alapuló pénteki jelentése szerint.

Csődvédelmet kért a német Voit Automotive, melynek ügyfelei között szerepel többek között az Audi, a BMW, a Mercedes, a Volkswagen (VW), a Ford, a Jaguar, a Land Rover és a Chrysler is a WirtschaftsWoche jelentése alapján. A német járműipari beszállító több mint kétezer alkalmazottat foglalkoztat.

Nem csitul a szerb botrány

Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, az újvidéki vasúti pályaudvaron történt tragédia után indult tüntetések és a társadalmi nyomás hatására engedett a diákok követeléseinek. „Az országban olyan légkör alakult ki, ami senkinek sem felel meg, de kicsit sem vagyok megijedve a politikai visszhangtól” – mondta.

Nem sokkal később rendkívüli sajtótájékoztatón hivatalosan is benyújtotta lemondását Milos Vucsevics szerb miniszterelnök. A kormányfő kijelentette, büszke a kormány elmúlt időszakban elvégzett munkájára, különösen a gazdaság területén elért sikerekre, valamint arra, hogy katonailag semleges tudott maradni az ország. Szerinte az, ami a kormány munkájára rossz fényt vetett, az a november elsején bekövetkezett újvidéki tragédia, ami 15 ember halálát okozta.

Vučić jelezte, hogy a parlamentnek el kell fogadnia a miniszterelnök lemondását, és ha harminc napon belül nem alakul új kormány, előrehozott választások lesznek.

Mindeközben Norvégiában is komoly belpolitikai problémák merültek fel. Darabjaira esett szét a kormányzó kabinet, miután uniós rendeletek nyomán kibékíthetetlen ellentétek alakultak ki. A miniszterelnök pozíciója azonban még sincs veszélyben.

Megállapodás született az orosz szankciók meghosszabbításáról

Az Európai Unió Tanácsának állandó képviselő-testülete megállapodásra jutott az orosz szankciók meghosszabbításáról.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta,

az uniós szankciók továbbra is a nemzetközi joggal ellentétes, törvénytelen korlátozások, amelytől az európaiak is szenvednek, és ezt „egyre többen megértik".

Korábban Donald Trump amerikai elnök is jelezte, ha Vlagyimir Putyin nem vet véget a háborúnak a közeljövőben, újabb szankciókra számíthat az Egyesült Államoktól. Ez sokakat meglepett, mert egyesek Trump ismételt beiktatása előtt egyenesen attól tartottak, az amerikai elnök orosz kollégájának kedvező békét eszközöl majd ki. A szakértő szerint azonban erre soha nem volt túl sok esély.

„Bármilyen feltételek szerint lezárni ezt a konfliktust Trumpnak sem érdeke. Az, hogy Oroszország győztesen jöjjön ki ebből a háborúból, sem Trumpnak, sem az Egyesült Államoknak nem érdeke” – nyilatkozta az Economxnak Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója.

Trump miatt aggódik Dánia is

A védelmi kiadások több mint egy évtizedes drasztikus csökkentése után Dánia tavaly tíz évre 190 milliárd dán koronát (mintegy 25,5 milliárd eurónak megfelelő összeget) különített el hadseregére, amelynek egy részét az Északi-sarkvidékre szánja. Ebből most közel 14,6 milliárd dán koronát (közel 1,95 milliárd eurót) fordít katonai erejének megerősítésére Grönlandon, válaszul Donald Trump korábbi területi követeléseire.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, Grönland négy éven belül biztosan amerikai kézre kerül, de ezt nem területszerzésnek kell értelmezni, hanem biztonsági kérdésként kell kezelni, mert úgy látják, hogy ezen a hajózási útvonalon erős lesz a kínai jelenlét.

A Trump-adminisztráció pedig közben előállt azzal a hírrel is, ki lesz az elnök első külföldi vendége: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök február 4-én látogat az Egyesült Államokba.