Jóváhagyta az Európai Bizottság az unió újjáépítési és helyreállítási alapjából Szlovákiának járó pénzek negyedik csomagjának kifizetését. Pozsony így 923 millió eurónyi forrás lehívására vált jogosulttá. A döntésre azért kellett közel fél évet várni, mert a testület 15 feltételt támasztott a szlovák kormány elé az összeg feloldásához.

Megérkezett az uniós zöld jelzés a Lufthansa is: ennek értelmében 325 millió euróért, azaz közel 130 milliárd forintért megvásárolhatja az olasz ITA Airways 41 százalékát.

Kapcsolódó

Az ITA elődje, az Alitalia évtizedekig pénzügyi nehézségekkel küzdött. A Lufthansának valószínűleg jelentős beruházásokra lesz szüksége az olasz légitársaság újjáépítéséhez. Amennyiben pedig az ITA pénzügyi teljesítménye javul, a Lufthansának lehetősége lesz a légitársaság többségi tulajdonrészének a megvásárlására.

A Facebook és az Instagram anyavállalatával szemben azonban nem bizonyult engedékenynek az EU: vádat emel a Metaellen a digitális szabályok megsértése miatt. 

Az előzetes vizsgálatok során a szabályozó hatóságok arra jutottak, hogy a Meta havi előfizetéses szolgáltatása problémás. A felkínált bináris választási mód ugyanis nem nyújt azon felhasználóknak valódi lehetőséget, akik nem akarják, hogy a Meta nyomon kövesse a internetes tevékenységüket.

Kormányváltás a briteknél és a franciáknál

Bár az Egyesült Államokban csak ősszel döntik el a választásra jogosult állampolgárok, ki legyen a következő elnök, a múlt héten zajlott vita még mindig szolgáltatott elegendő beszédtémát. Egyes sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy Joe Biden elnök azt fontolgatja a – finoman szólva – nem túl sikeres szereplést követően, hogy visszalép a jelöltségtől. A Fehér Ház azonban valótlannak minősítette az erről szóló híreket.

Az Egyesült Királyságban csütörtökön tartották a parlamenti választást, és már jó előre lehetett tudni, hogy a Munkáspárt magabiztos győzelmet arat majd. Így is történt, a munkáspártiak 412 mandátumot szereztek a 650 fős londoni alsóházban, míg a konzervatívok 121-et. Rishi Sunak brit kormányfő a történelmi vereséget követően lemondott a pártelnöki pozícióról.

Nagyot fordultak a népszerűségi arányok a legutóbbi választások óta. 2019 decemberében még – Boris Johnson volt miniszterelnök vezetésével – a szavazatok 43,6 százalékával tudtak nyerni a konzervatívok. A munkáspártiak pedig mindeközben 32,2 százalékos eredményt tudtak produkálni. Ennek az oka részben az, hogy

Boris Johnson meg tudta szólítani az úgynevezett vörös falon túl élőket. Közép- és Észak-Anglia ipari – zömmel munkáspárti – körzeteit emlegetik így. Johnson őket azzal tudta maga mögé állítani, hogy a többségük kiváláspárti volt már 2016-ban is, és azok is maradtak. Ezt követően azonban a Konzervatív Párt a vörös falon túl élőknek nem sokat tudott nyújtani, és ezzel már egy jelentős csoportot elidegenített magától

– nyilatkozta az Economxnak Egedy Gergely, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi tanára.

Leszögezte, egy sor egyéb probléma is hozzátett ahhoz, hogy a konzervatívok 14 évnyi kormányzása végére pont kerüljön. Nem sokkal azt követően, hogy az Európai Unióból való kilépés 2020 januárjában bekövetkezett, beütött a koronavírus és a brit kormány erre adott válaszlépéseit sokan nem találták megfelelőeknek. Az egészet pedig 2022 februárjában megfejelte az orosz-ukrán háború kirobbanása is, komoly inflációs hatással a nyomában.

A franciáknál pedig a parlamenti választás második fordulója zajlik. Az ebben az esetben is világos volt, hogy kormányváltásra kell számítani. A kérdés csak az volt, megszerzi-e az abszolút többséget a Marine Le Pen nevével fémjelzett szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés. (Cikkünk megjelenésekor a második forduló végeredménye még ismeretlen.)

Orbán Viktor Kijevbe, majd Moszkvába repült

Orbán Viktor magyar kormányfő – azt követően, hogy Magyarország a héten átvette a stafétát a soros elnöki szerepkörben Belgiumtól – Kijevbe látogatott. 

A Die Weltwoche konzervatív svájci lapnak a magyar miniszterelnök azt mondta:

nem meggyőzni akarta Zelenszkijt, és konkrét javaslatot sem állt szándékában tenni. Feladatául azt tűzte ki, hogy a békét célzó egyeztetés során jobban megismerje az ukrán elnök álláspontját és annak határait.

Ezt követően Orbán Viktor Moszkvába látogatott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozzon. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vélhetőleg erre a hírre reagálva figyelmeztetett a közösségi médiában, hogy „az EU soros elnökségének nincs felhatalmazása arra, hogy az Európai Unió nevében tárgyalásokat folytasson Oroszországgal”.

Putyin ettől függetlenül azt mondta, érti, hogy nem csak Oroszország partnereként, hanem az EU soros elnökeként látogatott el hozzá a miniszterelnök.