Orosz dróntámadás érte péntek éjszaka a csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágját, ami a sugárzástól védi a környezetet – erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számolt be a közösségi oldalain. A tüzet eloltották, a háttérsugárzás szintje nem emelkedett, és ezt folyamatosan figyelemmel kísérik. Az első becslések szerint az szarkofágban keletkezett kár jelentős.

Ausztriában zátonyra futottak a jobboldali-patrióta FPÖ (Szabadságpárt) és a kereszténydemokrata-konzervatív ÖVP (Néppárt) koalíciós tárgyalásai – jelentette be szerdán Herbert Kickl, az osztrák patrióták vezetője, miután Bécsben találkozott Alexander Van der Bellen szövetségi elnökkel, akinek visszaadta a kormányalakításról szóló megbízást.

Az alig pár hete kezdődött jobboldali kormányalakítás elősorban azért hiúsult meg, mert a felek nem tudtak megegyezni a minisztériumok elosztásáról – például mindkét párt át akarta venni a belügyminisztériumot és a pénzügyminisztériumot.

A kereszténydemokraták és a populisták egymásra mutogatnak a kudarc miatt, a hangulat feszült Ausztriában, ahol a szövetségi elnök dönt a folytatásról – várhatóan egy átmeneti, szakértői kormány felállítását rendeli el, vagy új választásokat ír ki. 

Johannis bedobta a törölközőt

Romániában 4,95 százalékra csökkent az éves inflációs ráta januárban – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Decemberben a fogyasztói árindex 5,14 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Nem ez volt azonban a hét legnagyobb híre Románia kapcsán. Sokkal inkább az, hogy hétfőn bejelentette lemondását Klaus Johannis román államfő, miután a parlament jóváhagyta az elnök felfüggesztéséről szóló ellenzéki kezdeményezés napirendre tűzését.

Rövid sajtónyilatkozatában a leköszönő elnök arról beszélt, hogy a felfüggesztési eljárás, valamint annak megszavazása esetén az államfő leváltásáról szóló népszavazás példátlan válságba sodorná az egyébként is elnökválasztás előtt álló Romániát, szövetségesei bizalmát pedig elveszítené az ország.

Az elemzők szerint ráadásul Romániában már Johannis lemondása előtt is alkotmányos válsághelyzet kialakulása fenyegetett. Az országban nagy felbolydulást keltett, hogy az elnökválasztás első fordulóját a szélsőséges nézeteket valló Calin Georgescu nyerte. Az pedig tovább bonyolította a helyzetet, hogy a román alkotmánybíróság – mindössze két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt – érvénytelenítette a szavazást.

„Nem volt még precedens hasonló helyzetre Románia demokratikus történelmében. Nagyfokú kreativitásra lesz szükség az alkotmányos jogi fórumoktól és választási intézmények részéről, hogy megoldást találjanak minden kérdésre” – nyilatkozta az Economxnak Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Trump elkezdte beváltani vámígéreteit

Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy az Európai Unió „egy órán belül" képes cselekedni, ha Donald Trump amerikai elnök vámokkal fenyegeti meg a blokkot. A német politikus hangsúlyozta az európai egység fontosságát.

Nem sokkal később aztán Trump alá is írta, hogy

25 százalékra emeli az alumíniumra kivetett amerikai vámtarifát a korábbi 10 százalékhoz képest. Ezzel egy időben megszüntette az országokra vonatkozó kivételeket, kvóta-megállapodásokat, valamint a több százezer termékspecifikus vámmentességet mind az acél-, mind az alumíniumimport esetében.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök keddi párizsi látogatása során „elfogadhatatlannak” nevezte a változtatásokat. De Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén elítélte a döntést, és kijelentette, hogy a 27 országból álló blokk „határozott és arányos ellenintézkedéseket” fog hozni.

Az Isuzu Motors japán autógyártó közben cselt eszelt ki, hogy kikerülje Trump vámjait. A terv a következő: a cég 43 milliárd jent (közel 108 milliárd forintot) fektet be egy új gyártóüzem építésébe Dél-Karolinában. A vállalat azzal kalkulál. hogy a telephely

  • 2027-re elkészül,
  • 2028-ra már több mint 700 dolgozót foglalkoztat,
  • 2030-ra pedig évi 50 ezer járművet gyárt.

Terítéken az amerikai csapatok Ukrajnába küldése

Trump nem kizárólag a vámok kapcsán intézkedett a héten. Szerdán – külön-külön – telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és az amerikai államfő szerint mindketten kifejezték a béke iránti vágyukat. Trump közölte, ennek megfelelően utasította az Egyesült Államok vezető tisztségviselőit, hogy kezdjenek tárgyalásokat az ukrajnai háború befejezéséről.

J. D. Vance amerikai alelnök aztán pénteken adott interjút a The Wall Street Journalnak, amelyben hangsúlyozta:

az amerikai csapatok Ukrajnába küldése is terítéken van, amennyiben Oroszország nem garantálná Ukrajna függetlenségét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kizárólag Trumppal, hanem az újdonsült szíriai vezetővel, Ahmed es-Saraával is beszélt. Putyin törekszik megállapodást kötni a frissen beiktatott elnökkel arról, hogy bázisait továbbra is megtarthassa a közel-keleti országban.

Ahmed es-Saraa pedig egy interjúban súlyos bűnnek nevezte Trump a Gázai övezet átvételére és az ottani palesztinok kitelepítésére vonatkozó tervét, amely szerinte kudarcra ítéltetett.

Kristrún Frostadóttir, Izland miniszterelnöke pedig kijelentette, az izlandiaknak nem azért kell megszavazniuk az EU-csatlakozási tárgyalások újraindítását, mert megijedtek Donald Trump sarkvidéki kardcsörtetésétől, hanem pozitív gazdasági okokból. A népszavazásra a tervek szerint 2027-ig sor kerülhet.