Donald Trump volt amerikai államfő ellen új, a korábbinál szűkebb tartalmú vádat emelt a 2020-as elnökválasztáshoz kapcsolódó ügyben Jack Smith különleges ügyész.

Trumpot korábban azzal vádolták: hamisan állította a 2020-as elnökválasztás után, hogy ő nyerte a választást, állítása valótlanságával ő is tisztában volt, ráadásul törvénytelen eszközökkel megpróbálta meghamisítani a választási eredményt.

Az új vád többek között azt tartalmazza, hogy Trumpnak elnökként nem a hivatali pozíciójából fakadóan, hanem magánemberként volt érdeke, hogy őt nyilvánítsák a 2020-as elnökválasztás győztesévé.

Az amerikaiak novemberben dönthetnek arról, hogy szeretnék-e Trumpot ismét elnöki pozícióban látni. Bulgáriában pedig még ezt megelőzően lesz előrehozott parlamenti választás. Október 27-én tartják az újabb voksolást, miután a pártok nem tudtak megállapodni a kormánykoalícióról – jelentette be hétfőn Rumen Radev bolgár elnök.

Mindeközben Romániában az államadósságról közölt adatot a pénzügyminisztérium: kiderült, hogy

májusban 52,6 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága.

Április végén a román államadósság még a GDP 52,1 százalékának felelt meg.

Továbbra sincs megoldás, Macron konzultál tovább

Emmanuel Macron francia elnök konzultált a pártok és szövetségek vezetőivel, ám a héten nem született megoldás az előrehozott parlamenti választások után kialakult bizonytalan helyzetre. Még a héten sem derült ki, ki lesz a következő miniszterelnök, ahogy az sem, milyen összetételű lesz a kormány.

A szakértő szerint ugyanakkor még ha döntés is születik ezekben a kérdésekben, az nem feltétlen jelent hosszú távú megoldást.

Sokan gondolják, hogy ha lesz kormány és felszáll a fehér füst, arra hosszú távon be lehet rendezkedni. Ez viszont egyáltalán nem biztos. A következő egy évben akár két-három kormány is követheti egymást, és nagyon benne van a levegőben jövőre egy új választás. A legtöbb szereplő arra készül, hogy addig kell valahogy kibírni

– nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Közben már el is kezdődtek az újabb konzultációk. „A baloldal ezekben nem vesz részt, a jobboldal pedig a látogatása után a csalódottságának adott hangot. Macron úgy tűnik, egyre inkább azon van, hogy olyan valakit válasszon, aki nem többséggel bír, hanem aki tulajdonképpen sokaknak sok okból elfogadható, nem utált figura, mint például Bernard Cazeneuve volt miniszterelnök. A most forgó nevek nagy része egyébként a szocialisták mérsékeltjeihez tartozik, de nehéz eldönteni, hogy ki a jelölt és ki az önjelölt. Nyilvánosan az elnök arra hivatkozik, hogy nem akarja a majdani kormány gyors bukását.”

A Telegram-vezér ügye még mindig nagy vihart kavart

Meglehetősen sűrű hete volt Macronnak: nem elég, hogy a pártokkal konzultált a kormányalakítási nehézségekről, közben külpolitikai teendői is akadtak. Csütörtökön kétnapos belgrádi látogatását kezdte meg. Itt tárgyalt a Rafale típusú, szuperszonikus vadászbombázó repülőgépek szerbiai megvásárlására vonatkozó megállapodás véglegesítéséről, valamint valamint energetikai együttműködésekről tárgyal Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

Előtte pedig Pavel Durov, a Telegram közösségi oldal orosz-francia milliárdos alapítójának és vezérigazgatójának letartóztatásának ügyében kellett magyarázkodnia. Hangsúlyozta, ez nem politikai döntés, hanem független vizsgálat következménye.

Az államfő az X-en azt írta, hogy országa mélyen elkötelezett a véleménynyilvánítás szabadsága iránt, de „a szabadságjogokat jogi keretek között tartják fenn, mind a közösségi médiában, mind a való életben, hogy megvédjék az embereket és tiszteletben tartsák alapvető jogaikat”.

A Telegram közlése szerint az őrizetbe vett vezérigazgató mindenben betartotta az uniós jogszabályokat. Moszkvában is kiverte a biztosítékot a médiamogul elzárása, utcára vonultak az emberek. Pavelt közben szerdán szabadlábra helyezték, Franciaországot azonban nem hagyhatja el.