A héten eldőlt az, ami gyakorlatilag már eddig is világos volt. Visszalépett a republikánus elnökjelölti pozícióért folytatott versenyből Nikki Haley, így Donald Trumppal néz majd szembe a demokraták jelöltje az idei elnökválasztáson. Utóbbi pedig valószínűleg az aktuális államfő, Joe Biden lesz.
Hogy kettejük újabb összecsapásából ki kerül ki győztesként, még nagy kérdés. Legutóbb mindenesetre 1892-ben fordult elő olyan, hogy egy hivatalban lévő elnök először veszített, majd négy évvel később ugyanazzal az ellenféllel szemben indulva visszatérhetett a Fehér Házba.
Svédország mindeközben hivatalosan is az észak-atlanti szövetség, a NATO 32. tagállamává vált, szakítva a második világháború óta folytatott semlegességi politikájával. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a svéd csatlakozás alkalmából kiadott nyilatkozatában történelmi napról beszélt. Svédország a jövőben az észak-atlanti szövetség alapokmánya 5. cikkelye által biztosított védelem alatt áll, ami „a szövetségesek szabadságának és biztonságának abszolút garanciája”.
Franciaország pedig pénteken, a nemzetközi nőnapon iktatta alkotmányába az abortuszhoz való garantált jogot – számolt be a France 24. Az abortuszhoz való jog széles körű támogatást élvez Franciaországban, és korlátozásuk nem volt nyilvánosan vitatott kérdés. Bár a francia baloldal évek óta alkotmányos garanciát akart az abortuszhoz, 2022-ig a legtöbb törvényhozó úgy vélte, hogy az abortuszt kérő nők számára meglévő garanciák miatt szükségtelen egy ilyen lépés.
Kamattartás mellett döntött az EKB
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén úgy döntött: nem változtat a három irányadó eurókamaton. Ez alapján az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,5 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,75 százalék, míg a betéti rendelkezésre állás kamatlába 4 százalék marad.
A piacot nem érte váratlanul a döntés. Több elemző is arra hívta fel a figyelmet az elmúlt hónapokban, hogy
- a megnövekedett geopolitikai fenyegetettség és
- az elhúzódó inflációs veszélyek miatt
nincs garancia arra, hogy az EKB egyhamar kamatot fog csökkenteni.
A kamatdöntést követően Christine Lagarde, az EKB elnöke elmondta, az infláció kedvezően alakul, de a munkabérek emelkedése még viszonylag dinamikus, és egyes gazdasági ágak munkaerőhiánnyal küzdenek, ami visszafogja a termelést. A béremelkedés inflációnövelő hatásától még tartanak, ezért kivárják, amíg ennek hatása mérséklődik, illetve amíg látszik, hogy az infláció ezzel együtt is vissza tud térni a célszintre.
Törökországban ugyanakkor nem volt elég a jegybanki kamatemelés sem az infláció megfékezéséhez. Mintegy 67 százalékra emelkedett az infláció, ezzel 15 hónapos csúcsra került a Bloomberg szerint, vagyis azon a szinten van, ahol 2022 végén, ami világszerte a legnehezebb időszak volt az inflációt tekintve.
Visszafogottan mosolyog a német ipar, messze még a széles vigyor
Ismét sztrájkhullám okozott fennakadásokat a németországi vasúti és légi közlekedésben, miután csütörtökön a mozdonyvezetők, két repülőtér biztonsági személyzete és a Lufthansa légitársaság földi személyzete is beszüntette a munkát. A Német Mozdonyvezetők Szakszervezete közölte, hogy a jövőben a sztrájkokat 48 órás előzetes értesítés nélkül fogják elindítani, amennyiben a vasúttársaság nem fogadja el a követeléseiket.
Bizakodásra okot adó hírek is érkeztek Németország felől. Az ipari termelés januárjában egy százalékkal nőtt havi összevetésben, meghaladva a 0,6 százalékos piaci várakozásokat – derült ki a német statisztikai hivatal által közzétett adatokból. Ez kilenc hónapja az első első alkalom, amikor bővülést regisztráltak havi viszonyításban. Decemberben kétszázalékos volt a csökkenés novemberhez képest.
A szakértő szerint az kijelenthető, hogy a gödör alját már elérte a német ipar, nem számíthatunk azonban gyors fellendülésre.
Továbbra fennállnak bizonyos kihívások, ide sorolható például az autóipari kereslet viszonylagos gyengesége, ahogy a kínai beruházási kereslet sem mondható erősnek. Úgy tűnik azonban, hogy a helyzet talán a jelenlegi állapotnál már nem lesz rosszabb. A volumenindexét tekintve valószínűleg nem fog már tovább romlani a német ipari termelés a mostani nyomott szintről
– nyilatkozta az Economxnak Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája.
Nehéz hét volt ez az amerikai techcégek számára
Több mint 1,8 milliárd eurós pénzbírságot szabott ki az Apple-re hétfőn az Európai Bizottság az alkalmazásbolt-szabályokkal való visszaélés miatt. A döntést azzal indokolták, hogy az Apple méltánytalanul akadályozta, hogy zenei streaming alkalmazások fejlesztői – például a Spotify – tájékoztassák az iPhone-felhasználókat az Apple App Store-on kívül elérhető olcsóbb zenei előfizetési szolgáltatásokról. Az ilyen rendelkezések pedig tisztességtelen kereskedelmi feltételeknek minősülnek, amelyek sértik az uniós trösztellenes szabályokat.
Az amerikai óriáscég már be is jelentette, hogy fellebbezni fog a határozat ellen, amely véleményük szerint annak ellenére született meg, hogy a Bizottság nem tudott hiteles bizonyítékot feltárni a fogyasztókat ért károkról.
Egy másik amerikai techóriás, a Meta is szorult helyzetbe került nem sokkal később. Kedd délután világszerte súlyos hiba lépett fel a Facebook, a Messenger és az Instagram szolgáltatásokban, ahova még belépni is képtelenség volt. A leggyakoribb hiba az volt, hogy ha valaki be akart jelentkezni, akkor jelszavát hibásnak minősítve tagadta meg a rendszer a belépést.
Ez lehetett a legnagyobb mértékű Facebook-leállás az elmúlt években.
Mintegy másfél óra elteltével aztán helyreállt a Facebook-Messenger-Instagram világrendje, és egyre többen tudtak újra hozzáférni a saját fiókjukhoz.