Nem használják tovább a WhatsAppot a kormányzati telefonokon, mivel jövő év tavaszától minden „nem vállalati mobilüzenet-alkalmazást” eltávolítanak a hivatalos készülékekről – jelentette be kedden a skót kormány. A tilalom kiterjed szinte az összes olyan üzenetküldő alkalmazásra, amelyet nem a hivatalos kormányzati kommunikációra használnak, beleértve a WhatsAppot, a Signal-t és a Facebook Messengert.

A NATO a Euronews információi szerint azon gondolkodik, hogy különleges tengeri drónokat használjon a Balti-tenger alatt futó internetkábelek biztosítására.

Kapcsolódó

A vártnak megfelelő döntést hozta meg a Fed szerdán. A 25 bázispontos csökkentésre szavaztak a jegybankárok, vagyis

az irányadó kamat a 4,25-4,5 százalékos sávba mérséklődött.

Az Európai Parlament jóváhagyta az erdőirtás megelőzésére vonatkozó új jogszabály hatálybalépésének elhalasztását. Az Európai Bizottság pedig vizsgálatot indított annak kapcsán, hogy Lengyelország állami támogatást kíván igénybe venni első atomerőművének építéséhez.

Áthidalta a költségvetési terv hiányát a francia parlament

A francia parlament felsőháza elfogadott egy átmeneti költségvetési törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a kormány működését januártól egészen addig, amíg az ország el nem fogadja a 2025-ös költségvetést. Ez a jogszabály teszi lehetővé az állam számára, hogy az új büdzsé elfogadásáig is beszedje az adókat és hitelt vegyen fel – írta meg a Bloomberg.

Emmanuel Macron francia elnök múlt héten adott miniszterelnöki megbízást François Bayrou centrista politikusnak. Erre azt követően volt szükség, hogy a Michel Barnier vezette kormány megbukott. 

Kép: Reuters, Kacper Pempel

A kabinet októberben – a magas GDP-arányos költségvetési hiányra és államadósságra hivatkozva – olyan költségvetési tervekkel állt elő, amelyek 60 milliárd euró (24 ezermilliárd forint) értékű adóemelést és kiadáscsökkentést irányoztak elő. A radikális Nemzeti Tömörülés kulcsfigurája, Marine Le Pen azonban erre riadót fújt. „Nem fogadjuk el, hogy a franciák vásárlóereje ismét csorbát szenvedjen. Ez egy vörös vonal, és ha ezt a vörös vonalat átlépik, bizalmatlansági szavazás lesz” – jelentette ki.

„Minden pártnál vörös vonalak vannak, olyan pontok, ahol a saját választóiknak fontos kérdésekben nem engednek. Egy gond van: hogy ezek a vörös vonalak ütik egymást. Úgyhogy itt az lesz a kérdés, hogy a politikai érdekek hogyan alakulnak, és hogy ki kit tud felelőssé tenni”

– nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Megbukott a német kancellár

Elvesztette a parlamenti képviselők, vagyis a választópolgárok bizalmát Németország kancellárja, Olaf Scholz, ezzel megkezdődött a kampányidőszak a február 23-i választásokig. A bizalmi szavazást a kormányfő kérte maga ellen, miután az FDP, az SPD és a Zöldek alkotta jelzőlámpás koalíció – kibékíthetetlen ellentétek miatt – november elején összeomlott.

Német sajátosság, hogy egy kormány és egy kancellár nem mondhat le egyszerűen. Ehhez bizalmi szavazásra van szükség, ahol a képviselőknek név szerint kell dönteni az országvezető további támogatásáról. Ez a Weimari Köztársaság öröksége, egy biztonsági mechanizmus, amely megakadályozza, hogy egy kormány a radikális erők játékszerévé váljon.

Közben megjelent a legfrissebb, jövedelmi állapotokat felmérő társadalomkutatás is Németországban. Kiderült, Európa legnagyobb gazdaságában idén meredeken nőtt a szegények száma, míg a középosztály egyre inkább félti a jólétét.

A jövedelmek változásai a tanulmány szerint más következményekkel is jár, ami intő jel lehet a politikusoknak. A kiábrándultság az az alsó középosztályhoz tartozókat elfordítja a politikától. A hatalmas egyenlőtlenségek pedig így veszélyt jelentenek a demokráciára – állapítják meg a társadalomkutatók.

A szegénységben élők csaknem 20 százaléka ugyanis azt mondja, hogy nem akar többé részt venni a parlamenti választásokon, mert nincs értelme, és magas, ötven százalék fölötti azoknak az aránya, akik szerint az anyagi lehetőségek alapján a demokrácia nem működik.