Valamelyest csökkent a földrengések gyakorisága Szantorinin, ettől függetlenül függetlenül érvényben maradt a szükségállapot. „Sajnos egyelőre várnunk kell. Ezek a szeizmikus sorozatok nem érnek véget gyorsan. Követik a saját idővonalukat" – mondta Kosztasz Papazakhosz szeizmológus az állami ERT rádiónak.

Lengyelországban 13 hónapja a legmagasabb szintre emelkedett az éves infláció januárban a lengyel statisztikai hivatal adatai szerint.

Kapcsolódó

Németországban vasárnap járultak az emberek az urnák elé, miközben az európai vezető ország gazdaság régóta gyengélkedik, és a vállalatok arra figyelmeztetnek, hogy gyorsan romlik a környezet, ami veszélybe sodorja az ország ipari jövőjét.

Sajtóinformációk szerint a radikális Alternatíva Németországért (AfD) párt a szövetségi választások után csatlakozhat a Patrióták Európáért képviselőcsoporthoz az Európai Parlamentben. Az előző parlamenti ciklusban az Identitás és Demokrácia (ID) frakció tagja volt az AfD, számos olyan párttal, amelyek jelenleg már a Patrióta csoporthoz csatlakoztak, így a Matteo Salvini vezette olasz Legával, a francia RN-el és az osztrák FPÖ-vel. A német küldöttséget azonban közvetlenül a tavalyi európai parlamenti választások előtt kizárták a csoportból, miután fő jelöltjük, Maximilian Krah kénytelen volt lemondani a vezető testületből kémkedés, korrupció és a Waffen-SS náci katonai szervezetről tett ellentmondásos megjegyzései miatt.

Mexikó pedig perrel fenyegette meg a Google-t, ha az Egyesült Államokban élő felhasználóknak megjelenített térképeken továbbra is Amerikai-öbölként jelölik meg a teljes vízfelületet. Ezt Claudia Sheinbaum, az Mexikó elnöke jelentette be.

Donald Trump amerikai elnök pedig azt jelentette be, hogy minimum 25 százalékos vámot kíván kivetni az importált autókra, félvezetőkre és gyógyszerekre.  Konkrétumokat április 2-ra ígért, azt mindenesetre már most elárulta, egy év alatt hajtják végre a növelést. Időt akarnak ugyanis hagyni az ágazati cégeknek, mert „mint tudják, azok esetében, amelyek ide jönnek és itt van üzemük vagy gyáruk, nincs vám”.

Amerikai-orosz találkozó borzolta a kedélyeket

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Jurij Usakov orosz elnökhelyettes és volt nagykövet Szaúd-Arábiába utazik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására amerikai képviselőkkel találkozzon – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A rijádi amerikai delegációval folytatott tárgyalások első fordulóját követően az orosz külügyminisztérium kijelentette, hogy látja Washington komoly szándékát a kétoldalú kérdések megoldására. Miközben pedig Rijádban a békéről tárgyaltak, az oroszok újabb ukrán települést foglaltak el – újabb donyecki település került orosz fennhatóság alá.

A héten sokat változtak Trump Ukrajnával és annak elnökével, Volodimir Zelenszkijjel kapcsolatos megnyilvánulásai is. Diktátornak nevezte az ukrán államfőt, hangsúlyozva, hogy Zelenszkij elnöki szerepe illegitim, mivel Ukrajnában nem voltak választások. Ukrajnában 2024 márciusában vagy áprilisában lett volna esedékes az elnökválasztás, a szavazást azonban elhalasztották. Ennek oka, hogy az ország alkotmánya nem teszi lehetővé a választásokat a hadiállapot alatt, amelyet 2022. február 24-én hirdettek ki, azon a napon, amikor Oroszország megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában.

Zelenszkij sem kímélte cserébe az amerikai elnököt. „Trump dezinformációs térben él” – jelentette ki.

Az Economxnak nyilatkozó Oroszország-szakértő, Takácsy Dorka szerint mindenesetre egy dolog kétségtelen:

„az a szövegkönyv, amit Trump mond, a Kremlben is készülhetett volna. Folyamatosan visszaköszön a Kreml szóhasználata”

– mondta a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója.

A Reuters információi szerint egyébként amerikai és az orosz résztvevők csendben és titokban találkoztak Svájcban az elmúlt hónapokban – a múlt héten is –, hogy nem hivatalos megbeszéléseken tárgyaljanak az ukrajnai háborúról. A kapcsolatfelvétel állítólag a Trump november 5-i választási győzelmét követő átmeneti időszakban történt.

Európa Párizsban próbált vigasztalódni

Hétfőn Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia vezetői, valamint az Európai Tanács, az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára tartott informális válságülést Párizsban, hogy kidolgozzák a válaszokat az amerikai kérdésekre.

Elsősorban azt, hogy milyen „tétet” képesek a meghatározó európai államok „betenni” az orosz-ukrán háború rendezésében ahhoz, hogy helyet kaphassanak a tárgyalóasztalnál. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán aztán arról biztosította francia, brit, olasz és német hivatali partnereit, hogy az EU részt fog venni ezeken a bizonyos tárgyalásokon.

Keir Starmer brit miniszterelnök pedig Zelenszkijt biztosította arról, hogy Nagy-Britannia továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna demokratikusan megválasztott vezetőjét.

Kész vagyok megfontolni a brit szárazföldi erők bevonását más országoké mellett, ha tartós békemegállapodás születik

– jelentette ki a brit kormányfő.

Az Egyesült Királyság és Norvégia csütörtökön tárgyalásokba kezdett egy védelmi megállapodásról, amelynek célja az oroszországi fenyegetés ellensúlyozása az Északi-sarkvidéken.