Egy éve omlott össze a Credit Suisse, és Svájc ugyan rendezni tudta az ügyet, szeretnének szigorítani a bankfelügyeleten. Olyan szabályozásra vágynak, amely mellett minimalizálhatnák a hasonló események valószínűségét.

Szerdán az olasz pénzügyminiszter, Giancarlo Giorgetti beismerte, gyakorlatilag elkerülhetetlen az újabb túlzottdeficit-eljárás. Olaszországnak legalább 2026-ig kell várnia arra, hogy költségvetési hiányát az Európai Unió 3 százalékos határértéke alá szorítsa. A hiány tavaly a GDP 7,2 százalékát tette ki.

Kapcsolódó

A római kormány a tervek szerint kedden mutatja be az új gazdasági célokat és előrejelzéseket. A pénzügyminisztérium valószínűleg azt mondja majd, hogy idén 1 százalékos növekedést vár, ami jóval meghaladja a közgazdászok 0,6 százalékos becslését. A számok még változhatnak a bejelentés előtt. Ez a gyorsabb bővülés segíteni fog abban, hogy a hiány idén 4,4 százalék körülire, jövőre pedig 4 százalék alá csökkenjen.

Giancarlo Giorgetti
Giancarlo Giorgetti
Kép: AFP / Filippo Monteforte

Az Európai Unió mindenesetre egyelőre más dolgokkal foglalkozik, nem az olasz deficittel. Például a közlekedés zöldítésével. Az európai közlekedési stratégia központi eleme a kerékpározás – erről köttetett egyezség az Európai Közlekedési Tanács informális ülésén. A kontinensen a jelenlegihez képest 2030-ra megdupláznák a biciklivel megtett kilométerek számát.

Újfent sztrájkveszély fenyeget Franciaországban

Emmanuel Macron feje ismét munkaügyi problémák miatt fájhat: a kórházak, múzeumok és tömegközlekedés működését biztosító közalkalmazottok fenyegetődznek sztrájkkal. Azt szeretnék elérni, hogy az olimpia idején kapjanak bónuszt. Azt mondják, ha ez nem biztosított, nem veszik fel a munkát július 26. és augusztus 11. között – írja a Financial Times.

Közben pedig a francia kormány újabb munkaügyi reformra készül. A munkanélküli segélyezés rendszerét szabnák át úgy, hogy arra ösztönözzék a franciákat, mielőbb keressenek maguknak új munkahelyet. Erre leginkább azért van szükség, mert a költségvetési deficit még mindig nagy. Tavaly a GDP-arányos költségvetési hiány 5,5 százalék volt a 4,9 százalékos állami cél helyett.

Korábban a nyugdíjkorhatár emelése országos tüntetéssorozatot vont maga után. Franciaország-szakértő szerint most azonban erre inkább csak korlátozott mértékben kell számítani.

Elképzelhető, ugyanakkor a megkérdezettek 54 százaléka egyetért a szigorítással, így ez a jelenlegi állapotot figyelembe véve nem össztársadalmi elégedetlenséget takarhat. A legkevésbé az 55 év felettiek ellátásának rövidítését támogatja a társadalom, itt az egyetértők aránya 28 százalék, ez az ötlet kisebbségben van. A Macron-párt, a republikánusok (LR) és a Nemzeti Tömörülés szavazóinak nagy része is egyetért a reform ötletével (83, 73, illetve 56 százalékban), az egyet nem értés a baloldali pártok szavazói között viszont többségi

– nyilatkozta Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa az Economxnak.

Csetlik-botlik a török országvezetés

Recep Tayyip Erdogan török elnök a 2023-as újraválasztása után stratégiát váltott külpolitikai és gazdasági tekintetben is. A megélhetési válságot azonban nem sikerült felszámolni, a múlt heti helyi választásokon pedig ezzel, és népszerű ellenzéki jelöltekkel is meg kellett küzdenie Erdogan pártjának, nem csoda hát, hogy alulmaradtak. Kérdés, hogy felülbírálhatja-e ennek fényében korábbi szemléletváltását az államfő és az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP).

„Jelenleg értékeli az AKP a helyzetet, de a kudarc nem annyira a tavaly óta követett politika eredménye, sokkal inkább annak túl késői alkalmazásához köthető. Kérdés, milyen következtetést von le ebből Erdogan, hiszen korábban sem feltétlenül a gazdasági racionalitás vezérelte a döntéseit. Ha az infláció visszafogása a cél – vagyis abban találják meg a jelenlegi vereség gyökerét –, akkor mindenképpen hiteles monetáris politikára van szükség. A korábbi években ez nagyon nem működött, Erdogan kézi irányítással próbálta befolyásolni a nemzeti bankot, mesterségesen alacsonyan tartani a kamatlábakat, hogy ezzel felpörgesse a gazdaságot, ez azonban – persze külső körülmények, így az orosz-ukrán válság hatásaitól is felerősítve – felpörgette az inflációt”

– nyilatkozta Szigetvári Tamás, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa az Economxnak.

A török ​​statisztikai hivatal szerdán közzétett jelentése szerint Törökország éves inflációja 68,5 százalékra emelkedett márciusban, ami további emelkedést jelent a februári 67,1 százalékos adatokhoz képest.

Kép: AFP / Adem Altan

Az elmúlt hónapok inflációjáért elsősorban a török ​​kormány húzása felelős: a minimálbért januárban nem kevesebb, mint havi 17 002 török ​​lírára (192 203 forintra) emelte, ami önmagában persze nem számít soknak, ám a duplája a tavalyinak. 

A közgazdászok most arra számítanak, hogy a jegybank további kamatemelésre kényszerül majd.

A német kormány sem lazíthat

Hatályba lépett hétfőn a kannabisz rekreációs célú, személyes használatra történő termesztésének és fogyasztásának ellenőrzött legalizálását célzó törvény Németországban.

A német parlament felsőháza, a Bundestat márciusban szavazta meg az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti kormánykoalíció által tavaly elfogadott - a jobboldali ellenzék köreiben erősen vitatott - törvényjavaslatot, amely a felnőttek és úgynevezett kannabiszklubok számára lehetővé teszi a kábítószer korlátozott mennyiségű termesztését és birtoklását.

Az ellenzék, köztük a kereszténydemokraták és a konzervatívoktól jobbra álló AfD politikusai egyebek között a szervezett bűnözés „gazdaságösztönző csomagjának”, illetve „ajándékának”, „a betartatást lehetetlenné tevő törvénynek” nevezték az újítást.

A kormánykoalícióra – úgy tűnik – nem kizárólag az ellenzék mérges, hanem a gazdasági elit is. Igaz, ők nem pont a kannabisz korlátozott legalizálása miatt.

Egyre másra jelennek meg a sajtónyilatkozatok az ipari nagyvállalatok és a hagyományosan erős, német családi cégek képviselőitől, akik nyíltan bírálják a jelzőlámpás koalíciót, azon belül is a gazdasági minisztert és a kormányfőt, Olaf Scholz kancellárt.

Szerintük a kabinet kormányzásának első két évében hozott döntései miatt a helyzet egyre súlyosabb Európa legnagyobb gazdaságában, ezért a kancellár és koalíciós társai elvesztették a bizalmat: hiába a „hurráoptimista” nyilatkozatok, az elmúlt két évben inkább a szakadék felé terelték Németország gazdaságát.

Peter Pellegrini Szlovákia új államfője 

Kiemelkedő választási részvétel mellett Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke nyerte a szlovák elnökválasztás második fordulóját, így június 15-től ő lesz Szlovákia új államfője - jelentette be a választás hivatalos végeredményét az állami választási bizottság vasárnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján.

A hatodik közvetlen szlovák államfőválasztás szombati második fordulójának végleges eredményei szerint Peter Pellegrinire a választáson résztvevők 53,12 százaléka voksolt, ellenfele, Ivan Korcok pedig a leadott szavazatok 46,87 százalékát kapta meg. A részvételi arány 61,14 százalékos lett, ami a második legmagasabb a közvetlen szlovákiai államfőválasztások történetében.

A választáson mintegy 4,3 millió választópolgár volt jogosult részt venni.

Peter Pellegrinire 1,4 milliónyian voksoltak, míg Ivan Korcok 1 millió 243 ezer szavazatot kapott. Peter Pellegrini a nyolc szlovákiai megye közül hétben tudott győzni, Ivan Korcok a két legnagyobb városban, Pozsonyban és Kassán, illetve Pozsony megyében szerzett több voksot. Peter Pellegrini a magyarok lakta járásokban is győzött, rendszerint kiemelkedő eredménnyel. 

Itt az újabb hangfelvétel, Orbán Viktor miatt nyomozhatnak

A kormány karmaitól retteg a Spar Orbán Viktor miniszterelnök, a multihoz intézett kérése miatt, az Aldi és a Lidl sem lehet nyugodt. Felállt a hadsereg, már tudjuk, hogy milyen nevekkel foglalná el Brüsszelt a kormány. Előkerült egy újabb hangfelvétel, veszélyben voltak a Telekom ügyfelei. Szerkesztőink válogatása az elmúlt hét legfontosabb és legolvasottabb híreiből.