Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtökön úgy határozott, hogy a betéti kamatlábat 25 bázisponttal lejjebb engedi (3,75-ről 3,5 százalékra).  

Az utóbbi időben beérkező inflációs adatok körülbelül a vártnak megfelelőek, így a korábbi prognózisokon nem módosítottak: 2024-re 2,5, 2025-re 2,2, 2026-ra pedig 1,9 százalékos éves inflációt várnak a központi bank szakértői.

Kiszivárgott a héten az is, hogy jövő héten paktumot írhat alá Törökország a francia TotalEnergies SE olaj- és gázipari társasággal. A megállapodás értelmében Törökország cseppfolyósított földgázt (LNG) biztosítana a francia vállalat számára. A 10 évre szóló egyezményt a Bloomberg szerint vélhetően a Botas állami importőrrel kötik meg és Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter amerikai látogatása során véglegesíthetik azt, aki a szeptember 17. és 20. között zajló Gastech konferencián is felszólal a tervek szerint.

Ukrajna az adóbevételeket teljes egészében biztonsági és védelmi kiadásokra fordítja

Jelentős befektetői veszteségekkel jár a nemrégiben végrehajtott ukrán adósságátrendezés a Moody's Ratings nemzetközi hitelminősítő hétfőn ismertetett helyzetértékelése szerint. A cég elemzői rámutattak,

Ukrajna a tíznapos türelmi időszak lejártával sem fizette ki a 2026-os lejáratú eurokötvénye után augusztus 1-én esedékessé vált kamathányadot, ez törlesztési csődnek felel meg.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kedden újságíróknak elmondta: az ukrán kormány jövőre az adózásból befolyt összes bevételét biztonsági és védelmi szükségletekre fordítja, a többi költséget pedig külső finanszírozási forrásokból fedezi.

Harrist hozták ki győztesen az elnökjelölti vitából

Kedd este egy elnökjelölti vita keretében csapott össze a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris. Közönség nélkül, csak a két moderátor és a kamerák társaságában néztek farkasszemet, vállalva, hogy a mikrofonja csak annak a jelöltnek lesznek bekapcsolva, aki éppen következik, és elnémul, ha egy másik jelöltre kerül a sor.

A vitát követően a független elemzők javarészt egyetértettek abban, hogy az eseményt az aktuális alelnök, Harris nyerte. Az Economxnak nyilatkozó szakértő azonban rámutatott, ez elsősorban retorikai győzelemként értendő.

Tartalmi szempontból szinte semmi új nem derült ki, nem tudtunk meg többet egyik jelölt programjáról sem. Harris kiemelte, hogy van programja, de részleteiben nem tért ki rá. Hozzá kell tenni, hogy ez Trumpra is igaz, az ő esetében azonban van miből kiindulni, a republikánus párt ezt megjeleníti a hivatalos honlapján

– mondta az Economxnak Csizmazia Gábor, a NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

A szakértő szerint a Trump-kampány fontos eleme lehet a továbbiakban, hogy azt domborítsák, „Harris azért nem fejtette ki a programját, mert az egy radikális program, amely nem állná ki a bizonytalan szavazók próbáját”.

Harris stábja már kedd este jelezte, készen állnak egy újabb vitára. Trump csütörtökön Truth Social nevű közösségi oldalán azonban azt írta, az egyszer már vitázott Joe Biden amerikai elnökkel is idén, és leszögezte: nem lesz harmadik vita. Döntését azzal indokolta, hogy a keddi vitát ő nyerte, és Harris csak a veresége miatt szeretne visszavágót.

Németországban a minimálbér jelentős emeléséről egyeztetnek

Három éve először két százalék alá csökkent az éves infláció Németországban: a szövetségi statisztikai hivatal kedden közölt előzetes adatai szerint augusztusban 1,9 százalékos volt a fogyasztói árak átlagos emelkedése az egy évvel korábbihoz képest.

Közben pedig gázra taposott a német kormány: az éppen zajló minimálbér-tárgyalások kapcsán felszólították a munkaadókat, hogy történelmi mértékű emelésről döntsenek.