Az orosz gázipari óriás, a Gazprom februártól a Török Áramlat vezetéken keresztül szállítja a gázt Szlovákiába – jelentette be a szlovák gázipari vállalat, az SPP. Az SPP szerződése a Gazprom Exporttal 2034-ig érvényes, a Török Áramlat pedig Oroszországot köti össze Törökországgal: a gáz innen jut el Szlovákiába.

Pénteken publikálta a német statisztikai hivatal, a Destatis az ipari termeléssel kapcsolatos legfrissebb adatokat. Az elemzők által vártnál jóval nagyobb mértékben csökkent decemberben havi szinten és zsugorodott éves összevetésben is.

Az izraeli országvezetés pedig úgy döntött, hátat fordít az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ). Gideon Szaár izraeli külügyminiszter szerint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa annak 2006-os megalakulása óta Izraellel szembeni folyamatosan és szűnni nem akaróan elfogult, ezért határoztak így.

Mindössze pár nappal korábban, Donald Trump amerikai elnök is hasonlóképpen döntött: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából és az UNESCO-ból, valamint az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynökségéből is kiléptette az Egyesült Államokat. De szándéknyilatkozatban jelentette be azt is, hogy Washington nem csatlakozik a globális minimumadó megállapodáshoz.

Az izraeli kormányon kívül mást is megihlettek Trump bizonyos lépései: Argentína szintén bejelentette, hogy kilép az Egészségügyi Világszervezetből (WHO).

Újabb területre vetett szemet Trump

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden Washingtonba látogatott, ahol Trumppal egyeztetett. A két politikus közös sajtótájékoztatóján az amerikai államfő bejelentette, az Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet.

Trump szerint egy „erős javaslatról" van szó, amelynek értelmében az Egyesült Államok hosszú távon tulajdonosi helyzetben lenne a terület felett, és vállalná az újjáépítést, fejlesztést. „Az Egyesült Államok képes stabilitást hozni" – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a Gázai övezet jelenleg egy lerombolt terület.

Csütörtökön aztán egy rendeletet is aláírt Trump, amelynek értelmében Washington szankciókkal sújtja a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) az Egyesült Államok és közeli szövetségese, Izrael ellen folytatott eljárások miatt. A rendelet szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság illegitim és alaptalan akciókba bocsátkozott, valamint visszaélt hatalmával, amikor elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Joáv Gallant ellen.

Közben pedig Grönland már azt tervezi, hogy betiltja a pártoknak és politikusoknak juttatható külföldi és névtelen adományozás lehetőségét a közelgő választások előtt. Ezzel igyekeznek kizárni a Trump felől érkező esetleges befolyásolási kísérleteket.

Védelmi ügyek

A következő évtizedben közel 500 milliárd eurót költene a védelmi képességei fejlesztésére az Európai Unió. António Costa, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a projekt finanszírozásba a magántőkét is bevonnák. Radosław Sikorski, Lengyelország külügyminisztere pedig azt vetette fel, az Európai Uniónak meg kellene vizsgálnia egy újrafegyverkezési bank létrehozásának ötletét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de a tárgyalóasztalnál jelen kell lennie az Egyesült Államoknak és Európának is. De az államfő ezeken túl is több feltételt szabott.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy ha Trump lett volna az előző négy évben az amerikai elnök, nem lett volna konfliktus.

Trump leszögezte, ellentételezést szeretne Ukrajnától Washington eddigi közel 300 milliárd dolláros támogatásáért.

„Biztonságot szeretnék a ritkaföldfémek terén, hiszen dollármilliárdok százait fektetjük be az országba. Ukrajnának pedig nagyszerű ritkaföldfémeik vannak”

– mondta.

Megkezdődött a kereskedelmi csatározás

Az amerikai posta közölte, hogy ideiglenesen felfüggeszti a Kínából és Hongkongból érkező nemzetközi csomagküldemények kézbesítését, miután Donald Trump elnök a héten bezárta a kis értékű csomagok vámmentes szállítására rendelkezésre álló kereskedelmi kiskaput is.

A Trump-kormányzat kínai árukra kivetett 10 százalékos megemelt vámtétele kedden lépett életbe, és a rendelet gondoskodott a „de minimis” kiskapu bezárásáról is, amely lehetővé tette az importőrök és az amerikai vásárlók számára, hogy 800 dollárnál kisebb értékű csomagok esetében ne kelljen vámot fizetniük.

Az Európai Unió pedig követte az amerikai példát. Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy új díjakat vezetne be az import e-kereskedelmi csomagokra, hogy a többségében Kínából érkező, az uniós szabványoknak nem megfelelő kereskedelmi termékek beáramlását szabályozza.

Trump rendelete azonban, amellyel a Temura és Sheinre mért volna csapást, végül hatályon kívül maradt.

Kína is vitt be közben ütéseket az Egyesült Államoknak:

  • panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez a kínai importra kivetett új 10 százalékos amerikai vám és az alacsony értékű csomagok vámmentességének eltörlése ellen;
  • a Google amerikai techóriás ellen pedig vizsgálatot indított a kínai versenyhatóság.

A szerbeknél tovább forrongnak az indulatok

Szerbiában is folytatódtak a november eleje óta megrendezett tüntetések. A hallgatók kijelentették, mindaddig tiltakoznak, amíg nem teljesítik minden követelésüket.

„A tüntetéssorozat azzal a követeléssel indult, hogy legyen átláthatóság, elszámoltathatóság, valós felelősségre vonás és csökkenjen a mindent átszövő korrupció. Ezek azonban végső soron mind egy irányba futnak, egy nagy strukturális problémát mutatnak: egy kézben összpontosul a hatalom. Vučić elnök megkerülhetetlen a szerb politikában és a magas szintű döntéshozatalban. Kissé ellentmondásos tehát, mikor azt mondják a tüntetők, hogy ők csak a követeléseik megvalósulásához ragaszkodnak, a hatalmon lévő politikai erők leváltásához már nem” – nyilatkozta az Economxnak Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Kapcsolódó