Előállították az eltörölt román elnökválasztás első fordulójának győztesét, Calin Georgescut. A hatóságok a tavaly novemberi választást megelőző kampány finanszírozásáról faggathatták a politikust. A szerda hajnali házkutatások során a rendőrök fegyvereket, lőszert és jelentős mennyiségű pénzt találtak.

Georgescu hatalmi visszaélésnek nevezte az ügyészségi eljárást, amellyel szerinte a decemberi „választási csaláshoz” próbál a románokat elnyomó hatalom bizonyítékokat gyártani. A politikus a rendőri intézkedések miatt tüntetésre szólította fel támogatóit.

Kapcsolódó

A németek döntöttek

Hétfőre világossá vált a német előrehozott választás hivatalos eredménye is:

a kereszténydemokrata-keresztényszociális pártszövetség, a CDU/CSU nyerte a vasárnapi választást, vélhetően az eddig kormányzó Szociáldemokrata Párttal (SPD) koalícióban vezetik majd Németországot.

Húsvétra új kormánya lehet a németeknek: a migráció és a gazdasági válság, valamint Európa külpolitikai kihívásai külön-külön is sürgetik Friedrich Merzet a gyors koalíciós megállapodásokra, miközben tízmillió szavazóval a háta mögött a sarkát tapossa a szélsőjobboldal – nyilatkozta az Economxnak Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet Németország-kutatója.

Három éve támadta meg Ukrajnát Oroszország

Február 24-én, hétfőn az Ukrajnában zajló háború kitörésének harmadik évfordulóján az ország fő szövetségesei Kijevbe utaztak. Az elsők között érkezett meg az ukrán fővárosba Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke. Több ukrán tömegtájékoztatási eszköz, köztük az RBC-Ukraina is közölte, hogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, valamint Pedro Sanchez spanyol kormányfő, továbbá Gitanas Nauseda litván és Edgars Rinkevics lett elnök, valamint Kristen Michal észt miniszterelnök is Kijevbe tart.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy nappal a találkozó előtt jelentette be sajtótájékoztatóján, hogy összesen 13 ország vezetője látogat Kijevbe a háború harmadik évfordulója alkalmából, további 24-en pedig online vesznek részt a kijevi csúcstalálkozón.

Kedden aztán csak másodjára ugyan, de megszavazta az ukrajnai parlament azt az előterjesztést, amely kimondja, hogy a törvényhozás akkor hirdet elnökválasztást, amint „biztosított az átfogó, tisztességes és fenntartható béke” Ukrajna területén.

Ukrajnában 2024 márciusában vagy áprilisában lett volna esedékes az elnökválasztás, a szavazást azonban elhalasztották. Ennek oka, hogy az ország alkotmánya nem teszi lehetővé a választásokat a hadiállapot alatt, amelyet 2022. február 24-én hirdettek ki, azon a napon, amikor Oroszország megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában.

Putyin rálicitált Trumpéknál az ukránokra

Zelenszkij hétfőn egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel a G7-országok online megbeszélése alkalmával. Az ukrán államfő ezt konstruktív párbeszédnek minősítette, és reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát.

Bár Zelenszkij korábban elzárkózott tőle, a héten már arról beszélt, hogy hajlik az ásványkincsekről szóló megállapodás elfogadására. Az RBC-Ukrajna írása szerint Zelenszkij azt hangsúlyozta tájékoztatóján, hogy számára az volt a legfontosabb, hogy ne legyenek adósok, mert az igazságtalan lenne velük szemben. Hozzátette, az alap kérdését megoldották a keretmegállapodáson belül, így ez egy olyan partnerségi projekt, amely figyelembe veszi Ukrajna érdekeit.

Vlagyimir Putyin mindeközben megpróbált rálicitálni az ukránokra. Hétfőn este a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva közölte: Oroszország kész lenne felajánlani az együttműködés lehetőségét az Egyesült Államoknak a ritkaföldfémek területén.  Kiemelte, hogy

Oroszország nagyságrendekkel több ritkaföldfémkészlettel rendelkezik, mint Ukrajna, és ebben a tekintetben a világ egyik vezető országa; az ukrajnai ritkaföldfémkészleteket ráadásul még fel kell mérni.

Több látogatója is akadt Trumpnak, a végére maradt a csattanó

Olyannyira megváltozott a fentiek kapcsán az ukrán elnök véleménye, hogy az Egyesült Államokba is utazott a héten. Ezt megelőzően Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő is látogatást tett az amerikai államfőnél.

Macron a Trumppal folytatott hétfői washingtoni megbeszélése után kilátásba helyezte, hogy az elkövetkező hetekben megköttethet a tűzszünet az ukrajnai háborúban. „Azt hiszem, ez megvalósítható” – fogalmazott a francia elnök a találkozót követő interjújában, és azt is hozzátette: a tűzszünet a béketárgyalások előfeltétele.

Elmondta, hogy beszélt az európai állam- és kormányfőkkel, akik közül sokan készek arra, hogy biztonsági garanciákat adjanak. Mindemellett a francia vezető „erős közeledésről” beszélt közte és Trump között Ukrajnával kapcsolatban.

Starmer ezzel szemben azt az álláspontot képviselve érkezett Washingtonba, hogy a biztonsági garancia csak az Egyesült Államok részvételével lehetne teljes, ellenkező esetben Putyin idővel ismét támadásba lendülhet. Erről azonban nem tudta meggyőzni Trumpot. Az amerikai elnök ugyanis a csütörtöki egyeztetést követően is ragaszkodott ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „tartani fogja a szavát” az ukrajnai békemegállapodás kapcsán.

„Gyakorlatilag a második világháború óta nem volt ennyire élesen különböző az angol és az amerikai álláspont, mint most. Különleges kapcsolatnak tekinthető a két angolszász ország közötti viszony, szinte mindig nagyjából azonos állásponton voltak, még ha hangsúlybeli különbségek voltak is. Ez viszont most egy nagyon éles különbség”

– nyilatkozta az Economxnak Egedy Gergely, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi tanára.

Ilyen előzmények után azonban nem várt fordulatot vett az amerikai elnök és az ukrán vezető pénteki találkozója: annyira összeszólalkoztak egymással a kamerák előtt, hogy végül nem írták alá a megállapodást, Zelenszkijnek idő előtt kellett elhagynia a Fehér Házat.