Utolérjük az amerikaiakat a hízásban

Az elhízás komoly közegészségügyi probléma, mivel növeli az olyan krónikus betegségek kockázatát, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség és bizonyos rákos megbetegedések. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „Health at a Glance: Europe 2020: State of Health in the EU Cycle” című jelentése szerint a túlsúly és az elhízás az EU-ban átlagosan közel három évvel csökkenti a várható élettartamot - írta összefoglalójában a Euronews.

A legújabb becslések szerint a túlsúly és az elhízás évente több mint 1,2 millió halálesetet okoz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 53 országot magában foglaló európai régiójában. A WHO „European Regional Obesity Report 2022” jelentése szerint az elhízás a negyedik leggyakoribb ok a magas vérnyomás, a táplálkozási kockázatok és a dohányzás után, ami az összes halálozás több mint 13 százalékának felel meg.

A testtömeg-indexet (BMI) nagyrészt elfogadják az elhízás leghasznosabb mérőszámaként a 18 év felettiek esetében, de itt csak a súlyra és magasságra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre.

A túlsúlyosak és az elhízottak aránya szignifikánsan különbözik nem, életkor és iskolai végzettség szerint.

Az Eurostat, az EU hivatalos statisztikai hivatala szerint 2019-ben az EU-ban élő felnőttek:

• 44,8 százaléka volt normál testsúlyú,
• több mint fele (52,7 százalék) túlsúlyos,
• 2,5 százaléka pedig alulsúlyozott.

A túlsúlyt két fő csoportba sorolják, nevezetesen az elhízott és az elhízott. A túlsúlyos emberek aránya jelentősen eltér az EU-ban: Horvátországban és Máltán a legmagasabb a túlsúlyos felnőttek aránya, (64,8 százalék).

Ha az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA) és két uniós tagjelölt országot is beleszámítjuk, akkor őket

• Izland,
• Csehország,
• és Magyarország követi, ahol a túlsúly 60 százalékos vagy afeletti volt.

A legkevesebb túlsúlyos arányt Olaszországban (45,7 százalék), Franciaországban (47,2 százalék) és Luxemburgban (48,4 százalék) regisztrálták. Ezek voltak azok az országok, ahol a túlsúly aránya 50 százalék alatt volt.

Az EU-ban minden hatodik felnőtt elhízott.

A túlsúlyos felnőttek adatait vizsgálva az EU-ban a felnőttek 16,5 százaléka volt elhízott – körülbelül minden hatodik –, és 36,2 százalékuk volt elhízott. 

Az EU úgynevezett négy nagy gazdaságában:

• Németországban (19 százalék) volt a legmagasabb az elhízás aránya,
• Spanyolország (16 százalék),
• Franciaország (15 százalék)
• Olaszország (11,7 százalék).

Az OECD „Health at a Glance: Europe 2020” című jelentése szerint az elmúlt két évtizedben az elhízás egyre nagyobb mérteket ölt az EU-ban. A 2000 körüli adatokkal rendelkező 18 uniós ország között az átlagos elhízás aránya a 2000-es 11 százalékról 2008-ban 15 százalékra, 2018-ban pedig 17 százalékra nőtt.

A 2008 és 2017/18 között Ciprus és Magyarország kivételével szinte minden országban nőtt az elhízás aránya.

Ebben az időszakban négy északi országban volt a legnagyobb az elhízás arányának növekedése. A legnagyobb változást

• Izland (6,5 százalékpont) érte el,
• ezt követi Finnország (4,3 százalékpont),
• Norvégia (4,2 százalékpont)
• és Svédország (3,8 százalékpont).

A nemek közötti különbség jelentősen eltért. 

A túlsúly aránya mind a 33 európai országban magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél. Az EU-ban a férfiak 60,2 százaléka volt túlsúlyos, míg a nőknél ez az arány 45,7 százalék volt. A legnagyobb különbséget

• Luxemburgban (20,1 százalékpont) jegyezték fel,
• ezt követi Csehország (19,2 százalékpont)
• és Ciprus (18,6 százalékpont).

A különbség nem volt jelentős  Törökországban (2 százalékpont) és Lettországban (3,2 százalékpont).

Az elhízott nők aránya Törökországban és Lettországban viszont feltűnő, mivel arányuk lényegesen magasabb volt, mint a férfiaké. Így ezekben az országokban szignifikánsan magas volt a nemek közötti különbség, 7,8 százalékpont, illetve 6,1 százalékpont.

A túlsúly aránya általában nőtt az életkorral:

• a 75 év felettiek kivételével minél idősebb a korosztály, annál nagyobb a túlsúlyosak aránya az EU-ban,
• a 18-24 éves korosztályban volt a legalacsonyabb a túlsúlyosak aránya (25 százalék),
• míg a 65-74 évesek körében a legmagasabb (65,7 százalék).

Hasonlóképpen, ez volt az elhízás arányának mintája is (6 százalék vs. 22 százalék):

Néhány országban, például Dániában, Írországban és Svédországban az 54–64 év közötti korcsoportban volt a legmagasabb a túlsúlyos arány, ami enyhe kivételekre utal.

Túlsúlyos és elhízott esetben az iskolai végzettség számít

A túlsúlyosak és az elhízottak aránya az iskolai végzettség emelkedésével csökken az EU-ban. 2019-ben az alacsony iskolai végzettségűek körében 59 százalék volt a túlsúlyos felnőttek aránya, míg a közepes iskolai végzettségűeknél 54 százalék, a magas iskolai végzettségűeknél pedig 44 százalék volt.

Hasonlóképpen, az alacsony iskolai végzettségű felnőttek 20 százaléka, a magas iskolai végzettségűek 17 százaléka és a magas iskolai végzettségűek 11 százaléka volt elhízott az EU-ban.

Az alacsony és magas iskolai végzettség közötti különbség a túlsúlyos populációban jelentősen eltér. Ez a norvég 4,6 százalékponttól a törökországi 36,5 százalékpontig terjedt. Ez a szám 20,8 százalékpont volt az EU-ban.

Az OECD jelentése szerint az elhízás növekvő előfordulásának hátterében számos viselkedési és környezeti tényező áll. Ide tartozik az urbanizáció, a megnövekedett mozgásszegény viselkedés, valamint az energiadús élelmiszerek széles körű elérhetősége és forgalmazása.

 állapította meg a jelentés.

Az elhízás összetett, többtényezős betegség, írta a jelentésben Dr. Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója. Ez azt jelenti, hogy egyetlen beavatkozás sem képes megállítani a növekvő elhízás-járvány terjedését.