Geert Wilders és a bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) nyerte az előre hozott holland parlamenti választásokat, a súlyos ellentétek miatt azonban nehéz lesz kormányt alakítania – mondta az InfoRádióban Sayfo Omar.

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint akkora a társadalmi nyomás, hogy bármilyen koalíció is jön létre, rá fog kényszerül arra, hogy szigorításokat vezessen be a bevándorláspolitikát illetően.

A bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző Szabadságpárt a voksok 25 százalékát szerezte meg a Hollandiában tartott előre hozott parlamenti választásokon: a párt megduplázta támogatottságát a 2021-es választási eredményéhez képest, csaknem 2,5 millió ember szavazott rá.

A határozott bevándorláspolitika volt a siker kulcsa

Az elemzők többsége egyetért abban, hogy a győzelmet Wilders pártja mindenekelőtt a menekültügyi, a bevándorlást határozottan ellenző politikájának, valamint a megélhetési költségek mérséklésére tett ígéreteinek köszönheti. A nemzetközi közvélemény a következő időszakban leginkább azt figyeli majd, sikerül-e kormány alakítania Geert Wildersnek, és milyen változtatásokat szorgalmaz majd a bevándorláspolitika terén.

„A tömeges bevándorlás már az 1960-as években megkezdődött Hollandiába, amikor államközi munkaerő-kölcsönzési szerződéseknek köszönhetően elsősorban törökök és marokkóiak érkeztek a németalföldi országba. Később pedig volt gyarmatok (Suriname, Indonézia) lakói döntöttek úgy tömegesen, hogy Hollandiában folytatják az életüket” – idézte fel a múltat Sayfo Omar.

Napjainkban hozzávetőleg a holland lakosság 10 százalékát teszik ki az Európán kívül érkező bevándorlók.

Az utóbbi évtizedekben alapvetően megszokta a bevándorlók jelenlétét a holland társadalom. Az elmúlt években azonban jelentős mértékben fokozódott a bevándorlás az országba, és „ez már szétfeszítette a társadalom tűrőképességét.” Csak 2022-ben 403 ezer ember érkezett Hollandiába, miközben 179 ezren hagyták el az országot. Ukrajnából, illetve különböző EU-tagállamokból pedig 108 ezer menekült jött tavaly, ami tarthatatlan állapotot idézett elő, így lakhatási válság alakult ki.

A becslések szerint 390 ezer lakóingatlan hiányzik az országból, ami leginkább a külföldiek jelenléte miatt alakult így. „Számos botrányos ügy járta be a közösségi és a mainstream médiát a befogadóközpontok körüli állapotokról, egyéb utcai csetepatékról, ami már egy kicsit sok volt az alapvetően konformista holland társadalomnak” – fejtegette Sayfo Omar.

Jelentős fordulat jöhet a holland bevándorláspolitikában

A négy legerősebb frakcióból három is szigorítaná vagy teljesen eltörölné a bevándorlást átmenetileg, ami a számok tükrében azt jelenti, hogy a parlament 150 tagjából hozzávetőleg 90-95-en tartoznak olyan frakciókhoz, amelyek a szigorítást szorgalmazzák.

A kutató meglátása szerint nagyon különböző víziók csapnak össze a holland politikai színtéren. Vannak, akik a menedékkérők lehetőségeit korlátoznák, mások azt az álláspontot képviselik, hogy az EU-s polgárokkal szemben is szigorítani kellene.

Hollandiában ugyanis rekordalacsonyan, 3,6 százalékon áll a munkanélküliség, vagyis jelenleg nincs égető szükség külföldi dolgos kezekre.

Az elemző úgy véli, bár Geert Wilders nagy sikert ért el, nehéz tárgyalások várnak rá, kőkemény feladat lesz számára a kormányalakítás. Legutóbb 299 napig húzódott el a koalíció megalakítása Hollandiában, és akkor nem voltak olyan mély ellentétek az egyes felek között, mint most.

Élesedik a vita Hollandiában a külföldi diákok miatt

A brexit óta annyi külföldi tanuló érkezik az országba, hogy korlátozni akarják a számukat Hollandiában. Bővebben --->