Az aktuális miniszterelnök, Andrej Plenkovics és a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyerte a szerdai parlamenti választást, örömük azonban nem lehetett teljes. Ők szerezték ugyanis a legtöbb mandátumot, de gyengültek az előző voksoláshoz képest. 80 százalékos feldolgozottsági szint mellett ugyanis az látszott, hogy 61 mandátumot zsebelhetnek be a 151-ből. Az előző, 2020-as választáson pedig még 66-ot tudtak megszerezni – írja az Euractiv.
A második helyet a Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) szerezheti meg – jelen állás szerint 42 mandátummal. Ők mandátumok és szavazati arányok tekintetében megismételték a 2020-as teljesítményüket. Tekintve azonban, hogy a részvételi arány ezúttal magasabb volt – 62,3 százalék idén, 2020-ban pedig 47 –, a szavazóik száma négy évvel ezelőtthöz képest nőtt.
„Sikeres választás volt ez a baloldal szempontjából, de nem lehet átütő sikerről beszélni. A három közepes politikai erő – a Haza Mozgalom, a Híd és a szuverenisták szövetsége, valamint a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) baloldali-zöld szövetség – lehet most a mérleg nyelve”
– nyilatkozta Orosz Anna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az Economxnak.
A Mozemo! egyértelműen a szociáldemokraták felé hajlik, ki is jelentették, hogy a végső céljuk a HDZ leváltása. Az SDP irányította Igazság Folyói és a Mozemo! azonban együttesen csak 52 mandátumot szerzett, amellyel még egymagában a HDZ-t sem ütik ki a nyeregből. „Mindenképp arra kényszerülnek tehát, hogy maguk mellé állítsanak jobboldali vagy kisebbségi erőket, ezek a képviselők azonban eddig a HDZ-vel működtek együtt” – magyarázta a szakértő.
Mindeközben a HDZ sincs könnyű helyzetben. A Híd már két alkalommal is koalícióra lépett a HDZ-vel, de egyik sem sült el jól, ez a negatív tapasztalat pedig visszavetheti a lelkesedésüket. De „a Haza Mozgalomnak is elég terhelt a kapcsolata a kormánypárttal. Egyrészt egy természetes rivalizálás ez közöttük, miután hasonló beállítottságú szavazókra vadásznak. Másrészt pedig a kampánycsend előtt kiszivárgott egy felvétel a HDZ zárt üléséről, ahol a kormányfő nem túl kedvesen beszél az ellenzéki pártokról, különösen a Haza Mozgalomról. Ezek után erősen kérdéses, ki mennyire áll majd velük szóba” – mondta Orosz Anna.
Az elnök kormányfői ambíciói is bekavarhatnak
Az ellenzék legfontosabb kampányüzenete a HDZ leváltása volt. Emellett a legtöbb pártok ígéretei javarészt a jólét növelésére – fizetések, nyugdíjak, családtámogatás növelése –, a közszolgáltatások – az egészségügy és oktatás – színvonalának növelésére fókuszáltak. De felhívták a figyelmet arra is, hogy a lakhatási körülményeket javítani, a kivándorlás mértékét pedig csökkenteni kellene, mégpedig mielőbb.
A szakértő azonban rámutatott, az ellenzéki program számos ponton átfedésben van a kormánypárt programjával. A kampány – részben talán emiatt – nem is igazán a programokról szól, sokkal inkább a személyeskedésről. Ennek alapját a HDZ korrupciós botrányai és az szolgáltatták, hogy kampányüzemmódba kapcsolt maga a horvát elnök, Zoran Milanovics is.
Az eredeti tervek szerint az államfő indult volna az SDP miniszterelnök-jelöltjeként, ezt azonban egy márciusi alkotmánybírósági döntés ellehetetlenítette. Kimondták, hogy addig, amíg az államfői tisztséget tölti be, Milanovics nem indulhat a parlamenti választásokon.
Orosz Anna szerint mindettől függetlenül még mindig van esély arra, hogy Milanovics kvázi az anyósülésről átüljön a volán mögé.
A nagy kérdés most, hogy a koalíciós partnerek miként viszonyulnak Milanovicshoz. Az garantált mindenesetre, hogy ő csak akkor mond le az államfői pozícióról, ha világosan látszik: meg tudják őt szavazni a parlamentben
– mondta a szakértő.
Ez a helyzet jogi és logisztikai szempontból is faramuci lehet, ha az elnök úgy dönt, kormányfőként szeretné folytatni a továbbiakban. A kormányalakítási megbízást már egy másik államfőtől kell ehhez megkapnia, minden bizonnyal egy olyan személytől, aki csak ideiglenesen tölti be az elnöki szerepkört.
Kinek drukkolhat a magyar kormány?
Felmerül a kérdés, hogy a magyar kormány számára mi lenne az előnyösebb forgatókönyv: a konzervatív HDZ vagy a szociáldemokraták által vezetett koalíció Horvátország élén. A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint azonban erre gyakorlatilag nincs jó válasz.
„A magyar kormány szempontjából ideális végkifejlet véleményem szerint ebben az esetben nincsen. A HDZ kormányzása során kisebbségekkel vagy alapvető politikai értékekkel kapcsolatos feszültség nem volt, nagy politikai színtéren azonban óriási nézetkülönbségek feszülnek a két országvezetés között. Egészen másképp viszonyulnak például az ukrajnai háborúhoz és a nyugati szövetségesekhez. Az Orbán-kormány sokkal konfrontatívabb, a Plenkovics-kabinet ellenben nagyon erősen támogatja Kijevet, fegyvereket is adtak át Ukrajnának”
– mondta Orosz Anna.
Milanovics kritikusabb hangot ütött meg az Európai Unióval, a NATO-val és Ukrajna támogatásával kapcsolatban is. Ilyen tekintetben tehát elméletileg közelebb állhatna az Orbán-kormányhoz. A szakértő azonban hangsúlyozta, amennyiben egy baloldali koalíció kerülne kormányra, az abban szerepet vállaló pártok valószínűleg kikötnék, hogy finomítson a retorikáján ezen kérdésekben az aktuális államfő.
Hozzátette, az, hogy a Plenkovics-kormány sokkal jobban igazodik a nyugati szövetségesekhez, ez pedig megmutatkozik például regionális gázszektort érintő fejlesztésekben is: megvan ezekhez a nyugati támogatás. De a horvát gazdasági növekedést jelentős részben generálja az uniós források felhasználása is, így még egy Milanovics által vezetett baloldali kormánynak is elemi érdeke lenne, hogy ne húzzák ki a gyufát a nyugati partnerországok vezetőinél.