Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök 2023 novemberében kötött megállapodást arról, hogy Olaszország két menekülttábort létesít Albániában. A tervek alapján a két központban évente 36 ezer illegális bevándorlót kívánnak elhelyezni. 

Az olasz kormány Albániába csak a meghatározott „biztonságos” országokból származó férfi menekülteket kívánja szállítani, akiket az olasz haditengerészet vagy a parti őrség a tengeren elfog, mielőtt elérnék Olaszországot. Ebbe a csoportba nem tartoznak a fogyatékkal élők, a nők, a gyermekek és más kiszolgáltatott társadalmi csoportba tartozó személyek – írja a ludovika.hu.

Kapcsolódó

Becslések szerint az ötéves program Olaszországnak 670 millió eurójába kerül.

A római kormány internetes oldalán közölt információk alapján a táborokat az olasz fegyveres erők és a rendőrség műszaki alakulatai építették ki, ahol olasz rendőrök fognak szolgálni. Az albán hatóságok feladata az országba való beutazás engedélyezése, illetve a központok külterületének biztosítása lesz. A két tábor olasz joghatóság alá fog tartozni.

A megállapodás kimondja, hogy a migránsok a táborokból nem léphetnek albán területre. A megállapodás szerint a migránsok csakis az eljárás lefolytatásának ideje alatt tartózkodhatnak az országban.

Azok, akik menedékjogot nyernek, Olaszországba kerülnek, míg az elutasított személyeket visszaküldik a származási országukba. A központokban a menedékkérők jogi segítséget vehetnek igénybe nemzetközi szervezetek képviselőitől, köztük az EU-tól is.

Élénk nemzetközi visszhang

Az Albánia és Olaszország közötti megállapodás élénk nemzetközi visszhangot váltott ki. A dokumentum a politikai konszenzus és nyilvános konzultáció hiánya miatt mindkét országban belpolitikai viták tárgyává vált, valamint az EU, ENSZ és több civil szervezet is figyelmeztette a feleket, hogy kulcsfontosságú az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása.

2023 novemberében 29 albán civil szervezet nyílt levélben kérte a kormányt, hogy lépjen vissza a megállapodástól, mivel az véleményük szerint sérti az emberi jogokat és a menedékkérők szabad mozgásának megvonásához vezethet. Közben Albánia lakossága attól tart, hogy a kialakult helyzet negatívan befolyásolhatja az ország biztonságát és turizmusát.