Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója, aki Londonban mutatta be a valutaalap felülvizsgált helyzetértékelését, tájékoztatóján közölte:
a szervezet a brit hazai össztermék (GDP) 0,4 százalékos növekedését valószínűsíti 2023 egészére.
Az IMF alig egy hónapja kiadott köztes prognózisában még 0,3 százalékos idei egész évi brit GDP-visszaesés szerepelt.
Az új IMF-előrejelzés összhangban van a friss aktivitási adatokkal
Az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor szezonálisan kiigazított előzetes kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) májusban 53,9 volt, így - bár valamelyest csökkent az áprilisi adathoz képest - továbbra is jóval a bővülés és a visszaesés határát jelző 50-es szint felett jár.
Chris Williamson, az S&P Global Market Intelligence üzleti főközgazdásza az előzetes felméréshez fűzött értékelésében közölte,
az új BMI-adatokból 0,4 százalékos GDP-bővülés vezethető le.
A Nemzetközi Valutaalap keddi prognózisa szerint 2024-ben 1 százalékos, 2025-ben és 2026-ban 2 százalékos növekedés várható a brit gazdaságban.
Krisztalina Georgieva szerint a jelentős pozitív felülvizsgálatot az energiaárak gyors csökkenése, a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) gazdasági következményeivel kapcsolatos aggályok enyhülése, valamint a pénzügyi stabilitás javulása indokolja.
Az IMF vezetője a pénzügyi stabilitás javulásának említésével alig burkolt utalást tett arra a szinte példátlan piaci felfordulásra, amely az előző brit miniszterelnök, Liz Truss vezette kormány tavaly ősszel bejelentett hatalmas ívű adócsökkentési programját követte.
Az adóprogram bejelentésére a piac súlyosan negatív árfolyam-korrekciókkal reagált
Mélységi rekordokra – egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe - zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, és az irányadó brit állampapírok hozama meredek emelkedéssel meghaladta a görög államadósság-finanszírozás költségeit.
A szélsőségesen heves – rendkívüli jegybanki intervenciót is szükségessé tévő - negatív piaci reakció elsődleges oka az volt, hogy a piaci szereplők nem tartották biztosítottnak a 45 milliárd font értékű adócsökkentési program finanszírozhatóságát.
Az ügybe - alig 45 nappal megválasztása után – belebukott Liz Truss is, miután az adócsomag beterjesztése nyomán kitört pénzügyi zűrzavar miatt a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója ellene fordult. A jelenlegi brit kormány – Liz Truss utódjával, Rishi Sunak miniszterelnökkel az élén – novemberben átfogó költségvetési konszolidációs programot terjesztett elő, amely a Truss-kabinet gyakorlatilag összes adópolitikai intézkedését visszavonta.
Keddi londoni tájékoztatóján az IMF vezérigazgatója is hangsúlyozta azt a véleményét, hogy
nem most van itt az ideje az adócsökkentéseknek, mivel a brit költségvetés jelenleg nem viselne el ilyen intézkedéseket.
Krisztalina Georgieva elismerően szólt ugyanakkor a mostani brit kormány „határozott és felelősségteljes" korrekciós lépéseiről.
Georgieva keddi dicsérő szavai komoly fordulatot tükröznek, az IMF ugyanis az előző brit kormány tavaly szeptemberi adócsökkentési programját szokatlanul nyílt és éles hangvételű bírálattal illette.
Nigel Farage beismerő vallomást tett: „Kudarcot vallott a Brexit”
A UKIP volt vezetője a torykat hibáztatja, amiért nem használták ki az EU-ból való kilépést. A BBC Newsnight című műsorában hétfőn este a Brexit-párt egykori vezetője elismerte, hogy az Egyesült Királyságnak nem lett gazdasági előnye a blokkból való kilépésből. Bővebben >>>