Szoros választási eredmény született Írországban a parlament jövőbeli összetételét meghatározó voksoláson. A három nagy pártot mindössze néhány mandátum választja el egymástól. A Fianna Fáil 48, a Sinn Féin 39, a Fine Gael pedig 38 ülést szerzett meg a 174-ből – írta meg az Associated Press News.

„A migráció és a lakhatási kérdések, ennek nyomán pedig a hajléktalanság, ezek voltak az ír kampány legfőbb belpolitikai sarokpontjai. Írország lakossága mintegy 5,3 millió fő, az évi 80 ezer bevándorló pedig arányaiban meghaladja azt a menekültáradatot, amellyel az Egyesült Királyság szembesül” – nyilatkozta az Economxnak Egedy Gergely, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi tanára.

Kapcsolódó

A leköszönő kormánykoalíció háromtagú: a Fianna Fáil, a Fine Gael és a Zöld Párt irányította eddig az országot. A Zöld Párt azonban kifejezetten rosszul szerepelt ezen a választáson, csupán egy mandátumot szerzett.

A kialakult választási eredmények fényében hónapokig húzódó kormányalakítási folyamat várható Írországban. A 174 üléses parlamentben 88 mandátum szükséges egy többségi kabinet létrejöttéhez.

A Fianna Fáil frakcióvezető-helyettese, Jack Chambers szerint valószínűtlen, hogy karácsony előtt megalakuljon az új kormány. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy nem számít arra, hogy a tárgyalások öt hónapig tartsanak, mint legutóbbi választást követően. Ez a kijelentés azonban meglehetősen optimistának bizonyulhat a jövőben.

Ezúttal a kormányalakításhoz több politikai erő bevonása szükséges, mint előző alkalommal. Márpedig ez alaposan megnyújthatja a koalíciós tárgyalásokat. A Fianna Fáilnek és a Fine Gaelnek kisebb pártokkal kell majd egyezkedni, de független politikusok támogatására is szükségük lehet.

A miniszterelnöki címre a legesélyesebb a Fianna Fáil vezetője, Michéal Martin lehet.

A Fianna Fáil vezetője, Michéal Martin az ír választás estéjén 2024. november 30-án
A Fianna Fáil vezetője, Michéal Martin az ír választás estéjén 2024. november 30-án
Kép: Reuters, Damien Eagers

Van miből ígérgetni

Ahogy szinte bármely országban megrendezett választás előtt, úgy Írország legnagyobb politikai erői is széles ígéretarzenált vetettek be. A három legnagyobb párt közül egyik sem szerénykedett, mind több milliárd eurós programokat és adócsökkentéseket vázoltak fel.

Sok más országban az államháztartási helyzet egyértelművé teszi, hogy a kampányígéretek megvalósítása finoman szólva is kérdőjeles. Írországról azonban ez nem mondható el, ami két sarkalatos pontra vezethető vissza. Az egyik az Európai Unió.

„Írország az egyik legnagyobb nyertese az uniós csatlakozásnak, az ír gazdaság rengeteget fejlődött és profitált ebből a lépésből. De az egész hosszadalmas brexit-folyamat során Írország nagyon erősen támaszkodott az EU-ra, jelentős mértékű támogatást kapott az ország a blokktól” – mondta Egedy Gergely.

Az ír gazdasági stabilitás másik oka pedig az ír adóstratégia. A Financial Times szerint

az országban idén 30 milliárd eurós társaságiadó-bevétellel és 24 milliárd eurós költségvetési többlettel lehet számolni.

Trump még keresztülhúzhatja az ír számításokat

A közeljövőben mindenesetre merőben új helyzetben találhatja magát az ír országvezetés. Ez pedig egyetlen politikus miatt lehet így: a régi-új amerikai elnök, Donald Trump kavarhatja fel az állóvizet.

A november elején megválasztott republikánus jelölt már a kampányidőszakban is egyértelművé tette, hogy protekcionista gazdaságpolitikára készül. Több alkalommal is beszélt például arról, hogy megválasztása esetén minden külföldön gyártott termékre 10-20 százalékos vámot vet ki. Kiemelt céljaként emlegette az európai autóipar megszorongatását.

Trump egy Írország szempontjából igencsak kedvezőtlen tervet is kilátásba helyezett:

6 százalékponttal csökkentené a társasági adót az Egyesült Államokban gyártó vállalatok számára. Ezzel a társasági adó kulcsa az Egyesült Államokban megegyezne az írországi 15 százalékkal.

Donald Trump 2024. novemberében
Donald Trump 2024. novemberében
Kép: Reuters / Pool, Allison Robbert

Dublin évtizedeken keresztül játszott arra, hogy az országba csábítsa a nagy IT-cégeket, ami befektetések, álláshelyek és adó formájában is hasznot hozott. A techóriások számára is előnyös volt az írországi székhely, hiszen így alacsony, 12,5 százalékos társasági adót kellett csak fizetniük tevékenységük után. Az adókulcsot aztán idén 15 százalékra kellett módosítani egy OECD-megállapodás nyomán.

„Ha Trump elkezd nyomást gyakorolni a gyógyszeriparra és az IT-szektorra, hogy kezdjék el az Egyesült Államokban lejelenteni a nyereséget, lesz olyan cég, amelyik engedni fog. Nem úgy gondolkodnak majd, hogy »mindig is szerettük Írországot, régen is nagyszerűen bántak velünk«” – mondta Derek Mooney, a Fianna Fáil egykori tanácsadója. Hozzátette, amint ez megtörténik, hirtelen nem lesz pénz a grandiózus projektekre és látványos költekezésre.

Az ír adóügyi tanácsadó testület szerint az ír társaságiadó-bevétel mintegy 43 százalékát jelenleg mindössze három amerikai vállalat. Nem konkretizálták, melyik három cégről van szó, a The Currency, egy online lap szerint mindenesetre

  • a Microsoft,
  • az Apple
  • és a Pfizer

lehet ez a bizonyos trió.

Ha pedig ebből a három vállalatból akár csak egyet is sikerül Trumpnak visszacsábítani az Egyesült Államokba, az ír kormány nagy költségvetési slamasztikában találhatja magát.