Majd’ fél év telt el azóta, hogy október 7-én a Hamász brutális terrortámadást indított Izrael ellen, amely során legalább 1200 ember veszítette életét és több mint 250-en estek a gázai terrorszervezet fogságába. A terrorra válaszul Izrael átfogó szárazföldi offenzívát indított a Gázai övezet ellen, amelyet a nyugati országok többsége köztük a zsidó állam legnagyobb szövetségese, az Egyesült Államok is támogatott. Az elmúlt hat hónap alatt azonban sokat változott a nemzetközi közösség hozzáállása Izrael terrorellenes háborújához a harcok során elpusztult infrastruktúra, a menekültek és civil áldozatok láttán.

Töréspontok Washington és Jeruzsálem között

A kétoldalú kapcsolatokat már a háború előtt is több ügy terhelte a Biden adminisztráció és a 2022 decemberében alakult, Benjamin Netanjahu vezette kormány között. Míg a Fehér Ház az izraeli demokráciáért aggódott a Netanjahu kormány nagy port kavart igazságügyi reformcsomagja miatt, addig izraeli kormány egyes keményvonalas miniszterei - akiket Biden elnök a valaha látott legradikálisabb politikusoknak nevezett – Izrael szuverenitását féltették Washingtontól. Továbbá a két kormány merőben más állásponton van az izraeli-palesztin viszony rendezésében is.

A hűvösre fordult viszony ellenére a Hamász 2023 október 7-i támadását követően az Egyesült Államok azonnal támogatásáról biztosította Izraelt. Ez nem csak az amerikai jelenlét növelését jelentette a közel-keleti térségben, hanem elsőbbségi fegyvereladást, tanácsadást és a rendes éves támogatás mellett kiegészítő pénzügyi támogatást is. Washington az izraeli túszok kiszabadításáért folyó tárgyalásoknak is tevékeny elősegítője volt, amely során Izraelnek mintegy 105 Izraelből elhurcolt túszt sikerült 240 palesztin fogvatartottra kicserélnie.

Izrael gázai műveletének fő célkitűzése, a túszok kiszabadítása és a Hamasz megsemmisítése azonban közel sem tűnik egyszerű feladatnak a kb. 2,2 milliós, rendkívül sűrűn lakott Gázai övezetben. Izrael majdnem hat hónapja küzd a terrorszervezet ellen, amely Gáza teljes civil infrastruktúráját és polgári lakosságát arra használja, hogy saját fennmaradását megőrizze és Izraelt tovább támadhassa. Az IDF Gázai művelete során számos esetben talált fegyvereket és a terrorszervezet által használt rejtekhelyeket, alagutakat polgári otthonok, kórházak, mecsetek, iskolák és más civil helyszínek alaksorában míg a Hamasz fegyveresei szándékosan nem különböztetik meg magukat a terület palesztin lakosságától.

136 személy továbbra is a palesztin terrorcsoport fogságában van, míg a gázai civil áldozatok száma már átlépte a 32 ezret, amely igencsak magas szám – még akkor is ha ezt a Hamasz által működtetett Egészségügyi Minisztérium adja ki és nem tesz különbséget a civil és terrorista áldozatok között. Így pedig Washingtonon is egyre növekszik a politikai és morális nyomás, amely a választási évben különösen rosszkor jöhet az újrázásért küzdő Bidennek.

A Biden adminisztráció és Netanjahu kabinetje közötti másik töréspontot Gáza és ezzel együtt a palesztin államiság jövőjéről alkotott tervek képzik. Míg Washington szerint a háborút követően Izraelnek egy palesztin állam megalakulását kellene elősegítenie, és ebben a Ciszjordániát (Júdea és Szamária) vezető Palesztin Hatóságnak (PH) kell szerepet adni, addig Netanjahu erről hallani sem akar. Az izraeli miniszterelnök szerint a PH vezetése semmit nem tett azért, hogy megállítsa a radikalizációt az általa irányított területeken, nem ítélte el az október 7-i terrorcselekményeket, sőt támogatja az Izrael elpusztítását célzó mozgalmakat is.

Az izraeli miniszterelnök ezen álláspontja pedig jobban rezonál az izraeli közvéleménnyel, mint valaha. A Gallup október 17. és december 3. között végzett felmérése szerint a megkérdezett izraeli felnőtt lakosság 65%-a ellenzi a kétállami megoldást, vagyis egy független palesztin állam létezését Izrael mellett. Ez szinte teljes fordulat ahhoz képest, hogy egy évtizeddel ezelőtt még a megkérdezettek 61%-a támogatta a palesztin államalakítást. Az Israel Democracy Institute felmérése szerint az izraeliek 52%-a szerint Izraelnek akkor sem kell nyitnia a kétállami megoldás felé, ha ez az amerikai támogatás csökkenésével járna.

Netanjahu távozására vár Washington?

De valóban csökkenne az USA támogatása Izrael felé, ha Izrael nem segíti elő a kétállami megoldás megvalósulását vagy nem alakítja át Gázai offenzíváját? Az elmúlt hónapok eseményeiből úgy tűnik igen. Legalábbis ami Netanjahu kormányának támogatását illeti.

Az elmúlt három hónapban a Biden adminisztráció kiemelt miniszterei, egyre gyakrabban kezdeményeznek tárgyalásokat az izraeli ellenzék vezetőivel, ezzel is kinyilvánítva: készülnek a Netanjahu utáni napra, abban a reményben, hogy a következő izraeli kormány együttműködőbb lesz az Egyesült Államok külpolitikai céljaival.

Yair Lapid Izraelben és az Egyesült Államokban is találkozott már az amerikai külügyminisztérium vezető tisztségviselőivel, beleértve Anthony Blinken külügyminisztert míg Benny Gantz március elején utazott Washingtonba, ahol többek között Kamala Harris alelnökkel és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval is egyeztetett. Egyes amerikai Kongresszusi képviselők Izrael pénzügyi támogatását is feltételekhez kötnék, ami szintén precedens nélküli lenne, Chuck Schumer demokrata szenátor pedig egyenesen azt mondta, Netanjahu kormánykoalíciója nem szolgálja már Izrael érdekeit, ezért új választásokat kellene kiírni az országban.

„Nem helyénvaló bármikor is egy szövetséges ország demokratikusan választott vezetőinek leváltását hangoztatni, de különösen nem háború idején” - reagált Netanjahu, hozzátéve: „Mi nem egy banánköztársaság vagyunk.”

Egyedül maradhat Izrael?

A Netanjahu és Biden elnök közti kommunikációs csörte pedig tovább folytatódott, az amerikai elnök ugyanis „vörös vonalnak” nevezte, ha Izrael bevonul a Gázai övezet déli részén lévő Rafah városába, ahol legalább 1 millió gázai menekült tartózkodik. Ezzel szemben Netanjahu saját vörös vonalának nevezte, ha Izrael nem indítana támadást a déli város ellen, ahol még legalább 4 zászlóaljnyi Hamasz terrorista tartózkodik, valamint az az Egyiptom területére futó alagútrendszer, amelyen keresztül a terrorszervezet az elmúlt években a fegyvereket és más eszközöket csempészhetett.

„Ha nem mennénk be Rafahba, az olyan lenne, mintha a szövetséges erők a második világháborúban nem mentek volna be Berlinbe, a nácik utolsó németországi fellegvárába, és a náci hadsereg egynegyedét a helyén hagyták volna” - mondta Netanjahu.

Az izraeli hadsereg Rafah-i művelet valószínűleg csak a Ramadán után, valamikor április közepén indul meg, az Egyesült Államok pedig több eszközzel is nyomást gyakorolhat a zsidó államra, hogy változtasson célkitűzésén. Az egyik legdrasztikusabb ilyen eszköz – amelyet Washington-i tisztségviselők szerint a Fehér Ház a külüggyel és a Pentagonnal együtt már fontolóra vett – az IDF (Izraeli Védelmi Erők) által használt amerikai gyártmányú támadófegyverek használatának korlátozása. Akadnak azonban ennél enyhébb módszerek is az amerikai külpolitika eszköztárában.

Az Egyesült Államok tartózkodott az ENSZ Biztonsági Tanácsának március 25-i szavazásán, így elfogadták azt a határozatot, amely a túszok szabadon bocsájtása mellett azonnali tűzszünetet követel a Gázai övezetben. A háború kezdete óta az Egyesült Államok háromszor vétózta meg a Biztonsági Tanács elé terjesztett hasonló határozatokat, mostani tartózkodása pedig egyértelmű jele annak, hogy a Fehér Ház hogyan igyekszik jobb belátásra bírni a Netanjahu kormányt a Gázai műveleteket illetően.

Az Egyesült Államok csökkenő támogatásának ilyen formájú nyilvános kifejezése a legrosszabbkor jöhetett Izrael számára. Múlt héten Spanyolország közölte, hogy a közel-keleti béke nevében megállapodott Írországgal, Máltával és Szlovéniával, hogy megteszik az első lépéseket a „palesztinok által az Izrael által megszállt Ciszjordániában és a Gázai övezetben kikiáltott államiság elismerésére.”

„A palesztin állam elismerése az október 7-i mészárlás után azt az üzenetet küldi a Hamásznak és a többi palesztin terrorszervezetnek, hogy az izraeliek elleni gyilkos terrortámadásokat politikai gesztusokkal viszonozzák a palesztinok felé” - mondta Izrael Katz izraeli külügyminiszter az X-en.

A ENSZ BT szavazása után Benjámin Netanjahu lemondta két vezető tanácsadójának tervezett Washingtoni útját. Az események újabb mélypontot jelentenek a két ország közti szövetségi viszonyban, Jeruzsálem pedig egyre inkább azt érezheti, nem számíthat legfőbb szövetségesére, ha a terror elleni küzdelemről van szó.

Szerző: Nagy Dávid, az EuroAtlantic Tanácsadó Zrt. elemzője