Már a gázai Hamász október 7-ei civilek ellen irányuló brutális terrortámadásáról készült videók is felkerültek a különböző csatornákra, ám aztán az „épségben lévő” izraeli túszok mutogatása, vagy a gázai kórház lebombázásának vitatott körülményei egyértelműen megosztották a világhálót. 

Hogyan harcoljunk a terrorizmus ellen, ha azt sem tudjuk, mi az?

Mi történt kedd éjszaka Brüsszelben? Egy szörnyű kettős gyilkosság, vagy egy terrortámadás? Mikor lesz egy bűncselekményből terrorakció? Lehet, hogy meglepő, sőt talán inkább aggasztó, de a terrorizmusnak nem létezik általános definíciója. Bővebben >>>

A Hamász célja nem elsősorban az európai közvélemény formálása, hanem a szélesebb arab közvélemény alakítása

Kapcsolódó

– ment bele a részletekbe Kemény János, az NKE oktatója.

A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy a palesztin kérdés az utóbbi időben az arab világban is háttérbe szorult. Nem volt olyan esemény, csoport vagy palesztin vezető, ami a palesztin kérdést ismét hangsúlyosan meg tudta volna jeleníteni, egészen idáig. A Hamasz vezetését is sok kritika érte a 2006 utáni időszakban, amikor a Fatah kiszorításával kormányzóerővé vált. Az igazgatási problémák és az Izraellel való kapcsolatok alakulásán kívül előfordult, hogy radikálisabb csoportok is kihívást intéztek a csoport ellen – fogalmazott.

Most viszont az arab világ újra elkezdte a palesztin kérdést aktívan napirendre tűzni, ami nagy eredmény a csoport számára. Sőt, olyan területeken is, amik történelmileg nem voltak érintve a közel-keleti konfliktusban, és ahol eddig ezért nem is volt napirenden, most hirtelen megjelent. 

Másfelől, ahogy azt Kemény János kiemelte, a Hamász a jelenlegi kommunikációs stratégiájával próbálja magát más radikális csoportokhoz képest pozícionálni, túszok „humanitárius” gesztusként való elengedésével a nyugati közvélemények felé is kommunikálni, ezzel a köztudatban leválasztani magát a radikálisabb csoportoktól, kérdés milyen eredménnyel.

UNICEF: több mint 2000 gyerek halt meg a Gázai övezetben

A szervezet közel-keleti és észak-afrikai irodavezetője szerint a gázai helyzet növekvő szégyenfolt az emberiség lelkiismeretén. Bővebben >>>

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy

vajon Hamász kezében mennyire hatékony gyilkos fegyver a közösségi média.

A közösségi média ma már mind az állami és nem állami szereplők számára fontos megjelenési terület, és az utóbbi évek fegyveres konfliktusainak információs stratégiájában megkerülhetetlenné vált - válaszolta a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa. 

A Hamász számára lehetőséget jelent, hogy az izraeli válaszcsapásokat felhasználva olyan információs környezetet teremtsen, amiben a szélesebb arab, illetve a palesztin oldallal szimpatizáló közvéleményt mozgósítani tudja, valamint esetlegesen kételyeket ébresszen a hivatalos izraeli álláspontokkal kapcsolatban a konfliktus megvívásának részleteivel kapcsolatban.

Az utóbbi napok nyugati híradásaiban is megjelentek a palesztin lakosok által feltöltött videók, mint források, amik a konfliktus polgári lakosságra gyakorolt hatásait mutatják. Ezek ki tudják egészíteni vagy adott esetben alá tudják támasztani a Hamász üzeneteit. A közösségi média olyan közvetlennek tűnő, de mégis alakítható forrást jelent, aminek felhasználási egyszerűsége és potenciálisan jelentős hatásai megkerülhetetlenné eszközzé teszik a nem állami fegyveres szereplők számára világszerte, és a Hamász sem jelent kivételt

- mutatott rá a szakértő. 

De vajon győzhet a Hamász Izrael ellen egy médiaháborúban?

Attól függ mit értünk győzelmen és milyen területen: sok függ attól, hogy a háború milyen intenzitást ér el, meddig tart és mely közösségek vonatkozásában vizsgálódunk

- válaszolta az Economx kérdésére Kemény János. 

ENSZ: szerda estére elfogy az üzamanyag Gázában

A védelmi erők szerint van üzemanyag a településen, ám azt kisajátítja a Hamász. Bővebben >>>

Mindezt kiegészítve azzal, hogy az arab és a nyugati közvélemény esetében más kiindulási pontok és fejlődési lehetőségek vannak, és a Hamász feltételezhetően az arab közvéleményt szeretné maga mögött mozgósítani, míg a nyugati közvéleményt, amennyire lehetséges, a semlegeség felé tolná. Intő példaként tekint a 2006-os Hezbollah elleni háborúra, amikor is a Hezbollah a saját hagyományos médiajelenlétével képes volt a háború teljes ideje alatt a saját szempontjai szerinti kommunikációt megvalósítani, ami izraeli vádak szerint időnként a nyugati híradásokba is beszivárgott. „De az még egy sokkal tradicionálisabb médiakörnyezet volt, amikor a közösségi média még gyerekcipőben járt” – tette hozzá. 

Palesztinok összedőlt házak romjai között Gázában 2023. október 23-án, miután Izrael további légicsapásokat hajtott végre a Hamász iszlamista terrorszervezet gázai infrastruktúrája ellen.
Palesztinok összedőlt házak romjai között Gázában 2023. október 23-án, miután Izrael további légicsapásokat hajtott végre a Hamász iszlamista terrorszervezet gázai infrastruktúrája ellen.
Kép: MTI/EPA 

Heves reakciókat váltott ki az európai sajtóban, amikor a konfliktusban komoly találat érte és megsemmisült a gázai kórház. A közvélemény Izraelt hibáztatta, s bár Jeruzsálem később cáfolta a vádakat, ez nem mindenkit győzött meg: az arab világot, az európai kontinensen élőkkel együtt főleg nem. A történtekből arra lehet következtetni, hogy egy ilyen helyzetben előnyre tehet szert az a fél, akinek nagyobb befolyása van a közösségi médiára. A szakértő szerint 

Az ilyen esetek azt mutatják, hogy nem szabad a közösségi médiára hagyatkozni, amikor valamilyen komoly kérdésben a felelősség megállapítása a kérdés. Természetesen a közösségi médiában is jelen van szakértők szűk köre, akiknek a véleményére érdemes odafigyelni, de általában az ilyen esetekben nem az övék a vezető szerep. Nem utolsósorban motiváló tényezők negatív hatásairól lehet ebben a kontextusban beszélni: a kattintások és a megosztásoknak számának növelése olyan tényezők, amik a közösségi média szereplők számára adott esetben a tényszerű kérdéseket másodlagossá teszik, a gyorsaságot viszont elsődlegessé. Az első híradásokkal minden esetben érdemes óvatosan bánni, de különösképpen, ha nincs hivatalos megerősítés és ez egy általános tanács minden modern konfliktussal kapcsolatban

– figyelmeztetett Kemény János. 

Izrael ENSZ nagykövete lemondásra szólította fel a szervezet főtitkárát

António Guterres élesen bírálta Izrael Gázai övezettel szembeni válaszcsapásait és a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértéséről beszélt. Bővebben >>>

Ugyanakkor fontos leszögezni, ha a Hamász nem tudta volna október 7-én végrehajtani a terrorista akcióit, akkor nem beszélnénk Hamasz videókról az interneten.

Két héttel ezelőttig a Hamasz a legtöbb helyen egy sikertelen dzsihadista csoportként volt elkönyvelve, a sikeres támadása után pedig hirtelen betört a köztudatba.

Ennek megfelelően a videók terjedésének akadályozása vagy azok eltávolítása csak felületi kezelése a kérdésnek - hangsúlyozta Kemény János.

Azaz, bár látványos problémák a közösségi médiában terjedő videók, ám ha nincs mögöttük tett, ideológiai, vagy politikai háttér, azok nem fognak terjedni, ugyanakkor amíg az utóbbiakra nem adunk választ, a világhálón csak a felszínt kapargatjuk.